A válság eltörölte az Európai Unió tagállamainak egyenjogúságát. Az olasz politológus szerint ma a Berlin–Párizs tengely dönt az Unió ügyeiben.

Az amerikai politikai rendszer túlságosan lomha. Békeidőben bebetonozza az érdekcsoportokat, és ezek válság idején megnehezítik a gyors reagálást. De Francis Fukuyama szerint van kiút.

Amerikai kutatók szerint ősi örökség, hogy a magas férfiak előnnyel szállnak harcba választott tisztségekért. Öntudatlanul is úgy érezzük, jobb védelmezőink lesznek az alacsonyabbaknál.

Jöhetnének már olyan politikai vezetők, akik nem teljesíthetetlen ígéretekkel akarnak választást nyerni, hanem áldozatokat kérnek! De ez ma nem lenne népszerű, mert a választópolgár csak akkor híve az ilyesminek, ha az áldozatokat másnak kell viselnie.

A Fogjaljuk el a Wall Streetet mozgalmat egyelőre a nagytőke-ellenes düh viszi előre. De vajon a baloldali elégedetlenek képesek-e használható politikai programot megfogalmazni? Egyáltalán, mennyire lehet sikeres Amerikában a kapitalizmusellenes retorika?

A modernitást romantikus bal- és jobboldali kritikusai egyaránt az erőszak és a pusztítás korának tekintik. Az amerikai pszichológus szerint tévesen. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a fejlett és modern világban az erőszak egyre inkább visszaszorul.

New York közel két évtizede kemény rendőri fellépéssel és az utcán lakás kriminalizálásával igyekezett kiszorítani a hajléktalanokat – nem sok sikerrel. A hajléktalanszállók minőségének javítása jobb eredményekkel kecsegtet.

Mai világunkban az ember nehezen tudja elfogadni, hogy a boldogságnak korlátai vannak. Ez pedig sok boldogtalanság forrása. A pszichiáterből lett híres társadalomkritikusnak ilyen gondolatai támadtak a társkereső hirdetések tanulmányozása közben.

A mai világban tömeges éhínség csak a hatalmon lévők bűnéből pusztíthat. Következésképp az éhínség eleve emberiség elleni bűntett. Vagyis ideje elfogatóparancsot kiadni a szomáliai Al Sabab vezetői ellen.

Az internetguru szatirikus online játékot készít, hogy felhívja a figyelmet a közösségi oldalak népszerű időfecsérlő és értelmetlen alkalmazásaira. Sokan azonban nem veszik a lapot, és a bugyuta játék függőivé válnak. A végén a játék kiötlője is elbizonytalanodik.

A gazdasági válság hatására jelentősen nőtt az EU-val szembeni bizalmatlanság. Mindez azonban korántsem jelenti, hogy az Unió vereséget szenvedett – figyelmeztet az olasz publicista. A kiábrándulás oka az európai integráció lelassulása.

A brit baloldal továbbra sem tér magához a tavalyi választási vereségből. Hagyományos szavazóbázisa, a munkásság elfordult az új Munkáspárt neoliberális politikájától. A gazdasági válság miatt a szabadpiaci elvek más rétegekben is egyre népszerűtlenebbek.

Steve Jobsról, az Apple október elején elhunyt alapítójáról köztudomású, hogy kimaradt az egyetemről, és a közelébe sem került annak, hogy diplomát szerezzen. Az amerikai oktatáspszichológus szerint ez nem véletlen.

Olaszországnak az Európai Központi Bank diktálja, mit kell tennie. Másképp sajnos nem megy, mert sem a politikusok, sem a civil társadalom, sem a polgárok nem készek a szükséges változásokra.

A globalizáció eredményeképpen a világ nagyvárosaiban egyre nagyobb az egyenlőtlenség. A gazdasági válság és a növekvő munkanélküliség hatására félő, hogy előbb-utóbb súlyos konfliktusokat okozhat a szegények és a gazdagok közötti szakadék.

A fejlett országok jelentős része megszorításokkal igyekszik lehetőséget teremteni a gazdasági növekedéshez. Az IMF kutatói óvnak attól, hogy ez a politika az egyenlőtlenséget növelje, mert az aláásná a hosszú távú növekedést.

Dél-Koreában nagy hagyománya van a feljelentők jutalmazásának. A gazdasági válság hatására egyre többen próbálnak megélni a szabálysértők leleplezéséből.

Végeérhetetlen vita zajlik arról, hogy felszabadít-e az internet, vagy beszűkíti gondolkodásunkat, s ezzel veszélyezteti a demokráciát. Egy washingtoni politológus szerint inkább az utóbbi, de a régebbi médiumok is beszűkítették, a demokrácia mégis fennmaradt.

Attól, hogy valaki érdekes történeteket tud papírra vetni, még nem kell azt hinnie, hogy másoknál jobban kiigazodik az emberiség dolgaiban.  A Spiegel vehemens támadása Günter Grass Nobel-díjas német író ellen.

A gonoszt nem feltétlenül nagy globális ideológiák ihletik, hanem többnyire helyi és konkrét törekvések – figyelmeztet az amerikai kutató. Ha felismerjük valódi mozgatórugóit, eredményesebben küzdhetünk ellene.