Normális időkben a depresszióval és egyéb pszichés gondokkal küzdő politikusok ártalmasak. Válság esetén azonban rájuk van szükség – állítja az amerikai pszichiáter. Ők ugyanis együttérzőbbek, éleslátóbbak és eltökéltebbek.

Putyin rezsimjét sokan a szovjet típusú diktatúra restaurált változatának tekintik. Az orosz közgazdászprofesszor szerint erről ugyan nincs szó, a helyzet azonban korántsem bíztató. A formális demokrácia talaján hűbéri viszonyok alakultak ki.

Sokan társadalmi szempontból haszontalannak ítélik a bölcsésztudományokat, különösen a filozófiát. Pedig Amerikában egyre népszerűbb a filozófia klasszikusainak terapeutikus felhasználása.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a háború kezd kimenni a divatból. A veterán amerikai békekutató sorra cáfolja a háború legyőzhetetlenségéről szóló közhelyeket.

Egy japán–amerikai kutató nyomán immár egész történész iskola állítja, hogy Japán nem a hirosimai és a nagaszaki atomtámadás hatására kapitulált 1945 augusztusában, hanem azért, mert a Szovjetunió is belépett a távol-keleti háborúba.

A Biblia és a tudomány összeegyeztetésén munkálkodó protestáns kutatók azt javasolják, hogy a kereszténység tekintse afféle metaforának, ami a Teremtés Könyvében olvasható. Ellenfeleik szerint ez már a kereszténység lényegét ingatná meg.

Az amerikai és az európai gazdaságok újabb megtorpanása és a recessziós félelmek nyomán egyre több közgazdász javasolja az adósságcsökkentés radikális módját. Ami a javaslatokban közös, az a hitelezők felelősségvállalása a bedőlt kölcsönkért.

Az elmúlt évtizedekben alábecsülték a nacionalizmus jelentőségét. A neves amerikai politológus szerint, ha meg akarjuk érteni a geopolitikát, komolyan kell vennünk a nemzetállami kereteket.

A világsajtó és a nyugati politikusok az arab tavasz idején még a demokrácia fontos fegyverének tekintették az internetes közösségi oldalakat és miniblogokat. A brit lázadások kapcsán már a betiltásukat szorgalmazták.

Angliában mindaddig újra és újra ki fog újulni a városi lázongás, amíg sem a balszélen, sem a jobbszélen nem akad politikai erő, amely a parlamentben képviseli a társadalom alján rekedtek érdekeit – jósolja a moszkvai megfigyelő.

Vajon mi az oka, hogy gyakran a szegények is képtelenek ellenállni a fölösleges dolgok csábításának? Pszichológusok és közgazdászok szerint rájuk is érvényes, hogy az ember önuralma véges. Sőt, rájuk érvényes igazán.

Akik az egész emberiség javát akarják, gyakran hoznak szenvedést közvetlen környezetükre. Így jöhettek létre a baloldali diktatúrák. A konzervatív pesszimista egy nagy előd tételeit méltatja és vitatja. De a fogyasztói társadalom és a jóléti állam végét ő is biztosra veszi.

A neves szkeptikus ismeretterjesztő szerint a hit ősi ösztönünk, mert fenn sem maradhattunk volna, ha nem képzelünk strukturált valóságot az érzékszerveinket érő hatások mögé.

London és Birmingham utcáin még zajlottak az összecsapások, amikor a kommentátorok két oldala máris egymásnak esett. Jobb- és baloldal egyaránt a saját ideológiai szemüvegén keresztül értékelte a történteket.

Ha egyszer mindenki tudja, hogy a névtelenség a durvaság forrása, ha mindenki tudja, hogy a névtelenek egymást túllicitálva terjesztik a türelmetlenséget, akkor miért ne lehetne megkívánni, hogy az internetes hozzászólók a saját nevükön szerepeljenek?

A spanyol polgárháború kitörésének hetvenötödik évfordulóján a liberális kommentátorok kifogásolják, hogy elmaradt a történelmi igazságtétel, a konzervatív szemleíró szerint viszont túl kellene már lépni a múlton.

Ahány elemző, annyi a magyarázat az oslói tömeggyilkosságra. Vagy a szélsőjobboldal rasszista ideológiája a felelős, vagy a radikális jobboldal megszelídülése, vagy a konzervatívok nőellenes retorikája, s van, aki szerint csakis a tettes frusztrált személyisége.

Az ateista férfi a vallásszabadságért vívott küzdelmének mérföldköveként ünnepli, hogy a jogosítványának fényképén viselheti a Repülő Spagettiszörny egyházának fejfedőjét – egy tésztaszűrőt.

A gazdasági válság kitörése óta sokan úgy vélik, hogy Európát az elitizmus letörése és a demokrácia erősítése állíthatná talpra. A német politológus szerint azonban a nagyobb demokrácia az Unió teljes széteséséhez vezetne, ezért inkább központosítani kellene.

Francis Fukuyama immár nem Hegelre támaszkodva magyarázza a történelmet, hanem darwini fogalmakkal operálva írja le az állam kialakulását és fejlődését. Ebből a nézőpontból kicsit másképp hangzik a két évtizeddel ezelőtti tétel, amely szerint a történelemnek vége.