Családalapítás dolgában már nem hátrány, ha egy nőnek magas képzettsége van. A férfiak újabban nem a képzetlen nőkben látják az ideális házastársat. Legalábbis Amerikában.

Mohamed Yunus, a szegényeknek nyújtott olcsó hitelek atyja kapta az idei Nobel-békedíjat. De elmélete, miszerint nem helyes profitálni a kölcsönökből, tönkreteheti a mikrohitelezést, amit pedig szolgálni kíván.

Az iráni elnök azt javasolta, vizsgálóbizottság állapítsa meg, tényleg megtörtént-e a népirtás. Hirsi Ali, az iszlám fundamentalizmus ellen harcoló politikus szerint a moszlimok többsége  nem tagadja a holokausztot. Csak éppen sosem hallottak még róla.

Venezuela lassan nyolc éve hivatalban lévő radikális baloldali elnökének hívei átírják a jelent és a múltat, és ebben külföldi újságírók valóságos légiója segíti őket. Aki kétségbe vonja állításaikat, azt Amerika bérencének vagy rasszistának bélyegzik.

Kelet-Európában sokan csodaszernek tekintik az egykulcsos adót. Csakhogy ez az adónem akkor lehet hatékony, ha magas a kulcs. Így viszont a középosztálynak már nem fűlik hozzá a foga.

Amerikában a tudósok véleménye még mindig megoszlik abban a kérdésben, hogy szűkül-e feketék és fehérek között az IQ-szakadék. A szakértők még a tényadatokban sem tudnak megegyezni, nemhogy a következtetésekben és a követendő politikában.

Az őrizetbe vett nőt meztelenül csuklóztatják, hogy a testnyílásaiban esetleg elrejtett kábítószert megtalálják. A kihallgatásról titokban készített felvételt kiteszik az internetre. Az emberi jogi szervezetek a demokratikus nyilvánosság győzelmét ünneplik.

A Bush-kormányzat rendezte volna meg a 2001-es terrormerényleteket? Abszurd feltételezés, mégis tízmilliók hiszik el, és e hit köré országos mozgalom szerveződött. A kormány és a sajtó is felelősek az összeesküvés-elméletek népszerűségéért.

A kínai kulturális forradalommal kapcsolatban lassan már minden részletet ismerünk. De egyre kevésbé világos, miért taszította Kína kommunista uralkodója, Mao Cetung vérfürdőbe, és tíz évig tartó felfordulásba hazáját.

A professzorok az újraelosztás haszonélvezői. Nem csoda hát, ha támogatják az állami szerepvállalást. Az amerikai libertárius intézet munkatársa szerint a szabad, vagyis állami támogatás nélküli oktatási rendszerben sokkal kevesebb tanár és hallgató lenne.

Az olasz baloldali kormány választási ígéreteinek fittyet hányva megszorításokat vezet be. A jobboldal vezére tízezreket szólít az utcára, a társadalmi elitben azonban nincsenek barátai.

Házasságot kössünk-e Törökországgal, vagy maradjunk egyelőre barátok? Az Európai Unióban mindkét álláspontnak befolyásos támogatói vannak, és nem bírnak egymással.

Milton Friedman, a nemrég elhunyt Nobel-díjas közgazdász szerint a politikai szabadság elválaszthatatlan a szabadpiactól. Pinochet katonai diktatúrájában az ő neoliberális tanait ültették át a gyakorlatba. Friedman úgy vélte, hogy Chile példája is őt igazolja.

A nagy amerikai lapok politikai-ideológiai szimpátiájuknak a szerkesztőségi cikkekben adnak hangot, a hírrovatoktól gondosan távol tartják a véleményeket. Az olvasók egy részében azonban a hírek iránti bizalmat is aláássák a szerkesztői kommentárok.

A jóléti államtól elsatnyult Európa óhatatlanul a terjeszkedő iszlám áldozatául esik, és Amerikának egyedül kell megvívnia a harcot a demokrácia fennmaradásáért. Már amennyiben nem mond le férfias hagyományairól. Legalábbis a konzervatív publicista szerint.

Az ember sosem lehet elég óvatos, akkor sem, ha Mikulás-figura. Az előre nyújtott kezű Mikulásokról Németországban sokan úgy gondolták, hogy a náci karlendítést gyakorolják. A bábuk lekerültek az áruházi polcokról.

Ideális esetben az ökoturisták azért látogatnak el egy vidékre, hogy megismerjék valamely ritka állat természetes élőhelyét. A turizmus bevételeit a veszélyeztetett faj védelmére, és a közösségek támogatására fordítják. A helyzet azonban ritkán ideális.

Milton Friedman, a közelmúltban elhunyt libertárius közgazdász megreformálta a monetáris politikát. Kritikusai szerint túlzásba vitte az államellenességet, és amennyire sikeres volt közgazdásznak, annyira kudarcot vallott filozófusként.

A 2001 szeptemberi terrortámadások óta sokan attól tartanak, hogy a negyedik világháborút a különböző kultúrák és vallások vívják majd. És mi a helyzet azokkal a nemzetállamokkal, amelyek korábban veszélyt jelentettek a biztonságra?

Minél tovább kémkedtek utána, annál kevésbé értették. Ez a fő tanulsága Szaharov professzor KGB-s dossziéjának. Mármint az egyszerű olvasó számára. A profi hírszerző viszont a mai orosz titkosszolgálat működése szempontjából találja érdekesnek az archív dokumentumokat.