A Szovjetunióról azt hitték, hogy nem omolhat össze. Egyebek között éppen ez a tévhit okozta vesztét. Az Európai Uniónak érdemes megszívlelnie a szovjet példából adódó tanulságokat.

Európának az amerikai föderációs modell felé kellene elmozdulnia ahhoz, hogy leküzdje a válságot, de ehelyett valószínűleg csak a fejlettebb északi tagállamok zárják szorosabbra soraikat – véli az amerikai megfigyelő.

Politikusok és szakértők évtizedek óta vitatkoznak rajta, hogy milyen adókulcsok mellett számíthat a költségvetés a legtöbb bevételre. Két tekintélyes amerikai közgazdász megpróbált utánajárni. Meghökkentő eredményre jutottak.

A hagyományos családmodellt követő dél-európai országokban a generációk közötti szolidaritás segít a válság hatásainak enyhítésében. A nyugdíjas szülők támogatása nélkül sok család egyáltalán nem boldogulna.

Obama elnök hivatalosan is zászlajára tűzte a melegházasság ügyét, és a libertárius elemző szerint ezzel lemondott a munkásosztályról, amely pedig hagyományosan a Demokrata Párt szavazóbázisának fontos részét alkotta.

A tekintélyes politológus könyvben ostorozza az egyetemek bürokratizálódását. A felsőoktatás irányítása egyre inkább menedzserek és adminisztratív vezetők kezébe kerül, ami az oktatás és a kutatás színvonalát veszélyezteti.

A tekintélyes amerikai tudós és publicista szerint egyre elviselhetetlenebb a politikai megosztottság, amely ellehetetleníti a konszenzuális kormányzást és a pártok közötti kiegyezést. Az ideológiai árok betemetéséhez növelni kellene a mérsékelt és a centrista szavazók befolyását − akár a választás kötelezővé tételével.

Az európai integráció az elit műve. Válság idején a tömegek megvonhatják tőle a támogatást. Ráadásul az elit elkötelezettsége is lanyhul, mégpedig generációs okokból.

A liberális egyiptomi forradalom nyomán az elnökválasztáson a polgárok a muzulmán testvériség, illetve az előző elnyomó rendszer képviselője közül választhatnak. A sztárpolitológus szerint a liberálisok értenek a Facebookhoz, de pártot szervezni nem tudnak.

A pártok programját általános vízió helyett egyre inkább társadalmi rétegigények, mindenekelőtt a nyugdíjasok és a középosztályok kiszolgálása motiválja. Ha így megy tovább, Európa államai kormányozhatatlanná válnak − figyelmeztet a német konzervatív publicista.

A gyűlöletbeszéd a címzettek méltóságába gázol, ezen kívül rombolja a normális együttműködéshez és a termékeny vitához nélkülözhetetlen társadalmi légkört. Kérdés azonban, mit segít, ha betiltják.

A Facebook csúfos tőzsdei bevezetése óta egyre több internetguru figyelmeztet, hogy a Web 2.0-val kapcsolatos túlzott elvárások miatt újabb internetpiaci válság alakulhat ki. A virtuális javak piacának összeomlása pedig maga alá temetheti a reálgazdaságot is.

A Nyugat vezető intézményei a kelet-európai receptet ajánlják az arab tavasz után átalakulóban lévő országoknak. A brit publicista viszont arra figyelmeztet, hogy az állami vagyon gyors privatizálása a korrupció melegágya, ráadásul jelentős életszínvonal-csökkenést idéz elő.

Pszichológusok óvnak a túlzott boldogsághajhászástól. Ha túlzásba visszük, teljesítményünk, lelki egészségünk és kapcsolataink láthatják kárát.

Tiszteletteljes, de tekintélyromboló nekrológgal búcsúzik James Q. Wilsontól, a nagy konzervatív politológustól egykori munkatársa, aki régen búcsút mondott már a jobboldalnak.

Alabama állam törvényeinek értelmében a magzat emberi személynek tekinthető. Alabama törvényszéke ezért fellép a terhesen kábítószerező nők ellen, és akár börtönbüntetésre is ítélheti őket. De miért nem büntetik az alkoholista terhes nőket is?

A libertárius közgazdász szerint a természetbeni szociális juttatások csökkentik a munkakedvet és túlzottan költségesek. A szegénység felszámolásának sokkal célravezetőbb eszköze a pénzbeli segély és az adókedvezmény.

A provokatív elméleteiről nevezetes konzervatív politológus ezúttal azt jósolja, hogy ha semmi sem változik, Amerikában, hanyatlás vár a kultúrára. Egyetlen reménye, hogy a ma visszaszorulóban lévő vallásosság talán mégiscsak újra hódítani kezd Amerikában.

Divatos társadalomtudósok egyetemi körökben fennen hirdetik a klasszikus kommunista ideológiát, és nem keltenek vele különösebb megütközést. Pedig ezúttal a kommunizmus kísértete nem a jövőt idézi, hanem a múltat. Habár, amilyen válságos idők járnak, ki tudja.

Az amerikaiak fele nem is tudja, hogy ő is részesül valamilyen állami támogatásban. Pedig ha felhívnák rá a figyelmét, talán kevesebben elleneznék az állam szociális szerepvállalását. És többen kifogásolnák, hogy az állam a gazdagokat is támogatja.