Kell-e a kelet-európai államoknak önvizsgálatot tartaniuk a holokauszt ügyében? Elfogadható-e az ítélkezésmentes történelemszemlélet, vagy már ez is a holokauszt relativizálását jelenti? Történészek vitája a kelet-európai holokauszt értelmezéséről.

Mi a közös a hírekben és a szexfilmekben? Az, hogy az internetnek köszönhetően mindkettő bőséges mennyiségben ingyen hozzáférhető. A pornófilm-készítők ezért most a napilapok módszerével próbálnak túlélni.

A republikánus elnökjelölt sértő megjegyzést tett a palesztinokra, de a liberális kommentátor szerint igazi célpontja az ellenfele volt, Barack Obama.

Az új, baloldali francia elnök, elődjével ellentétben, kerülni igyekszik az ideológiai-történelmi konfliktusokat. Mégsem sikerül neki, pedig eddig csak kétszer tévedt a történelem területére. Ráadásul újabb csapdák várnak rá.

Az olasz politikai vezetés mindenekelőtt a CDS-felárat nézi. Ha az államkötvények kamata megugrik, azonnal kész a legbátrabb reformokra is. Mindjárt meggondolja azonban magát, ha enyhül a szorítás.

A kommunitárius filozófus konzervatív és a baloldali érvek segítségével száll szembe a piac mindenhatóságával. Kritikusai szerint azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a piaci szemlélet egyáltalán nem ellentétes a morállal.

Hollandiában a kelet-európaiak veszik át a muszlimok helyét, és válnak egyre inkább a szélsőjobboldal céltáblájává. A dolog pikantériája, hogy a kelet-európaiakat nem teljesen alaptalanul intoleránsnak bélyegző jobboldali populisták maguk is rendkívül előítéletesek.

Az internet öl, butít, hizlal, magányossá tesz és nyomorba dönt – riogatnak a kultúrkritikusok. A német publicista szerint az értelmiség az alaptalan és ésszerűtlen, ám gyakran tudományos kutatásként tálalt jeremiádákkal akarja erősíteni legitimitását.

Coubertin bárót nem a népek közötti barátság nemes eszméje, hanem a német katonai erőfölény ledolgozásának vágya vezette el az olimpiai játékok újraélesztéséhez. Mintának pedig egy angol városka disznókergetéssel színesített vetélkedőit használta.

Olaszországban – és Brüsszelben is – mindenki attól retteg, mi lesz, ha ismét a népakarat érvényesül Rómában, és választott kormány váltja fel a mai szakértői kabinetet. Hát ekkora bajban van a demokrácia?

Hála az internetnek, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírái egy ültő helyükben is folytathatnak kutatást véleményük alátámasztására. Az eredmény: mélyülő ideológiai megosztottság a testületben és téves információkra alapozott bírói vélemények.

Barack Obama és Mitt Romney egymást vádolja az amerikai állások kiszervezésével. Az elnökválasztási kampányban mindkét fél elhallgatja, hogy egyes állások külföldre telepítéséből számos előnye származik az amerikai gazdaságnak és az amerikai polgároknak.

A válsággal bajlódó demokráciák vigasztalódva olvashatják két tekintélyes közgazdász tételét, miszerint az országok jóléte hosszú távon kizárólag a politikai intézményrendszertől függ. Minél demokratikusabb egy ország, annál nagyobb a prosperitás.

A jogvédők, akik egyben gyakran baloldali aktivisták is, rendszerint feltétel nélkül követelik az emberi jogok azonnali érvényesítését, tekintet nélkül a következményekre. Újabban néhány veterán jogvédő körültekintést javasol.

Putyin elnök váratlanul nemzetárulónak nevezte a bolsevikokat, amiért különbékét kötöttek Németországgal az első világháborúban. A moszkvai politológus szerint mindez összefügg a szíriai válsággal.

A korábbi konzervatív francia kormány Kanada tiltakozása ellenére szavazati jogot adott a külhoni francia állampolgároknak. A júniusi választásokon aztán meglepő eredmény született: a külhoni franciák többnyire a baloldali jelölteket támogatták.

Marylandben a törvény erejénél fogva veszedelmes állatnak minősítették a pitbullt. A bölcsészprofesszor felháborodottan tiltakozik. Közben a keresztény magazin nem zárja ki, de nem is állítja, hogy a háziállatainknak is helyük van a mennyországban.

Az azonos neműek egybekelésének egyik ismert kritikusa korábban a gyerekek emberi jogaira hivatkozva érvelt a melegházasság ellen. Mára azonban belátta, hogy éppen a család intézményének szempontjából lenne fontos, hogy a homoszexuálisok is frigyre léphessenek.

Minden idők legnagyobb szabású – és egyben legtöbb áldozatot követelő – etnikai kitelepítő akciója gyakorlatilag fehér folt az európai történelemben. Sőt, a történetírók többnyire ma is hamisítással vagy hallgatással igyekeznek igazolni sokmillió német lakos háború utáni kényszerű áttelepítését.

Egyre több kormány alkalmazza a behaviorista közgazdaságtan legújabb felismeréseit, hogy a köz javának előmozdítására és szabálykövetésre sarkallja az állampolgárokat. A nem racionális ösztönzők sikere nagyban függ a kulturális szokásoktól.