A spanyol polgárháború kitörésének hetvenötödik évfordulóján a liberális kommentátorok kifogásolják, hogy elmaradt a történelmi igazságtétel, a konzervatív szemleíró szerint viszont túl kellene már lépni a múlton.

Ahány elemző, annyi a magyarázat az oslói tömeggyilkosságra. Vagy a szélsőjobboldal rasszista ideológiája a felelős, vagy a radikális jobboldal megszelídülése, vagy a konzervatívok nőellenes retorikája, s van, aki szerint csakis a tettes frusztrált személyisége.

Az ateista férfi a vallásszabadságért vívott küzdelmének mérföldköveként ünnepli, hogy a jogosítványának fényképén viselheti a Repülő Spagettiszörny egyházának fejfedőjét – egy tésztaszűrőt.

A gazdasági válság kitörése óta sokan úgy vélik, hogy Európát az elitizmus letörése és a demokrácia erősítése állíthatná talpra. A német politológus szerint azonban a nagyobb demokrácia az Unió teljes széteséséhez vezetne, ezért inkább központosítani kellene.

Francis Fukuyama immár nem Hegelre támaszkodva magyarázza a történelmet, hanem darwini fogalmakkal operálva írja le az állam kialakulását és fejlődését. Ebből a nézőpontból kicsit másképp hangzik a két évtizeddel ezelőtti tétel, amely szerint a történelemnek vége.

A világháló megálmodói utópikus víziókat dédelgettek. Azt remélték, hogy az internet szabad és kontrollmentes összefogást teremt, és a közjót szolgálhatja. Ma viszont úgy fest, hogy éppen az alulszabályozottság az internet legnagyobb rákfenéje.

Nyugaton a férfiak gyermekkora meghosszabbodik. Egyre többen harmincas éveikben is a szülői házban laknak, és kevés felelősséggel járó életet élnek. A konzervatívok és a liberálisok között nézeteltérés van a jelenség okaival kapcsolatban.

A tekintélyes amerikai gazdaságtörténész szerint a 21. századi szociáldemokratáknak fel kellene végre ismerniük, hogy a gazdasági növekedés nem öncél. A termelékenység fokozása helyett ideje lenne az értelmes életet lehetővé tevő igazságos elosztással foglalkozni.

A most megszűnt News of the World brit bulvárlap története rávilágított a modern szenzációhajhász újságírás minden rákfenéjére. Amerikai publicisták szerint azonban a szenzációhajhász újság működésének voltak jó oldalai is.

Eddig is tudható volt, hogy Kínában, Indiában és másutt jóval kevesebb a lánygyermek, mint a fiú. Az abortuszellenes szerző egy új könyvet ismertet, amely megállapítja, hány leánygyermek hiányzik, s hogy miért.

Nem a gazdaság állapota, nem a csillagháborús kihívás, hanem a szovjet elit erkölcsi válsága okozta az összeomlást. Az amerikai szerző sokatmondóan megjegyzi, hogy Oroszországban ma is erkölcsi válság van.

Nemcsak az ingázás káros az egészségre, hanem a városi élet is. Minél nagyobb településen élünk, annál nagyobb az esélyünk a pszichés panaszokra – állítják kanadai kutatók.

A libertárius szociológus szerint elfogadhatatlan a melegek hátrányos jogi megkülönböztetése, de a melegházasság hívei szerinte már nem az egyenlő jogokért, küzdenek, hanem keresztes hadjáratot vívnak a másképp gondolkodókkal szemben.

A fenntartható fejlődés nevében felszólaló environmentalisták azt szeretnék, ha visszafognánk a természeti erőforrások intenzív felhasználását. A szkeptikus környezetvédő szerint ez lenne csak igazi katasztrófa a jövő nemzedékei számára.

A Nemzetközi Valutaalap volt vezérigazgatójának szexbotránya kapcsán a vezető francia feminista politikus arra a következtetésre jut, hogy a politikai életben egyenlő számú jelenlétet kell biztosítani a nőknek.

Kína máris gazdasági világhatalom, és katonai értelemben is óriássá kezd válni. Hát politikailag? Az angol történész-publicista szerint a kínai miniszterelnök európai körútjának egyik célja a politikai befolyás erősítése.

Olaszországban a népszavazáson a baloldal vereséget mért a kormányra, de úgy, hogy a gondoskodó állam illúzióját táplálta, miközben az állam belerokkan a költekezésbe és a baráti cégek támogatásába.

Teljesen egyértelmű, mi a megoldás a válság, munkanélküliség és adósságteher alatt nyögő amerikai gazdaság bajaira. Csak éppen mindenkinek másként egyértelmű. Az egyik fél szerint az államnak többet kell költenie, a másik szerint kevesebbet.

A politikusok gyakran ígérik, hogy leszámolnak az ideologikus gondolkozással, és dogmák helyett gyakorlatias elveket fognak követni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a választó az elszánt, az engedményeket és a kompromisszumokat elutasító vezetőket szereti.

A nácik akkor szánták el magukat a zsidóság fizikai megsemmisítésére, amikor a háború számukra kedvezőtlen fordulatot vett. Szövetségeseiktől pedig azért követelték a zsidó lakosok átadását, hogy bűntársakká váljanak, és ne léphessenek ki a háborúból – állítja a német történész.