Ha a média alapján kellene megítélnünk, aligha tartanánk 2015-öt az emberiség legjobb évének. Az amerikai szerző szerint viszont a számok arra utalnak, hogy soha sem volt olyan kevés a szenvedés, mint tavaly, és jövőre még kevesebb lehet.

Az osztrák fizikus riasztónak tartja, hogy az emberek többsége határozott véleményt alkot olyan ügyekben is, amelyekről halvány fogalma sincsen. Szerinte mindenki jobban járna, ha óvatosabban alkotnánk ítéletet.

Az amerikai szerző már-már azt hitte, hogy az esztelen ökörségek napja leáldozóban van, amikor egy kanadai tudományos mű rácáfolt előérzetére. Ha a szerencsénk tovább tart, még unokáink is az alaptalan ostobaságok korában élhetnek.

Ma már közhely, hogy a politikailag aktív polgár hajlamos az egyívásúak körébe zárkózni és elrekeszteni magát a nézeteivel ellentétes impulzusoktól. Ennek hátrányos következménye is régóta ismert: a kormányzó erőket jószerivel csak az ellenfél illeti bírálattal, és ez negatívan hat a döntések minőségére. Újdonság viszont, hogy a pártos elfogultság egyre mélyül.

Amerika eddig minden ellenségével fel tudta venni a harcot, habár mindig nehezen szánta rá magát. A történész szerző szerint most, amikor az iszlamista terrorizmus az ellenfél, mintha tizennégy évvel a nagy New York-i és washingtoni terrortámadások után sem fogta volna fel, mi a tét.

A keresztények egészen a huszadik század közepéig elutasították a kommersz karácsonyt. Ma is akad köztük, aki helyteleníti az ünnep elüzletiesedését. Az ifjú publicista szerint azonban azoknak a hívőknek sincs okuk lelkifurdalásra, akik nagyvonalú ajándékokkal fejezik ki szeretetüket.

A demokratikus rendszerekben a se hús, se hal típusú emberek boldogulnak, a képzelőerővel és kritikai érzékkel megáldottak viszont nem. A baloldali kanadai francia filozófus kiutat nem lát ebből a helyzetből, csak azt tudja javasolni a kritikus elméknek, hogy ne vegyenek részt ebben a rendszerben.

A baloldaliból piacpártivá, majd ismét baloldalivá lett, manapság a buddhizmussal kacérkodó, de mindvégig szekuláris és liberális brit eszmetörténész szerint a terrorfenyegetés felébreszti Európát Csipkerózsika-álmából – csak a mindenható állam védhet meg minket a külső fenyegetéstől.

Őrült beszéd, de van benne rendszer – idézi Shakespeare-t az ismert karikaturista Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiránsnak azt a javaslatát kommentálva, hogy egyelőre muszlimok ne tehessék be a lábukat Amerikába. Ha Amerikát iszlamista terrortámadás éri, az akár Trump elnökké választásához vezethet.

Az ember szereti azt hinni, hogy ellenőrzése alatt tudja tartani a világ dolgait vagy legalábbis tudja, hogy ki határozza meg a világ folyását. Egy neves brit ismeretterjesztő szerző egész könyvet szentel annak, hogy a folyamatok többnyire csak úgy, maguktól alakulnak.

A konzervatív szerző szerint a liberális baloldal előszeretettel vázol fel apokaliptikus veszedelmeket, mert létszükséglete, hogy a sötét erők elleni harc bástyájának tüntesse fel magát, s ráadásul olyannak, aki mindenki másnál erkölcsösebb. Egyebek között az éghajlatváltozás is csupán e képzelt ellenségek egyike.

Az afroamerikai író szerint helytelen a feketék leszakadását kizárólag a fehérek előítéletességével és az amerikai társadalom strukturális rasszizmusával magyarázni. Hiába fogalmaz óvatosan, nem ússza meg, hogy őt is az áldozatok hibáztatásával vádolják.

Már a vezető brit szociáldemokrata hetilap is temeti az Európai Uniót. A baloldali liberális professzor szerint csak a széthullás menetrendje a kérdés: hosszú kínszenvedés avagy gyors halál vár-e az EU-ra.

Léon Blum, a harmincas évek híres népfront-miniszterelnöke egyszerre volt francia hazafi és lelkes cionista. Ez a kettősség a mai francia zsidóságra is jellemző. Az iszlamista terrorfenyegetettség ezen alig változtatott.

Hiába az Európai Központi Bank minden erőfeszítése, az euróövezet államainak egy része beruházás helyett szociális kiadásra költi az olcsó hiteleknek köszönhető pluszpénzt. A londoni pénzügyi elemző szerint az eurózóna csak a döntéshozás központosításával tartható egyben.

Valóban van összefüggés a menekülthullám és a terrorizmus között. Legalábbis Európán és Amerikán kívül, ahol a merényletek áldozatainak száma nyolcvan százalékkal nőtt egy év alatt.

Finnország máig nem keveredett ki a gazdasági válságból. A brit szerző szerint a közös valuta a hibás.

A közel-keleti konfliktusok súlyos helyzetet idéztek elő az Európai Unióban és az európai–amerikai kapcsolatokat sem hagyták érintetlenül. A konzervatív elemző szerint Amerikának újra az élre kellene állnia, mégpedig szárazföldi haderővel, de nem biztos, hogy rászánja magát.

Az Európai Parlamenttől pár kilométerre fekvő brüsszeli Molenbeek az európai iszlamista szélsőségesek központja lett. A gyenge belga állam és az iszlamista radikálisok bírálóit szélsőségesnek bélyegző haladó elit egyaránt felelős a helyzetért.

A megkérdezettek egyre kisebb hányada hajlandó válaszolni a közvélemény-kutatók kérdéseire. A szakmabeli szerző ezzel magyarázza, hogy a korábbinál több a tévesnek bizonyuló eredmény. Igaz, régebben is voltak tévedések.