Tizenöt éve sokan készpénznek vették, hogy az internet megöli a kultúrát. Ha mindent le lehet tölteni ingyen, akkor a zenészek, a filmesek és az írók álla felkopik. Nem így lett: ma sokkal jövedelmezőbb a szórakoztatás és a művészet, mint másfél évtizede.

A neves holokauszt-kutató szerint könnyelműség kizárni egy újabb népirtás lehetőségét. Néhány évtized alatt az alapvető emberi ösztönök keveset változnak. Ha a globális felmelegedés miatt beköszönt az egzisztenciális szűkösség kora, új hitlerek léphetnek színre.

A tömeges bevándorlással Európát is elérte Amerika sorsa, de másként reagál. A kanadai professzor szerint Izrael példáját kellene követnie, amiben lehet. Ezen kívül a kibocsátó országokkal is egészen másként kellene bánnia, mint eddig.

Az amerikai guru szerint az internet és a közösségi média a durva, demagóg és gyűlölködő retorikának kedvez a józan érveléssel és mérsékelt hangnemmel szemben. A politikusok pedig igazodnak a hírfogyasztási szokások átalakulásához.

Németországnak szüksége van bevándorlókra. De az eddig követett politika nem csökkenti a bevándorlás kockázatait, ellenben megakadályozza, hogy az ország kihasználja az előnyeit.

A menekültügy erkölcsi kérdés is, de nem csak az. Aki pedig a holokauszthoz hasonlítja a mai történéseket, több szempontból is téved – figyelmeztet az amerikai konzervatív szerző.

A huszadik századi véres nacionalizmusok miatt a liberálisok a nemzeti érzést a xenofóbia és a sovinizmus előszobájának tartják. Az amerikai politológus szerint nem így áll a helyzet: a nemzeti büszkeség és különbözőség érzése nem feltétlen jár együtt felsőbbrendűséggel és a más nemzetektől való félelemmel.

A német publicista szerint a radikális baloldali pártok is egyre többet beszélnek a nemzeti szuverenitás és általában a nemzeti szempontok fontosságáról. EU-ellenességben lassan már a szélsőjobbal versengenek.

A liberális történész-politológus úgy látja, hogy a nyugati liberális demokráciák nem lesznek képesek megfelelő választ adni a kor nagy kihívásaira, és ennek nem a vezetők alkalmatlansága az oka, hanem maga a modern demokrácia szerkezete, és az embereket egyesítő közös eszmék hiánya.

A háborúellenes baloldali szerző szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadással Oszama Bin Laden elérte célját. Amerika elárulta alapértékeit, jelentősen korlátozta a szabadságjogokat, lángba és káoszba borította a Közel-Keletet, előkészítve ezzel az Iszlám Állam térnyerését, ami pedig a menekülthullámhoz vezetett.

Izraelben máig nem fogták el a július 31-i gyilkos gyújtogatás tetteseit. A Stratfor elemzője nem hiszi el, hogy az izraeli titkosszolgálatok ne lennének képesek megtudni, kik azok. Hacsak nincs széthúzás az államon belül. Ha van, akkor Izrael léte tényleg veszélybe kerülhet.

A francia kiskamaszoknak kötelezővé teszik a Korán tanulmányozását, a felvilágosodás viszont csak választható tananyag lesz. A két legismertebb „új filozófus” felháborodottan reagál.

A laza erkölcsök kritikusai szerint az internetes társkeresők elterjedése miatt átalakul a randizás kultúrája, a romantikus kapcsolatok helyét átveszi az egyéjszakás kaland. Az amerikai szerző szerint valóban ez történik, ám a jelenség oka a nemek közötti egyenlőség nyomán fellépő demográfiai változás: kevés a diplomás férfi.

Sokan hiszik, hogy a számítógép és az internet soha nem látott mértékben alakítja át életünket, pedig a harmadik technológiai forradalom gazdasági és társadalmi hatásai is eltörpülnek a korábbi ipari forradalmak mellett. De legalább a mellékhatásait sem lesz nehezebb orvosolni.

Egy cseh matematikus, aki degeszre kereste magát származékos befektetési eszközök összeállításával és véletlenszerű változókat modellező befektetési képleteivel, felfedezte, hogy a választási rendszerek újratermelik a rosszat. Hát újat javasol helyettük.

Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a republikánus párti szavazók jóval elégedettebbek az életükkel, és nagyobb részük él házasságban. Egy kanadai kutatás pedig okosabbnak találja a liberálisokat, mint a konzervatívokat. Ha nagyon komolyan vennénk az adatokat, arra lyukadnánk ki, hogy a butaság boldogít. Inkább nem vennénk nagyon komolyan.

Az elemzők a túl nagyra nőtt állami szektort teszik felelőssé Görögország bajaiért. Az amerikai politológus szerint ez tévedés: a válság fő oka a magánérdeknek behódoló, gyenge kormányzás.

Két libertárius közgazdász az internettől várja a kapitalista piacgazdaság tökéletesedését, és az állami szerepvállalás csökkenését. Korábban a marxista baloldal vetette reményét a számítógépekbe, abban bízva, hogy lehetővé teszik a hatékony tervgazdálkodást és vele a kapitalizmus meghaladását.

Az egyetemi adjunktus életmódbeli fordulatnak nevezi, hogy Amerika második legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Target a jövőben nemileg semleges környezetben árulja a gyerekjátékokat és a gyerekhálószobák kellékeit. Nem lesz olyan áru, amit fiúknak, s nem lesz, amit lányoknak ajánlanak.

Európában terjed az oroszellenesség – a moszkvai elemző szerint elsősorban kulturális okokból. Nyugat-Európa és Amerika egyazon kulturális mintát követ, és ez élesen elüt a hagyományos értékekre épülő orosz modelltől.