A kiberdemokraták az internettől és a közösségi oldalaktól várják a demokrácia felpezsdítését, a kétpártrendszer meghaladását. A polgárokat azonban egyelőre nem hozza lázba a kezdeményezés. A netizeneket ez sem kedvetleníti el.

Aki azt hitte, hogy a demokrácia, a gazdasági fejlődés és a kereskedelem háttérbe szorítja az ősi nemzeti ellentéteket, tévedett. Kelet-Ázsiában sem akar alábbhagyni a nacionalizmus.

A szupergazdagok nem éreznek közösséget hazájuk népével. Külön világban élnek, és gond nélkül viszik tőkéjüket más országba. Ráadásul kezükben van Amerika mindkét nagy pártja – írja – nem egy marxista, hanem egy volt republikánus kongresszusi tanácsadó.

A baloldali lap azzal vádolja a kormányt, hogy csak szavakban támogatja a fogyatékkal élőket. Miközben a miniszterelnök a paralimpikonok teljesítményét méltatja, kormánya félmillió mozgáskorlátozottól vonná meg a rokkantsági támogatást.

A feminizmus győzelme ellenére a nők továbbra is hátrányos helyzetben vannak. A valódi egyenjogúsághoz a családellenes kultúra megváltoztatása szükséges – állítja az ismert liberális professzor asszony.

A mai amerikaiak már nem hihetik, és nem is hiszik, hogy gyermekeik jobban élnek majd, mint ők. Egy ötvenéves korszak ért véget. Ez még nem katasztrófa, de a társadalmi következmények veszedelmesek lehetnek.

Rohamosan apad a hagyományos tömegpártok taglétszáma a fejlett világ demokráciáiban. A folyamat azonban nem feltétlenül vezet a nagy pártok elgyengüléséhez: könnyebb irányítás, demokratikusabb belső szelekció és a tagság növekvő szerepe lehet az évtizedek óta tartó átalakulás eredménye.

Az elmúlt években Marx újra divatba jött. Mi áll a reneszánsz hátterében? A kommunizmus borzalmait nem ismerő fiatal nemzedékek romantikus forradalmi hevülete? Vagy inkább az, hogy a gazdasági válság igazolta a német filozófust?

A szocialista Hollande elnök kampányában még azt ígérte, hogy megvédi a Franciaországban tartózkodó kelet-európai cigányokat a kitoloncolástól. Nem így történt, s a baloldal nem tiltakozik, mondván, hogy a romák felzárkóztatása hazájuk illetve az EU dolga lenne.

Az elmaradott és konzervatív országok iszlám hívői az internet és a mobiltelefon segítségével kapcsolatba léphetnek felvilágosultabb vallási vezetőkkel. Az optimisták szerint küszöbön az iszlám reformáció.

A bukott államokat a harmadik világ országai között szokás keresni. Pedig ha más mutatókat használnának, kiderülne, hogy a fejlett és demokratikusnak tartott államok is gyakran kudarcot vallanak – állítja az amerikai külpolitikai elemző.

A kötelező előzetes feliratkozás miatt Massachusetts szenátorjelöltjei máris teljes gőzzel kampányolnak a novemberi választásra. A jobboldali jelölt azzal vádolja a baloldalt, hogy közpénzből agitálja regisztrációra a többnyire balra húzó, segélyből élőket.

A közösségi oldalak elterjedésével a fiatalok egyre könnyebben avatják be ismerőseiket a magánügyeikbe. Nemcsak az interneten, hanem a valódi életben is. Nemcsak barátaikat, hanem tanáraikat is, akik nehezen birkóznak meg a kéretlen intimitással.

A brit csapat olimpiai sikereit másfél évtizedes állami koordináció és finanszírozás alapozta meg. Ugyanerre lenne szükség a gazdaságban is, de a túlzottan piacpárti vezetők ezt nem képesek belátni.

Kell-e a kelet-európai államoknak önvizsgálatot tartaniuk a holokauszt ügyében? Elfogadható-e az ítélkezésmentes történelemszemlélet, vagy már ez is a holokauszt relativizálását jelenti? Történészek vitája a kelet-európai holokauszt értelmezéséről.

Mi a közös a hírekben és a szexfilmekben? Az, hogy az internetnek köszönhetően mindkettő bőséges mennyiségben ingyen hozzáférhető. A pornófilm-készítők ezért most a napilapok módszerével próbálnak túlélni.

A republikánus elnökjelölt sértő megjegyzést tett a palesztinokra, de a liberális kommentátor szerint igazi célpontja az ellenfele volt, Barack Obama.

Az új, baloldali francia elnök, elődjével ellentétben, kerülni igyekszik az ideológiai-történelmi konfliktusokat. Mégsem sikerül neki, pedig eddig csak kétszer tévedt a történelem területére. Ráadásul újabb csapdák várnak rá.

Az olasz politikai vezetés mindenekelőtt a CDS-felárat nézi. Ha az államkötvények kamata megugrik, azonnal kész a legbátrabb reformokra is. Mindjárt meggondolja azonban magát, ha enyhül a szorítás.

A kommunitárius filozófus konzervatív és a baloldali érvek segítségével száll szembe a piac mindenhatóságával. Kritikusai szerint azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a piaci szemlélet egyáltalán nem ellentétes a morállal.