A modern technológia révén jelentősen nőtt a munka hatékonysága. De hiába termelünk többet kevesebb munkával, alig csökken a munkaterhelés. A munka a nyugati kultúra része – akkor is dolgozunk, ha nem muszáj.

Az amerikai középosztálybeli szülők gyerekei korábban elképzelhetetlen biztonságban nőnek fel. Az ilyen családok szemében az állami szabályozás fölösleges, sőt zavaró nyűg. A szegényebb családoknak viszont éppen hogy több állami szerepvállalásra lenne szükségük.

Oroszország nem léphet háborúba, de tétlen sem maradhat a kelet-ukrajnai harcok láttán. A neves író a béke és a háború közti áthidaló megoldást javasol, habár az jobban hasonlít a háborúra, mint a békére.

A radikális feministák egy része tagadja, hogy a nemek közötti különbségek biológiai alapokra vezethetők vissza. A transzneműekkel kapcsolatban azonban rendkívül kritikusak, és egyebek között a biológiai nemre hivatkozva tagadják meg tőlük az elismerést.

Franciaország tiltja, hogy az állampolgárokat származás szerint vegyék lajstromba. Sem a balesetek, sem a bűncselekmények, sem a munkaerőpiac adataiban nem szerepelhet a polgárok fekete-afrikai, arab vagy európai származása. Az amerikai szerző szerint így nehéz lesz orvosolni az esélyek egyenlőtlenségét.

Az Örök zsidó című náci propagandafilm úgy festette le a zsidókat, mint a nemzet ellenségeit, akik olykor igyekeznek elvegyülni a társadalomban, de akkor is idegen érdekeket szolgálnak. A baloldali szerző Jeruzsálemben úgy érzi, a nacionalisták ilyesféle ellenségnek tekintik Izraelben azokat, akik bírálják a gázai hadműveleteket.

Az elterjedt vélekedés szerint a liberális szabadosság gyengíti a családot. A számok ennek épp az ellenkezőjét sugallják: a szabadabb szexualitás és a feminizmus felkarolása átalakítja, ám egyúttal meg is erősíti a család intézményét. Kutatások szerint a vallásos fiatalok korábban lépnek frigyre, ami növeli a szegénység és a válás esélyét.

Fukuyama huszonöt év távlatából is kitart amellett, hogy a demokrácia hosszú távon győzelemre van ítélve. Eredeti téziséhez azonban hozzáteszi, hogy a demokrácia sikeréhez erős államra van szükség, amely jólétet, egyenlőséget és biztonságot teremt.

Elemzők szerint félő, hogy a maláj gép lelövése után Moszkva már nem lesz képes irányítani a kelet-ukrajnai eseményeket. A nyugati politikusok és a média hisztérikus fellépése tovább mélyítheti a viszályt, és Putyin elnököt a Nyugat-ellenes retorika folytatására ösztönözheti.

Kutatások sora vizsgálja, hogyan hat olvasási szokásainkra az ekönyvek elterjedése. Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy az új formátum mennyiben befolyásolja az olvasmány kiválasztását. Végre az értelmiségnek sem kell feszengenie, ha ponyvát olvas a vonaton vagy a strandon.

Az adósságcsapdából nincs kiút, hacsak a visszafizethetetlen adósság egy részét le nem írják. A világ vezetői hallani sem akarnak erről, de az IMF volt vezető közgazdásza szerint így is, úgy is ez lesz a vége, csak éppen nem mindegy, hogy gazdasági növekedés vagy összeomlás közepette-e.

A szélsőjobboldal a baloldali mozgalmak rovására hódít Nyugat-Európában. A szociológus szerzőpár abban látja az okot, hogy a szélsőjobb egyszerűen kisajátítja a baloldali szavakat, és cserében a többi áramlat, a baloldalt is beleértve, átveszi a szélsőjobboldal gondolati sémáit.

Ma már tanulás nélkül is el lehet végezni a középiskolát, mi sem természetesebb hát, mint hogy a helyi önkormányzatokban ülő választottak gyakran mit sem tudnak a történelemről, és veszett rasszistákról neveznek el közterületeket.

Az ismert amerikai geopolitikai szakértő védelmébe veszi a birodalomépítő logikát, mondván: az imperializmus gyakran a béke, a haladás és a fejlődés záloga. És mintegy mellékesen arra szólítja fel Amerikát, hogy térjen vissza az imperialista külpolitikához.

Baloldali feminista szerzők egyre élesebben bírálják a kapitalista logikát erősítő elitista feministákat. Ahelyett, hogy a kíméletlen piaci versenyre és kizsákmányolásra épülő rendszert legitimálnák, inkább társadalmi reformokat kellene szorgalmazniuk. Ezzel nagyobb szolgálatot tennének az egyenjogúságnak és a családközpontúságnak.

A nyugati liberális kapitalizmus válsága nyomán az elmúlt években ismét erőre kapott az államkapitalista modell. Újjáéledése és eddigi sikerei felvetik az örök gazdaságpolitikai kérdést: mi marad érvényes a szabadpiac védelmezőinek tételéből, miszerint az állam kizárólag rossz gazda lehet.

Az interneten összegyűjtött felhasználói információk átírhatják a választási kampánystratégiákat. A személyre szabott politikai hirdetések miatt nőhet a megosztottság és csökkenhet a képviseleti demokrácia legitimitása. Ráadásul az adatbázisokat birtokló cégek jelentős politikai zsarolópotenciálra tehetnek szert.

A világ veszélyben van. Új, irracionálisan cselekvő erők terjeszkednek a Közel-Keleten, s velük szemben hatástalanok a konfliktuskezelés régi módszerei. De a nagyhatalmak viszonyai sem alakulnak megnyugtatóan. Az olasz szakíró szerint egyszerűen vége annak az időnek, amikor Európa biztonságban érezhette magát.

A csípős nyelvű konzervatív amerikai publicista férfiatlan és unalmas játéknak tartja a labdarúgást, és úgy látja, hogy csak a külföldet imádó liberálisok találják érdekesnek, ők is csak azért, mert nem amerikai.

Amerikában a faji alapú törvényi diszkrimináció már a múlté, ám a feketéket továbbra is sújtja a kirekesztés és a megkülönböztetés öröksége. A liberális értelmiség arról vitatkozik, hogy a megkülönböztetésből fakadó hátrányok helyrehozandók-e, illetve helyrehozhatók-e jóvátétel útján.