Az elmúlt években az Egyesült Államokban és Európában is megerősödtek az idegenellenes és nacionalista jobboldali pártok. Népszerűségüket azonban olyan szlogeneknek és ígéreteknek köszönhetik, amelyek kormányon aligha képviselhetők. A demagógia ráadásul elriasztja a mérsékelt választókat. A radikalizmus legföljebb addig lehet hiteles, amíg nincs kormányközelben.

Az elmúlt hetek drámai eseményei ellenére Ukrajna geopolitikai státusában nem várható jelentős változás. Legalább is így látja a neves amerikai stratégiai elemző. Szerinte Németország és az Egyesült Államok, bármennyire nem semlegesen tekintenek is a kijevi eseményekre, tartózkodni fognak attól, hogy nagyobb kárt okozzanak Oroszországhoz fűződő kapcsolataiknak.

A választók többsége keveset tud a politikáról, és azt is rosszul. A tájékozottabb polgárok jelentős része pedig elkötelezett és szektás politikai nézeteket vall, és a tények nem befolyásolják pártpreferenciáját és ideológiáját. Az amerikai politológus decentralizációval harcolna a politikai tudatlanság ellen.

Marx 1844-ben jelentette meg A zsidókérdésről című írását, amely elterjedt vélemény szerint a köztudomásúlag zsidó származású szerző antiszemitizmusát bizonyítja. A kérdés talán legismertebb szakértője szerint az evangélikus vallásban nevelkedett Marx nyilvánvalóan nem dolgozta fel teljesen származását, de a híres ifjúkori cikk nem antiszemita tartalmú.

Az ismert filozófus rácsodálkozik, hogy a milliók életét követelő terror ellenére még ma is állnak Sztálin-szobrok – Amerikában is. Moszkva pedig azt tervezi, hogy újabb emlékművet állít az egykori kommunista vezérnek. A történelem azért elnézőbb a háborúban győztes diktátorokkal, és hazájuk azért fordul feléjük nosztalgiával, mert a jó oldalon álltak. A győztesekén.

Egy évi válságkezelő szakértői kormányzás után nagykoalíciós kormány vezeti Olaszországot, ami elvben esélyt adna a nagy átalakításokra is. A kormány ugyanis szinte leválthatatlan, hiszen egyik oldal sem akar új választásokat, mert akkor csak újabb patthelyzet keletkezne. Mégis csak toldozzák-foldozzák a költségvetést. A miniszterelnököt adó (posztkommunista) Demokrata Párt új vezetője megunta az egyhelyben topogást, de a vele különben rokonszenvező liberális kommentátorok keveslik, amit követel.

A domináns nyugati felfogás képviselői elvárják a kelet-európaiaktól, hogy a holokausztot tekintsék a második világháború lényegi történésének, és a németek példájára vallják meg önnön felelősségüket. Kelet-Európában sokan úgy látják, hogy egyenlő mércével kell mérni a náci Németország és a sztálini Szovjetunió bűneit. A neves brit–amerikai történész mindkét álláspontot hibásnak látja, de a nyugatit egy leheletnyivel hibásabbnak.

Az euróövezetben újabb válság érlelődik, legalábbis a brit konzervatív szakíró szerint. Az elmúlt évek megszorításainak ellenére az államadósság aránya tovább nőtt, a gazdaságösztönző eszközök kimerültek, de anélkül, hogy jelentős növekedést indítottak volna el, ezért egy újabb megingás már védtelenül találná a közös pénzzel gazdálkodó országokat.

Egy friss európai kutatás szerint az európai muszlimok körében jóval erősebb a vallási fundamentalizmus, mint korábban hittük. De a muszlim fundamentalizmus népszerűsége csak addig meglepő, amíg nem vetjük össze például az amerikai keresztény fundamentalizmussal. Az amerikai evangéliumi keresztények ugyanis legalább olyan fundamentalisták, mint az európai muszlimok, habár e hasonlóság nem jár azonos társadalmi következményekkel.

Január második hétvégéjén sorozatban tiltották be a francia bíróságok egy humorista antiszemita kiszólásokkal fűszerezett előadásait. A közigazgatási ügyekben az alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági hatáskört ellátó Államtanács ezen az egyetlen hétvégén háromszor hozott betiltó határozatot. Eddig ez nem volt szokás, legfeljebb utólag róttak ki büntetést jogsértés esetén.

Dél-Amerika legszegényebb országában gyerekkorú mozgalmárok indítottak háborút a gyerekmunka legalizálása érdekében. Baloldali köztársasági elnökük éppenséggel támogatná is a kezdeményezést, de a gyerekek érdekére hivatkozó nemzetközi segélyszervezeteket nem szeretné magára haragítani.

Az újságíró szakma még nincs kétszáz éves. Lehet, hogy nem is lesz? A veterán újságíró és egyetemi tanár úgy látja, hogy a nyomtatott sajtó menthetetlenül hanyatlóban van. Legalább is abban a formájában, ahogy az elmúlt fél évszázadban működött: a piac már nem tudja eltartani. Sajtó és újságírás a jövőben is lesz, csak más, mint volt. Az újságíróknak mindenesetre bele kell törődniük, hogy egyre kevésbé várhatnak el jó fizetést a munkájukért.

A társadalmi elithez tartozó haladó szellemű feministák egy része a nők határozottabb fellépését sürgeti, ettől remélve, hogy előrébb halad a nemek közötti egyenlőség ügye. Bírálóik szerint az elitista megközelítés teljességgel figyelmen kívül hagyja a kétkezi munkából élő nők szempontjait, sőt elárulja a feminizmus ügyét.

Amerika két állama már legalizálta, és továbbiak tervezik a marihuána-kereskedelem teljes legalizálását. Gazdasági szempontból elsőre rendkívül ésszerűnek tűnik, ám a túlszabályozás miatt lehetséges, hogy mégsem lesz sikeres a kezdeményezés.

Az antikapitalista közgazdászprofesszor azt javasolja a spanyoloknak, hogy sorozatos önkéntes „áramszünet-tüntetésekkel” gyakoroljanak nyomást a „gátlástalan” áramcégekre és a „korrupt” politikusokra, akiknek összejátszása folytán az elviselhetetlenségig emelkednek az áramtarifák.

A dán lakosság nem engedte elhurcolni a zsidókat. A nácik sem erőltették úgy, mint másutt. Maga Eichmann is visszakozott. Egy friss könyv szerint ugyanez bárhol megtörténhetett volna, ha van az emberekben elég szolidaritás, emberség és bátorság. A recenzió szerzője ezt kétségbe vonja.

Miután Jeffrey Sachs Kelet-Európában kétes sikerrel osztogatta a rapid liberális piacgazdasági átmenet receptjét, az afrikai szegénység villámgyors felszámolására adta a fejét, és kudarcot vallott. Ezúttal talán be is látta.

Szállítási kisvállalkozók kezdték, s ma már minden foglalkozási kategória képviselteti magát benne, de a legtöbben mégis kisvállalkozók. A vasvillás tiltakozók napokra megbénítottak már egy-egy városrészt több tucat olasz településen, s követelésük egyszerű: takarodjon az egész politikai osztály. A vezetők elhatárolódtak a szóvivő antiszemita kijelentéseitől, majd szakadás következett be a radikális kisebbség és a békés többség vezetői közt.

Ahogyan azt sejteni lehetett, idén is egyre-másra jelennek meg az elüzletiesedő ünnepet bíráló írások. A közgazdász a közhelyes moralizálgatás helyett inkább azon morfondírozik, vajon gazdasági szempontból jó-e a decemberben megugró fogyasztás. Hiszen minél többet vásárolunk, annál több munkahelyet teremtünk.

Új fronton folytatódik a karácsony körüli kultúrharc. Amerikai ateisták saját vallási szimbólumokat állítanak a köztereken a jászolok és a menórák mellé. Az ateista jelképek megrongálóit kisebbség elleni uszítással vádolják.