Hogy történhetett meg? – kérdi a holokausztról szóló könyvének címében a szerző. A könyv alapján szerkesztett cikkében az okok közül csak egyet elemez, a két világháború között világszerte elterjedt fajelméletet. Darwin tanainak félreértésével magyarázza, hogy Hitler katonái és polgárai zokszó nélkül tűrték, hajtották végre, illetve helyeselték és igazolták a második világháború embertelen tetteit.

Kormánypárti orosz kommentátorok szerint máris háború folyik Ukrajnában. Miután Odesszában harmincnyolc fegyvertelen oroszbarát tüntető vesztette életét, amikor rájuk gyújtották a Szakszervezetek Házát, moszkvai kommentátorok határozott ellenlépést sürgetnek.

A nyugati társadalmakban a munka- és a szabadidő aránya egészen másként alakult a magasan illetve az alacsonyan képzett rétegek életében. A szellemi munkát végzők egyre többet és egyre magasabb jövedelemért dolgoznak, az alacsonyabb végzettségűeknek viszont több a szabad idejük, ám bérük stagnál.

Két tekintélyes migráció-szakértő szerint a fogadó és a küldő országok számára egyaránt előnyös lenne, ha szabályozott keretek közé terelnék a bevándorlást. Már az ENSZ is fontolgatja, hogy a szegény országok fejlesztésével kapcsolatos irányelvek kialakításakor kiemelt figyelmet szentel a migrációnak.

A francia szakíró szokatlan alkalmat választott II. János Pál szeretetteljes bírálatára: abból az alkalomból sorolta fel hibáit, hogy Ferenc pápa vasárnap szentté avatta Karol Wojtyłát, valamint XXIII. Jánost, a „jó pápát”, a II. Vatikáni zsinat összehívóját, az egyház modern megújulásának elindítóját.

Egy német anya kifogásolja, hogy kisiskolás gyermeke nem részesülhet világi erkölcstanoktatásban, míg a vallásos gyerekeknek a hittan a tananyag része. A liberális hetilap publicistája a hagyományos hittant sokszínűbb vallás- és erkölcstan-oktatással helyettesítené.

Fél évvel a szenátusi és képviselőházi választások előtt az amerikai politológus arra figyelmeztet, hogy a liberális elit dominanciájának köszönhetően a Demokrata Párt egyre inkább eltávolodik a baloldali eszmeiségtől, és elveszíti az amerikai átlagember támogatását.

A Mein Kampf India minden nagyobb nyelvén kapható, és ötvenmillió példány fogyott el belőle. Személy szerint Hitler, továbbá eszméi is egymással látszólag ellentétes okokból hódítanak, ha nem is a többség körében. Főként a muszlim kisebbség, illetve a muszlim-ellenes hindu szélsőségesek között terjednek. Az indiai kutató szerint hasznos lenne, ha legalább az egyetemeken tanítanának judaisztikát.

Néhány évtized alatt drámaian megváltoztak a gyerekneveléssel kapcsolatos normák. A szülők és az állami intézmények állandó megfigyelés alatt tartják a gyerekeket annak érdekében, hogy megóvják őket a rájuk leselkedő veszélyektől. Félő, hogy ezzel a gyerekek nem önálló, hanem fóbiás felnőttek lesznek.

A moszkvai politológus elismeri, hogy Oroszország kíméletlenül lépett fel a Krím-félsziget ügyében, de azt állítja, nem birodalmi törekvések vezették, hanem a káoszt akarta megakadályozni határai mentén. A nyugati válaszcsapásokat azonban higgadtan kell fogadnia, nehogy többet ártson magának, mint az ellenfélnek. Kollégája viszont arról elmélkedik, visszatér-e Oroszországhoz Kelet- és Dél-Ukrajna is.

Amerikai biológusok azzal magyarázzák a társadalmak közötti strukturális és politikai különbségeket, hogy e közösségek más-más intenzitású fertőző betegségeknek voltak/vannak kitéve, és ezért nem egyforma intenzitással kényszerültek védekezésre. Ahol nagyobb a veszély, ott a közösségé a primátus, ahol pedig kisebb, ott az egyéné. Szerintük a betegségek leküzdése útján a tekintélyelvű társadalmakat is liberalizálni lehet.

Moszkva április elején törvényt fogadott el, amely az Ukrajnában élő oroszok számára lehetővé teszi az orosz állampolgárság felvételét oroszországi lakóhely nélkül. Ahogyan Dél-Oszétia esetében, Moszkva célja most is a területi revízió előkészítése lehet.

A sikeres francia közgazdász felfedezni véli „a kapitalizmus alapvető ellentmondását”, nevezetesen, hogy a tőkés társadalomban munkáló erők növelik a jövedelemkülönbségeket, ha csak politikai beavatkozás ezt meg nem akadályozza. Az amerikai recenzens az adatgyűjtést értékesnek tartja, az elemzést hiányosnak, a szerző adóemelési javaslatait viszont megfontolandónak, habár pillanatnyilag irreálisnak.

Franciaországban a szocialista Hollande elnök a legjobboldalibb baloldalit nevezte ki kormányfőnek, miután pártját keserves vereség érte a helyhatósági választásokon. A legtöbbet a konzervatívok arattak, de a némileg megszelídült szélsőjobboldal előretörése példátlan a háború utáni Franciaország történetében. Az elnök baloldali bírálói szerint a jobboldalnak tett engedmények csak tovább súlyosbítják a baloldal válságát.

A tekintélyes egykori kremlinológus szerint a karizmatikus vezér romlásba viszi országát, de legalábbis pártját. Tony Blair volt brit miniszterelnök példájával int az egyszemélyi vezetés ellen. Konzervatív kritikusa megvédi a volt baloldali kormányfőt és kiáll a karizma mellett.

A moszkvai Izvesztyija egyik elemzője azt tanácsolja a kormánynak, hogy háborús bűnökért ültesse Amerikát a vádlottak padjára, s ezáltal hárítsa el a Krím annektálása miatti támadásokat, és kapjon szabad kezet a volt szovjet területek gazdasági integrációjához. A másik szakértő háromoldalú, amerikai–európai–orosz megállapodást javasol Ukrajnáról, mielőtt Oroszország rákényszerülne az oroszok lakta kelet-ukrajnai területek megszállására, s ezzel súlyos nemzetközi válságot hozna létre.

A dán lakosság a második világháborús német megszállás idején egy emberként mentette zsidó honfitársait. Az akció sikerének azonban számos erkölcsi szempontból ellentmondásos előfeltétele volt, egyebek között az országhatár korábbi lezárása a menekültáradat elől és a náci Németországgal való együttműködés. De legalább ilyen fontos volt a mérsékelt jobb- és baloldali pártoknak a szélsőségekkel szembeni konszenzusa is.

Új internetes programok segítségével elképesztő mennyiségű adat gyűjthető össze. Az optimisták szerint az információ elemzése új távlatokat nyithat a tudomány számára. A szkeptikusok azonban óvatosságra intenek: a hatalmas minták sem szavatolják, hogy végül pontos lesz az elemzés és megbízható az előrejelzés.

A munkásság helyett a világszerte erősödő és egységesülő középosztály szabhat gátat a társadalmi különbségek további mélyülésének és a plutokrácia hatalmának. A mindenkori hatalmi elit elszámoltathatóságát követelő középosztályi aktivizmus egyszerre forradalmasíthatja a politikai és a gazdasági rendszerek működését, s ezzel megmentheti a kapitalizmus vívmányait a túlzottan pénzsóvár kapitalistáktól.

Az ukrán kormányellenes felkelés azért lehetett sikeres, mert a tüntetők nem voltak hajlandók a megalkuvásra. Ugyanaz az indulat azonban, mely nélkülözhetetlen volt a régi rend elsöpréséhez, fékezheti az új, demokratikusabb rend kialakítását. A stabil intézményrendszer felállítása kompromisszumkészséget és türelmet igényel.