Az ismert amerikai geopolitikai szakértő védelmébe veszi a birodalomépítő logikát, mondván: az imperializmus gyakran a béke, a haladás és a fejlődés záloga. És mintegy mellékesen arra szólítja fel Amerikát, hogy térjen vissza az imperialista külpolitikához.

Baloldali feminista szerzők egyre élesebben bírálják a kapitalista logikát erősítő elitista feministákat. Ahelyett, hogy a kíméletlen piaci versenyre és kizsákmányolásra épülő rendszert legitimálnák, inkább társadalmi reformokat kellene szorgalmazniuk. Ezzel nagyobb szolgálatot tennének az egyenjogúságnak és a családközpontúságnak.

A nyugati liberális kapitalizmus válsága nyomán az elmúlt években ismét erőre kapott az államkapitalista modell. Újjáéledése és eddigi sikerei felvetik az örök gazdaságpolitikai kérdést: mi marad érvényes a szabadpiac védelmezőinek tételéből, miszerint az állam kizárólag rossz gazda lehet.

Az interneten összegyűjtött felhasználói információk átírhatják a választási kampánystratégiákat. A személyre szabott politikai hirdetések miatt nőhet a megosztottság és csökkenhet a képviseleti demokrácia legitimitása. Ráadásul az adatbázisokat birtokló cégek jelentős politikai zsarolópotenciálra tehetnek szert.

A világ veszélyben van. Új, irracionálisan cselekvő erők terjeszkednek a Közel-Keleten, s velük szemben hatástalanok a konfliktuskezelés régi módszerei. De a nagyhatalmak viszonyai sem alakulnak megnyugtatóan. Az olasz szakíró szerint egyszerűen vége annak az időnek, amikor Európa biztonságban érezhette magát.

A csípős nyelvű konzervatív amerikai publicista férfiatlan és unalmas játéknak tartja a labdarúgást, és úgy látja, hogy csak a külföldet imádó liberálisok találják érdekesnek, ők is csak azért, mert nem amerikai.

Amerikában a faji alapú törvényi diszkrimináció már a múlté, ám a feketéket továbbra is sújtja a kirekesztés és a megkülönböztetés öröksége. A liberális értelmiség arról vitatkozik, hogy a megkülönböztetésből fakadó hátrányok helyrehozandók-e, illetve helyrehozhatók-e jóvátétel útján.

A szíriai és az iraki polgárháborúban európai önkéntesek is részt vesznek, köztük franciák százai. A vallási fanatikusok Irakban már a teljes szunnita övezetet ellenőrzés alatt tartják. Ennek az a fő oka, hogy a szunnita közösségek gyakran a szélsőséges iszlamistákban látják érdekeik egyedüli hiteles képviselőjét.

A labdarúgó világbajnokság kapcsán ismét virágzik a tudományos focializmus. Zenitjére hág a labdarúgás, illetve a nemzeti identitás, a multikulturalizmus és a nacionalizmus összefüggéseinek módszeres vizsgálata.

A szédítő magasságba emelkedő egyetemi tandíjak azt tükrözik, hogy Amerikában megváltozott az egyetem funkciója: már nem közösségi célokat szolgál, hanem az egyénnek azt a törekvését, hogy ne a szűkös körülmények között élők soraiba kerüljön, hanem az anyagiakban bővelkedők közé.

A Nyugat elvesztette az ukrán játszmát, mert nem számolt a realitásokkal: Ukrajna Oroszországnak fontosabb, és Moszkva ezért nagyobb áldozatokra kész érte. A svájci professzor következtetése: abba kellene hagyni a kötélhúzást.

A középosztály lecsúszása és elszegényedése ellenére sem lép fel szervezetten érdekeinek érvényesítéséért. A fiatal amerikai publicista C. Wright Mills munkáit felidézve azt állítja, hogy az ok a fehérgalléros alkalmazottak munkamoráljában és ethoszában keresendő.

Az európai szélsőjobboldali pártok szakértője szerint túlzás a radikális jobboldal földcsuszamlásszerű előretöréseként értékelni az európai parlamenti választások eredményét. Az újnak nevezett szélsőjobboldal egyáltalán nem új, és nem is olyan erős, mint azt a szenzációhajhász publicisták sugallják.

Az amerikai jobboldal a kormányzat túlterjeszkedése elleni fellépésében átesik a ló másik oldalára – figyelmeztet a neves konzervatív gondolkodó. Az értékes konzervatív hagyomány érvényesülését sérti, ha hirdetői az ésszerűség határain túl küzdenek mindenféle kormányzat ellen.

Sokak reményére rácáfolva, a legújabb technikai forradalom sem tette fölöslegessé a hagyományos kormányzást és politikát. A brit politológus szerint annyi mégiscsak változott, hogy a hivatásos politizálás egyre inkább befolyásos családok és egyetemi baráti körök privilégiumává válik.

A hírneves amerikai történész azt javasolja az európai baloldalnak, hogy ne az ukrán fasisztáktól rettegjen, hanem az Unión belüliektől, mert azok jóval többen vannak. A szélsőségek visszaszorításának szerinte az lenne a legjobb módja, ha Ukrajnának EU-tagságot ajánlanának.

A nantes-i gimnazista fiúk szoknyás felvonulása országos vihart kavart, és tovább mélyítette az ellentétet, amely a melegházasság tavalyi törvénybe iktatása óta élesen megosztja a francia közéletet. A konzervatív szerző szerint a diákokat félrevezeti a „gender-ideológia”, s ezért hiszik, hogy meg kell szüntetni a nemek közti különbséget.

Az információszabadság utóvédharcra szólító hívei szerint a semleges internet megszűnése a tőkeerős internetóriások dominanciáját erősítheti. A baj csak az, hogy a semleges internet sem kedvezett a kicsiknek.

A moszkvai elemző szerint Oroszország és Kína egyaránt ki akar törni a másodosztályú hatalom szerepköréből, és erre szövetkezik a nagyszabású gázszállítási megállapodással. Amerikai megfigyelők viszont úgy látják, hogy Oroszországot gazdasági hanyatlás fenyegeti, ezért kénytelen volt a reméltnél rosszabb feltételekkel megkötni a megállapodást.

Alig nyolcezer francia harcolt a Waffen SS kötelékében, a háborúban tehát nem játszottak jelentős szerepet. Pár évvel később, a szélsőjobboldal újjászervezésében annál inkább.