Elemzők és politológusok néhány éve még azt jósolták, hogy a fejlődő országok feltörekvő középosztályai demokratikus forradalmakat robbantanak ki. Ma már inkább úgy tűnik, hogy a középosztályok elfogadják az autoritárius berendezkedést is, amennyiben rendet tart és erős kézzel kormányoz.

A renitens német zöldpárti politikus szerint a menekültügy túlságosan fontos ahhoz, hogy ne legyen körülötte alapvető egyetértés. Ehhez azonban mindenekelőtt be kellene fejezni a szélsőséges ideológiai hadviselést. Például lehetne azzal kezdeni, hogy nem fasisztázunk le mindenkit, aki határellenőrzést szeretne, és nem bevándorláspártizzuk le a menekülteknek segítőket.

Az európai országok eddig is igyekeztek fellépni a terrorveszéllyel szemben, de a módszerek nem voltak célravezetőek, legalábbis nem voltak elégségesek. Amerika épp most korlátozza a titkos adatgyűjtést, de nem biztos, hogy jól teszi.

Az amerikai keresztény konzervatív eszméket leginkább a kultúrharc ideológiai vitái kapcsán ismeri meg a világ. Pedig a keresztény konzervatív mozgalom a jóléti állam kritikáját fogalmazta meg, a kulturális célok másodlagosak voltak számára – állítja a Princeton Egyetem történésze.

A hatvannyolcas lázadás örökösei már nem több szabadságot, hanem több tilalmat követelnek. Nagy-Britanniában és Amerikában progresszív diákok nyomására az egyetemek cenzúrázzák a gyorsan változó és önkényes „politikailag korrekt” normától eltérő tartalmakat.

Pontosabban Izraelért. Két bevallottan cionista professzor szerint hosszú távon csak az garantálhatná Izrael fennmaradását, ha sürgősen átadná a megszállt palesztinai területeket a palesztin államnak, erre pedig csakis külső nyomás kényszerítheti. Az észérvek már nem használnak.

A baloldali liberális író szerint a Kelet-Európát idegenellenességgel vádoló nyugati kritikusok képmutatóak és kettős mércét alkalmaznak. Igaz, hogy Kelet-Európa nem bevándorláspárti, ám a kontinens nyugati fele sem az.

A francia radikális baloldali sztárpolitikus felszólította a párizsi kiadóvállalatot, álljon el attól a tervétől, hogy jövőre megjelenteti Adolf Hitler Mein Kampfjának kritikai kiadását. A szintén baloldali érzelmű szaktörténész szerint viszont a kiadás nem árt, hanem használ.

Sokan hiszik, hogy az internet nem felejt, és az egyszer feltöltött anyagok örökre elérhetők lesznek. Ez azonban közel sincs így. Sőt, valószínűbb, hogy az internet korai éveinek anyagai nagyrészt örökre elvesznek.

Az európai társadalmak öregedését csak számban ellensúlyozhatják a harmadik világból érkező tömegek. Sőt, a brit történész szerint még a kor ideológiai járványa, az iszlamizmus is termékeny talajra hullik körükben.

Egy áprilisi kínai embrió-kísérlet kapcsán kiújult a génsebészet körüli etikai vita. Az oxfordi orvosetika professzor és az amerikai pszichológus szerint eltúlzottak és alaptalanok a génsebészettel kapcsolatos félelmek. Sőt, egyenesen erkölcsi kötelességünk a génmódosítások kontrollált alkalmazása.

A 20. századi jóléti állam halott: aláásta a digitális forradalom — állítja két francia baloldali közgazdász. Az elszegényedés és az egyenlőtlenség növekedése azonban mégsem szükségszerű. A skandináv modell segíthet.

A baloldali osztrák filozófus szerint a Szabadságpárt előretörése nem tudható be pusztán a rasszista előítéletek megerősödésének. Az idegen kultúráktól való félelem szerinte abból fakad, hogy válságba került a jóléti állam talaján létrejött egyenlőség-identitás.

Akármilyen meglepő is, az amerikai alkotmányos rendszert bizony a monarchiáról mintázták. Ez még nem lenne baj, de az erős elnök nem képes a törvényhozás nélkül kormányozni, márpedig ha e két fél nem tud megegyezni, akkor a rendszer megbénul.

Kanadában a konzervatívok utolsó aduja volt a vesztésre álló választási versenyfutásban, hogy korlátozzák a nők arcát elfedő ruhadarabok viselését. Meggyőző érvek szólnak álláspontjuk mellett, de ellene nemkülönben.

Amerika ázsiai származású polgárai úgy érzik, hátrányos megkülönböztetés éri őket az egyetemi felvételiknél. Szervezeteket hoznak létre, hogy kollektíve tiltakozzanak.

A bevándorlás globális szinten gazdasági szempontból pozitív – állítja az amerikai szerző. Ám a bevándorlás előnyei egyenlőtlenül oszlanak el. A migránsok természetesen jól járnak, de a befogadó társadalmakban nőhet az egyenlőtlenség.

Az illegális bevándorlók, bár nem szavazhatnak, jelentősen befolyásolják az elektori kollégium helyeinek elosztását, és vele az amerikai elnökválasztás kimenetelét – a Demokrata Párt javára.

Az amerikai konzervatív elit elborzadva tapasztalja, milyen könnyű demagógiával versenyképessé válni az elnökválasztás előcsatározásai során. Az ókortörténész attól tart, hogy Amerika a fejlettebb római típusú köztársasági berendezkedéstől az athéni tömegdemokrácia felé fordul.

A kapitalizmus fejlődése évtizedeken át cáfolta Marxnak azt az alapvető tételét, hogy a tőkések és a proletárok között törvényszerűen egyre nő a szakadék. Ehelyett Nyugaton egyre erősödött a középosztály. Újabban azonban nőnek a jövedelmi különbségek, és a középosztály lecsúszóban van.