A sajtót lassan két évtizede fojtogatja az internet, de a neves író szerint a lapok megtalálhatnák a módját, hogy visszavágjanak, és egyben nélkülözhetetlenné tegyék magukat az internet korában.

A kifinomult íráskészség egyre kevésbé számít társadalmi elvárásnak – sőt, lassan már az alapvető helyesírási szabályok ismerete sem. Az amerikai nyelvész szerint az írásbeliség háttérbe szorul, és helyét újra átveszi a szóbeliség kultúrája. De nincs ok az aggodalomra, nem veszítünk semmit.

A dzsihádista terror mindenekelőtt a muszlimok körében szedi áldozatait. Európa és Amerika sokmilliós muszlim népességének elsöprő többsége pedig egyáltalán nem támogatja a terrorizmust. E két okból bírálják Franciaországban és Spanyolországban azokat, akik a legutóbbi terrorcselekményekben a civilizációk harcának fellángolását látják.

Kínai kutatók kimutatták, hogy a férfiak minden érdek nélkül is elfogultak a szép nők iránt. Többet viselnek el tőlük, mint az úgynevezett csúnyáktól.

A hagyományos nemi szerepek változása nem csak a nőket érinti. A munka és a család összeegyeztetése a férfiak számára egyre komolyabb teher. Statisztikák szerint a világon mindenhol több az öngyilkos férfi mint a nő, amit kutatások a férfiakra nehezedő elvárásokkal magyaráznak.

A korábban a szólásszabadság élharcosainak számító egyetemek hovatovább a politikai korrektség zászlóshajóinak számítanak. A nyelvi rendőrség miatt lassan lehetetlen érdemi vitát folytatni az érzékeny kérdésekről. 

A Financial Times kolumnistája szerint a közös európai pénz bevezetése ideológiai szempontok alapján történt, és nem gazdasági megfontolásokat követve. Görögország csatlakozása az euróhoz tűzoltás volt. 

Egy dániai egyetem kutatói kimutatták, hogy az egynyelvű államokban általában nagyobb a jólét, mint a többnyelvűekben. A liberális londoni hetilap már-már mentegetőzve ismerteti a tanulmányt.

Az elharapódzó antiszemita erőszak megfékezése érdekében bajor képviselők kiterjesztenék a középiskolai holokausztoktatást. A kereszténydemokrata politikus vihart arat azzal, hogy kijelenti: a muszlim diákokat nem kellene kötelezni az oktatásban való részvételre.

Görögországot hiba úgy kezelni, mintha pont olyan volna, mint a nyugati államok. Válságát keleti örökségének köszönheti, és épp ezen az örökölt struktúrán feneklett meg a válságkezelés. Következésképp a feladat ennek a szerkezetnek a megbontása lenne.

A baloldal megdöntötte a hagyományos amerikai világszemlélet és közerkölcs számos képletét, és gyakorlatilag totális győzelmet aratott a fél évszázada zajló kultúrharcban. A konzervatív eszme mégis él, és valami olyasmit képvisel, ami Amerika szempontjából lényegbevágó.

A baloldali közgazdász, a Clinton kormány munkaügyi minisztere önvizsgálatot tart. Korábban adóemeléssel akarta enyhíteni az egyenlőtlenséget. Ma már belátja, ez az út nem járható. A globális nagyvállalati érdekérvényesítés gyengítéséhez az amerikai kisemberek összefogására van szükség.

Az egyetemi világ egyre inkább elszigeteli magát a szélesebb közbeszédtől. A tudományos szaklapokban megjelent cikkeket alig olvassák, a tudománynépszerűsítés pedig nem divatos. A média is megsínyli a tudósok elefántcsonttoronyba zárkózását.

A világ első számú demokráciájában ismét döntő szerepet játszik a pénz, de pont azoknak kellene szigorítani a kampányfinanszírozáson, akik ebben a rendszerben jutnak pozícióba. Ezenkívül más bajok is vannak a választási eljárással.

A tekintélyes közgazdászprofesszor szerint a nemzet gazdagsága nem a kiművelt fők sokaságában rejlik. Az iskolában eltöltött évek száma legalábbis nincs összefüggésben az egy főre jutó GDP-vel.

Miközben egyre több kritika éri Európában, a Facebook a fejlődő világ felé kacsingat. Ötmilliárd szegényt akar interneteléréssel ellátni. A német publicista szerint a jótékonykodásként tálalt gesztus a gyarmatosító piacszerzés módszerét követi.

A Nyílt Társadalom Alapítvány oroszországi betiltásának kommunista ötlete mögött talán kormánypárti óhaj rejlik, mindenesetre több lenne a kára, mint a haszna. Az agyakért és a lelkekért zajló háborúban sokkal többet ér, ha nem sajnálják a pénzt a kultúrától és a tudománytól.

Márciusban múlt 2059 éve, hogy merénylői versengő tülekedésben, huszonhárom késszúrással megölték Julius Caesart. A világtörténelem leghíresebb politikai merénylete máig ható tanulságokkal szolgál, amelyekből a mai amerikai demokráciának is tanulnia kell, ha fenn akar maradni.

Amerika a nemzetközi szervezeteket, a globális nagyvállalatokat és a befolyásos civileket is felhasználja hegemóniájának fenntartására. Habár gazdasági és katonai befolyása csökken, Washington még mindig morális tekintély – állítja a FIFA-botrány kapcsán a tekintélyes brit elemző.

A múlt század közepének világi felszabadító mozgalmai az elnyomás eszközének tekintették a vallást, és ki akarták iktatni a közéletből. Kiderült azonban, hogy a vallás nem valami kívülről a népre erőltetett valami, hanem a népi kultúra szerves része. A világias baloldali tudós tanácstalanul szemléli, mi lett a neki egykor oly kedves felszabadító mozgalmakból.