Egy dániai egyetem kutatói kimutatták, hogy az egynyelvű államokban általában nagyobb a jólét, mint a többnyelvűekben. A liberális londoni hetilap már-már mentegetőzve ismerteti a tanulmányt.

Az elharapódzó antiszemita erőszak megfékezése érdekében bajor képviselők kiterjesztenék a középiskolai holokausztoktatást. A kereszténydemokrata politikus vihart arat azzal, hogy kijelenti: a muszlim diákokat nem kellene kötelezni az oktatásban való részvételre.

Görögországot hiba úgy kezelni, mintha pont olyan volna, mint a nyugati államok. Válságát keleti örökségének köszönheti, és épp ezen az örökölt struktúrán feneklett meg a válságkezelés. Következésképp a feladat ennek a szerkezetnek a megbontása lenne.

A baloldal megdöntötte a hagyományos amerikai világszemlélet és közerkölcs számos képletét, és gyakorlatilag totális győzelmet aratott a fél évszázada zajló kultúrharcban. A konzervatív eszme mégis él, és valami olyasmit képvisel, ami Amerika szempontjából lényegbevágó.

A baloldali közgazdász, a Clinton kormány munkaügyi minisztere önvizsgálatot tart. Korábban adóemeléssel akarta enyhíteni az egyenlőtlenséget. Ma már belátja, ez az út nem járható. A globális nagyvállalati érdekérvényesítés gyengítéséhez az amerikai kisemberek összefogására van szükség.

Az egyetemi világ egyre inkább elszigeteli magát a szélesebb közbeszédtől. A tudományos szaklapokban megjelent cikkeket alig olvassák, a tudománynépszerűsítés pedig nem divatos. A média is megsínyli a tudósok elefántcsonttoronyba zárkózását.

A világ első számú demokráciájában ismét döntő szerepet játszik a pénz, de pont azoknak kellene szigorítani a kampányfinanszírozáson, akik ebben a rendszerben jutnak pozícióba. Ezenkívül más bajok is vannak a választási eljárással.

A tekintélyes közgazdászprofesszor szerint a nemzet gazdagsága nem a kiművelt fők sokaságában rejlik. Az iskolában eltöltött évek száma legalábbis nincs összefüggésben az egy főre jutó GDP-vel.

Miközben egyre több kritika éri Európában, a Facebook a fejlődő világ felé kacsingat. Ötmilliárd szegényt akar interneteléréssel ellátni. A német publicista szerint a jótékonykodásként tálalt gesztus a gyarmatosító piacszerzés módszerét követi.

A Nyílt Társadalom Alapítvány oroszországi betiltásának kommunista ötlete mögött talán kormánypárti óhaj rejlik, mindenesetre több lenne a kára, mint a haszna. Az agyakért és a lelkekért zajló háborúban sokkal többet ér, ha nem sajnálják a pénzt a kultúrától és a tudománytól.

Márciusban múlt 2059 éve, hogy merénylői versengő tülekedésben, huszonhárom késszúrással megölték Julius Caesart. A világtörténelem leghíresebb politikai merénylete máig ható tanulságokkal szolgál, amelyekből a mai amerikai demokráciának is tanulnia kell, ha fenn akar maradni.

Amerika a nemzetközi szervezeteket, a globális nagyvállalatokat és a befolyásos civileket is felhasználja hegemóniájának fenntartására. Habár gazdasági és katonai befolyása csökken, Washington még mindig morális tekintély – állítja a FIFA-botrány kapcsán a tekintélyes brit elemző.

A múlt század közepének világi felszabadító mozgalmai az elnyomás eszközének tekintették a vallást, és ki akarták iktatni a közéletből. Kiderült azonban, hogy a vallás nem valami kívülről a népre erőltetett valami, hanem a népi kultúra szerves része. A világias baloldali tudós tanácstalanul szemléli, mi lett a neki egykor oly kedves felszabadító mozgalmakból.

Nyugaton az életszínvonal szinte szakadatlan emelkedésének évtizedei után egyre nyilvánvalóbb az egy helyben topogás, és ennek következtében az elitek tekintélye alaposan megkopott. Emiatt egyrészt maguk is a korábbinál jobban udvarolnak a közízlésnek, másrészt pedig a kifejezetten populista pártok hatalomátvétele fenyeget.

A híres amerikai erőszak-kutató pszichológus szerint az atyai szigor hiánya és az elnőiesedő nevelés pusztító hatással van a fiúkra. Valódi kihívások nélkül a fiúk pótcselekvésekbe menekülnek.

A kapitalizmusnak nem csak a jövőjével kapcsolatban vetődnek fel súlyos dilemmák, de a múltja sem tisztázott. Ismét divatosak a kapitalizmust az illiberális imperializmusból és a kizsákmányolásból levezető elméletek.

Eurázsiában egyre nagyobb a bizonytalanság, és mivel az Egyesült Államok is az érintett felek közé tartozik, a világpolitika állapota is bizonytalanabb, mint korábban. Mi sem természetesebb – írja a tekintélyes stratégiai elemző –, hiszen minden nagy biztonsági rendszer csődöt mond, ha megváltoznak a körülmények, amelyek létrehozták.

Viselkedési közgazdászok végre tudományos alapon is igazolják, amit mindig is tudtunk: a nélkülözés rontja a kognitív képességeket. A kormányok végre most már tudományos alapon ösztökélhetik a szegényeket a megfelelő viselkedésre és döntésre.

A gazdasági válság óta a fejlődő országokban jelentősen visszaesett a multinacionális nagyvállalatok nyeresége. Az amerikai gazdasági szakíró szerint a fejlődő országok kormányai piacvédő intézkedésekkel hozzák helyzetbe a hazai termelőket és ipart.

Az „auschwitzi könyvelő”, aki bíróság előtt áll Németországban, nyilván nem kap letöltendő börtönbüntetést 94 éves korában. Az ítélet jelképes jelentőségű lesz. Ha elítélik, akkor a bíróság azt mondja ki, hogy mindenki bűnös, aki részt vett a holokausztban.