Az amerikai és az európai gazdaságok újabb megtorpanása és a recessziós félelmek nyomán egyre több közgazdász javasolja az adósságcsökkentés radikális módját. Ami a javaslatokban közös, az a hitelezők felelősségvállalása a bedőlt kölcsönkért.

Az elmúlt évtizedekben alábecsülték a nacionalizmus jelentőségét. A neves amerikai politológus szerint, ha meg akarjuk érteni a geopolitikát, komolyan kell vennünk a nemzetállami kereteket.

A világsajtó és a nyugati politikusok az arab tavasz idején még a demokrácia fontos fegyverének tekintették az internetes közösségi oldalakat és miniblogokat. A brit lázadások kapcsán már a betiltásukat szorgalmazták.

Angliában mindaddig újra és újra ki fog újulni a városi lázongás, amíg sem a balszélen, sem a jobbszélen nem akad politikai erő, amely a parlamentben képviseli a társadalom alján rekedtek érdekeit – jósolja a moszkvai megfigyelő.

Vajon mi az oka, hogy gyakran a szegények is képtelenek ellenállni a fölösleges dolgok csábításának? Pszichológusok és közgazdászok szerint rájuk is érvényes, hogy az ember önuralma véges. Sőt, rájuk érvényes igazán.

Akik az egész emberiség javát akarják, gyakran hoznak szenvedést közvetlen környezetükre. Így jöhettek létre a baloldali diktatúrák. A konzervatív pesszimista egy nagy előd tételeit méltatja és vitatja. De a fogyasztói társadalom és a jóléti állam végét ő is biztosra veszi.

A neves szkeptikus ismeretterjesztő szerint a hit ősi ösztönünk, mert fenn sem maradhattunk volna, ha nem képzelünk strukturált valóságot az érzékszerveinket érő hatások mögé.

London és Birmingham utcáin még zajlottak az összecsapások, amikor a kommentátorok két oldala máris egymásnak esett. Jobb- és baloldal egyaránt a saját ideológiai szemüvegén keresztül értékelte a történteket.

Ha egyszer mindenki tudja, hogy a névtelenség a durvaság forrása, ha mindenki tudja, hogy a névtelenek egymást túllicitálva terjesztik a türelmetlenséget, akkor miért ne lehetne megkívánni, hogy az internetes hozzászólók a saját nevükön szerepeljenek?

A spanyol polgárháború kitörésének hetvenötödik évfordulóján a liberális kommentátorok kifogásolják, hogy elmaradt a történelmi igazságtétel, a konzervatív szemleíró szerint viszont túl kellene már lépni a múlton.

Ahány elemző, annyi a magyarázat az oslói tömeggyilkosságra. Vagy a szélsőjobboldal rasszista ideológiája a felelős, vagy a radikális jobboldal megszelídülése, vagy a konzervatívok nőellenes retorikája, s van, aki szerint csakis a tettes frusztrált személyisége.

Az ateista férfi a vallásszabadságért vívott küzdelmének mérföldköveként ünnepli, hogy a jogosítványának fényképén viselheti a Repülő Spagettiszörny egyházának fejfedőjét – egy tésztaszűrőt.

A gazdasági válság kitörése óta sokan úgy vélik, hogy Európát az elitizmus letörése és a demokrácia erősítése állíthatná talpra. A német politológus szerint azonban a nagyobb demokrácia az Unió teljes széteséséhez vezetne, ezért inkább központosítani kellene.

Francis Fukuyama immár nem Hegelre támaszkodva magyarázza a történelmet, hanem darwini fogalmakkal operálva írja le az állam kialakulását és fejlődését. Ebből a nézőpontból kicsit másképp hangzik a két évtizeddel ezelőtti tétel, amely szerint a történelemnek vége.

A világháló megálmodói utópikus víziókat dédelgettek. Azt remélték, hogy az internet szabad és kontrollmentes összefogást teremt, és a közjót szolgálhatja. Ma viszont úgy fest, hogy éppen az alulszabályozottság az internet legnagyobb rákfenéje.

Nyugaton a férfiak gyermekkora meghosszabbodik. Egyre többen harmincas éveikben is a szülői házban laknak, és kevés felelősséggel járó életet élnek. A konzervatívok és a liberálisok között nézeteltérés van a jelenség okaival kapcsolatban.

A tekintélyes amerikai gazdaságtörténész szerint a 21. századi szociáldemokratáknak fel kellene végre ismerniük, hogy a gazdasági növekedés nem öncél. A termelékenység fokozása helyett ideje lenne az értelmes életet lehetővé tevő igazságos elosztással foglalkozni.

A most megszűnt News of the World brit bulvárlap története rávilágított a modern szenzációhajhász újságírás minden rákfenéjére. Amerikai publicisták szerint azonban a szenzációhajhász újság működésének voltak jó oldalai is.

Eddig is tudható volt, hogy Kínában, Indiában és másutt jóval kevesebb a lánygyermek, mint a fiú. Az abortuszellenes szerző egy új könyvet ismertet, amely megállapítja, hány leánygyermek hiányzik, s hogy miért.

Nem a gazdaság állapota, nem a csillagháborús kihívás, hanem a szovjet elit erkölcsi válsága okozta az összeomlást. Az amerikai szerző sokatmondóan megjegyzi, hogy Oroszországban ma is erkölcsi válság van.