A modernitást romantikus bal- és jobboldali kritikusai egyaránt az erőszak és a pusztítás korának tekintik. Az amerikai pszichológus szerint tévesen. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a fejlett és modern világban az erőszak egyre inkább visszaszorul.

New York közel két évtizede kemény rendőri fellépéssel és az utcán lakás kriminalizálásával igyekezett kiszorítani a hajléktalanokat – nem sok sikerrel. A hajléktalanszállók minőségének javítása jobb eredményekkel kecsegtet.

Mai világunkban az ember nehezen tudja elfogadni, hogy a boldogságnak korlátai vannak. Ez pedig sok boldogtalanság forrása. A pszichiáterből lett híres társadalomkritikusnak ilyen gondolatai támadtak a társkereső hirdetések tanulmányozása közben.

A mai világban tömeges éhínség csak a hatalmon lévők bűnéből pusztíthat. Következésképp az éhínség eleve emberiség elleni bűntett. Vagyis ideje elfogatóparancsot kiadni a szomáliai Al Sabab vezetői ellen.

Az internetguru szatirikus online játékot készít, hogy felhívja a figyelmet a közösségi oldalak népszerű időfecsérlő és értelmetlen alkalmazásaira. Sokan azonban nem veszik a lapot, és a bugyuta játék függőivé válnak. A végén a játék kiötlője is elbizonytalanodik.

A gazdasági válság hatására jelentősen nőtt az EU-val szembeni bizalmatlanság. Mindez azonban korántsem jelenti, hogy az Unió vereséget szenvedett – figyelmeztet az olasz publicista. A kiábrándulás oka az európai integráció lelassulása.

A brit baloldal továbbra sem tér magához a tavalyi választási vereségből. Hagyományos szavazóbázisa, a munkásság elfordult az új Munkáspárt neoliberális politikájától. A gazdasági válság miatt a szabadpiaci elvek más rétegekben is egyre népszerűtlenebbek.

Steve Jobsról, az Apple október elején elhunyt alapítójáról köztudomású, hogy kimaradt az egyetemről, és a közelébe sem került annak, hogy diplomát szerezzen. Az amerikai oktatáspszichológus szerint ez nem véletlen.

Olaszországnak az Európai Központi Bank diktálja, mit kell tennie. Másképp sajnos nem megy, mert sem a politikusok, sem a civil társadalom, sem a polgárok nem készek a szükséges változásokra.

A globalizáció eredményeképpen a világ nagyvárosaiban egyre nagyobb az egyenlőtlenség. A gazdasági válság és a növekvő munkanélküliség hatására félő, hogy előbb-utóbb súlyos konfliktusokat okozhat a szegények és a gazdagok közötti szakadék.

A fejlett országok jelentős része megszorításokkal igyekszik lehetőséget teremteni a gazdasági növekedéshez. Az IMF kutatói óvnak attól, hogy ez a politika az egyenlőtlenséget növelje, mert az aláásná a hosszú távú növekedést.

Dél-Koreában nagy hagyománya van a feljelentők jutalmazásának. A gazdasági válság hatására egyre többen próbálnak megélni a szabálysértők leleplezéséből.

Végeérhetetlen vita zajlik arról, hogy felszabadít-e az internet, vagy beszűkíti gondolkodásunkat, s ezzel veszélyezteti a demokráciát. Egy washingtoni politológus szerint inkább az utóbbi, de a régebbi médiumok is beszűkítették, a demokrácia mégis fennmaradt.

Attól, hogy valaki érdekes történeteket tud papírra vetni, még nem kell azt hinnie, hogy másoknál jobban kiigazodik az emberiség dolgaiban.  A Spiegel vehemens támadása Günter Grass Nobel-díjas német író ellen.

A gonoszt nem feltétlenül nagy globális ideológiák ihletik, hanem többnyire helyi és konkrét törekvések – figyelmeztet az amerikai kutató. Ha felismerjük valódi mozgatórugóit, eredményesebben küzdhetünk ellene.

Neves olasz kommentátorok úgy látják, hogy a második világháború utáni nyugati fejlődési modell ma már működésképtelen, de új nincs helyette. A kormány félszívvel hoz kényszerű intézkedéseket, és a politikai elit alapvető elveket kezd feláldozni.

A számítógép elterjedésével egyre inkább visszaszorul a kézírás. Sok helyen már az iskolában sem oktatják. A kézírás védelmezői múlt századi áltudományos aggodalmakat elevenítenek fel.

A mai válságos időkben sokan vélik úgy, hogy annak vagyunk tanúi, amit Marx előre látott. A tekintélyes brit eszmetörténész azonban csak részben ad igazat Marxnak.

A nemzedékváltás nyomán modernizálódik a francia szélsőjobboldal pártja, de két baloldali szerző szerint főleg szavakban. Ők is elismerik azonban, hogy a változás ellentéteket szült a szélsőjobboldal soraiban.

Ahogyan korábban a televízió nem gyengítette a szocialista egypártrendszert, úgy az internetes információszabadság sem ássa alá a diktatúrát – állítja provokatív tanulmányában a fiatal politológus.