Sokan hiszik, hogy a számítógép és az internet soha nem látott mértékben alakítja át életünket, pedig a harmadik technológiai forradalom gazdasági és társadalmi hatásai is eltörpülnek a korábbi ipari forradalmak mellett. De legalább a mellékhatásait sem lesz nehezebb orvosolni.

Egy cseh matematikus, aki degeszre kereste magát származékos befektetési eszközök összeállításával és véletlenszerű változókat modellező befektetési képleteivel, felfedezte, hogy a választási rendszerek újratermelik a rosszat. Hát újat javasol helyettük.

Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a republikánus párti szavazók jóval elégedettebbek az életükkel, és nagyobb részük él házasságban. Egy kanadai kutatás pedig okosabbnak találja a liberálisokat, mint a konzervatívokat. Ha nagyon komolyan vennénk az adatokat, arra lyukadnánk ki, hogy a butaság boldogít. Inkább nem vennénk nagyon komolyan.

Az elemzők a túl nagyra nőtt állami szektort teszik felelőssé Görögország bajaiért. Az amerikai politológus szerint ez tévedés: a válság fő oka a magánérdeknek behódoló, gyenge kormányzás.

Két libertárius közgazdász az internettől várja a kapitalista piacgazdaság tökéletesedését, és az állami szerepvállalás csökkenését. Korábban a marxista baloldal vetette reményét a számítógépekbe, abban bízva, hogy lehetővé teszik a hatékony tervgazdálkodást és vele a kapitalizmus meghaladását.

Az egyetemi adjunktus életmódbeli fordulatnak nevezi, hogy Amerika második legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Target a jövőben nemileg semleges környezetben árulja a gyerekjátékokat és a gyerekhálószobák kellékeit. Nem lesz olyan áru, amit fiúknak, s nem lesz, amit lányoknak ajánlanak.

Európában terjed az oroszellenesség – a moszkvai elemző szerint elsősorban kulturális okokból. Nyugat-Európa és Amerika egyazon kulturális mintát követ, és ez élesen elüt a hagyományos értékekre épülő orosz modelltől.

A hirosimai és a nagaszaki atomtámadás hetvenedik évfordulója körül ugyanazt az erkölcsi kérdést bolygatták az elemzők, mint augusztus táján évtizedek óta mindig: erkölcsös volt-e ártatlan polgári lakosok százezreit leölni a második világháború végén, és már a kérdésben is benne van a válasz: nem. A stratégiai elemző szerint előbb az tisztázandó, mi vezetett Hirosimához.

A kínai pártvezetés cenzorai eddig is tartották a lépést az internettel. Most azonban új fokozatba kapcsolnak, és az internet előnyeit kihasználva tökéletesítik a megfigyelést és a cenzúrát.

A vezető amerikai gazdaságpolitikai kommentátor óva int a minimálbér tervezett tizenöt százalékos emelésétől, mert nagyobb lenne a kára, mint a haszna. Attól tart azonban, hogy a politikai számítás szokás szerint felülírhatja a gazdaságit.

Jobb- és baloldal Európa-szerte legalább abban az egyben egyetért, hogy a bevándorlási hullámot egyebek között a szegény országok fejlesztésével lehetne enyhíteni. Kényelmes gondolat, csak sajnos a statisztikák szerint az afrikai országok gazdasági növekedésével a migrációs hajlandóság is nő.

Az amerikai filozófus szerint a magunk teremtette tudatlanság korában élünk. A fő bűnös a haladó értelmiség, amely elterjesztette a mindenre kiterjedő relativizmus eszméjét. A helyzet pedig menthetetlen.

A brit történelmi tudat máig nem alkotott hiteles képet a rabszolgatartásról. A brit történész szerint a felszabadítás dokumentumai változtathatnak a dolgon.

Az egykori szovjet Közép-Ázsiában ma is hajdani kommunista apparatcsikok uralkodnak, és szakadatlanul üldözik az iszlám vallást, de a moszkvai elemző szerint ezzel csak fokozzák a terrorizmus veszélyét.

Az amerikai publicista szerint a kutatások tükrében önmagában nem az. Feltéve, hogy a pornográfiát fantáziának tartják, és nem a valóság tükrének.

A Lordok Házának első ázsiai nőtagja vihart kavart javaslatával, miszerint Nagy-Britannia lépjen fel a pakisztáni származásúak körében gyakori unokatestvér-házasságok ellen, mert sok gyerek születik miattuk testi hibával.

A moszkvai szerző szerint az európai történelemben a tizenkilencedik század első felében, a Szent Szövetség korában volt a legszilárdabb a béke, és manapság is ehhez mérhető biztonságra lenne szükség. Ennek érdekében Oroszországnak ismét központi szerepet kellene játszania az európai béke fenntartásában.

Az amerikai filozófus empirikus kutatása szerint a hivatásos erkölcscsőszök nem élnek erkölcsösebben, mint az átlagemberek. De legalább bántja őket a lelkiismeret, és ha magukat nem is, hát másokat, és vele a világot jobbá tehetik.

A dachaui emlékhelyet a történelmi hitelesség nevében hozták létre. Csakhogy a múlt megértését egyre kevésbé szolgálja az eredeti állapotában hagyott haláltábor. Átalakítása trauma-múzeummá jobban segítheti a történelem megismerését.

Közlekedési balesetben hetvenszer annyian veszítik életüket, mint terrorista támadásban. Egyszerűbb és kifizetődőbb lenne, ha a kormányok a terrorizmus elleni harcra költött pénz egy részét a közlekedésbiztonság erősítésére fordítanák.