Franciaországban aggodalmat kelt, hogy ha lassan is, begyűrűzni látszik Amerikából a woke-ideológia, amely identitáscsoportokra szabdalná a társadalmat. A liberális amerikai sajtóban furcsállják, hogy a különben Amerika-barát francia elnök is Amerikától félti a francia jövőt.

Az online szólásszabadság korlátozásának kérdése megosztja Amerikát. A baloldal szigorú fellépést, az álhírek és az uszítás tiltását követeli. A jobboldal cenzúrát kiáltva ellenez bármilyen korlátozást. A mérsékelt liberális és a szintén mérsékelt konzervatív szerző szerint lenne kompromisszumos megoldás: vissza kellene térni a méltányos tájékoztatás elvéhez.

Súlyosbodik a humán tudományos képzés válsága, mert egyre kevesebb a jelentkező diák, vagyis egyre csökkennek a humán képzés bevételei. Az amerikai irodalomtudós szerint a bölcsészek és a társadalomtudósok részben maguknak köszönhetik a kialakult helyzetet: a kulturális és a történelmi kánon radikális kritikájával maguk alatt vágják a fát.

Az idő sok mindent megszépít. Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke példátlanul mélyre küzdötte le magát népszerűtlenség dolgában, elnöksége idejét a „rossz kilencvenes évek” néven emlegetik. Most, 90 születésnapján mégis jó szívvel emlékeznek rá az elemzők.

Az EU a közös vakcinabeszerzéstől a járvány gyors megállítását, és nem mellesleg a tagállamok közötti szolidaritás és egység erősítését remélte. Mára úgy tűnik, hogy az egységes fellépés inkább ennek ellenkezőjéhez vezet.

A modern technikát veszélyesnek tartó, világvégét jósló jövőkutató és a technológiai haladás optimista internetguruja negyedszázada fogadást kötött, miután előbbi a civilizáció válságát vizionálta 2020-ra. Mindketten úgy érzik, hogy ők nyerték meg a fogadást.

 Az amerikai társadalom baloldali-liberális elitje mélyen lenézi az egyszerű amerikaiakat, amiért nem érnek fel hozzá erények dolgában. A baloldali elemző szerint ez a felfogás rosszul áll az olyan embereknek, akik haladóként határozzák meg magukat.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése kiélezheti Németország és az Egyesült Államok viszonyát. Úgy tűnik, hogy egyik fél sem rest a környezetvédelmet és az emberi jogokat is csatasorba állítani, ha geopolitikai és gazdasági érdekei úgy kívánják.

Vagy el sem kezdődött? Az emberiség sosem költött annyit innovációra mint ma, és elborítanak bennünket az újabbnál újabb kütyük. Ám a hasznuk társadalmi és civilizációs szempontból elmarad a korábbi két ipari forradalom vívmányaitól.

A legtekintélyesebb élő francia szociológus a 68-as nagy diáklázadást követő balos téveszmének nevezi azt a felfogást, amely a nemi élet felszabadítását a pedofíliáig tágította. Ezzel magyarázza egy vezető baloldali személyiség botrányát, amely húsz év után került nyilvánosságra.

Ahogyan véget ért az egypólusú világ és visszatért a többhatalmi vetélkedés, úgy vált Európa kiszolgáltatottá és periferikus mellékszereplővé a geopolitikai küzdőtéren. A tekintélyes nemzetközi elemző szerint az EU-nak meg kell erősítenie a szuverenitását. Ez azonban nem mehet a nemzetállami szuverenitás rovására.

Az orosz kormányhoz közelálló elemző nem a civilizációk összecsapásában, nem is a demokráciák és az autokráciák ellentétében látja a mai világ legfőbb konfliktusát, hanem a nyugati világ egymással szemben álló csoportjainak kíméletlen harcában.

A csoportosan élő állatok, a hangyáktól a csimpánzokig rendszerint zárt közösségeket hoznak létre. A más csoportokkal való keveredés és az idegenek befogadása inkább kivétel, mint szabály. Levonhatunk ebből bármilyen következtetést az emberi csoportokkal, sőt, akár a nemzetállam jövőjével kapcsolatban? Az amerikai fejlődésbiológus szerint igen.

Hiába a tudományos forradalom, a mágikus gondolkozás és az ezotériára való igény nem csökken. Sőt, az elmúlt évtizedekben még erősödött is a természetfeletti jelenségekbe vetett hit. Az áltudományosság szakértője szerint a földönkívüliek és a Loch Ness-i szörny létezésével kapcsolatos töretlen hiedelmeknek a szekularizáció az oka.

A járvány miatti lezárásoknak és a távolságtartásnak súlyos mentális mellékhatásai vannak. Pszichológusok szerint nem biztos, hogy a veszélyhelyzet elmúltával minden egycsapásra visszatér a régi kerékvágásba. Lehet, hogy már sosem leszünk ugyanúgy társas lények, mint korábban.

A transzatlanti együttműködés az összetartozó Nyugat kulturális fogalmára épült. Mára az amerikai baloldal a kulturális identitás alapjait ásta alá, a jobboldal pedig a demokrácia globális képviseletének eszméjéről mondott le. Márpedig Amerika nélkül a nyugati világ szétesése tovább folytatódhat.

A francia kormány törvénytervezetben igyekszik megakadályozni, hogy a szélsőséges iszlamista tanokat iskolákban és kulturális intézményekben lehessen terjeszteni. Van, aki muszlimellenesnek, van, aki viszont túl puhának tartja a szöveget. És van, aki a független katolikus iskolákat félti tőle.

Elemzők egyetértenek abban, hogy 2020 mérföldkő volt az online szólásszabadság történetében. A koronajárvány évében a nagy internetes cégek elkezdtek fellépni az álhírek és a téves információk ellen. A kérdés már csak az, hogy örülnünk, avagy félnünk kell-e.

Olaszországban is csak egy kisebbség biztos abban, hogy be szeretné oltatni magát a koronavírus ellen. Az egyes ember akkor is megvédheti magát, ha a többség nem hajlandó. De a járványnak csak akkor lehet belátható időn belül vége, ha a többséget be tudják oltani.

Már látszik a vakcina a járványalagút végén, de az oltási rend súlyos erkölcsi és politikai dilemmákat vet fel. Kik kapjanak először oltást, az aktív dolgozók avagy az idősebbek? Kötelezővé teheti az állam vagy a munkáltató az oltást? A hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek az idősek elé sorolhatók? Minden világnézet talál magának megfelelő erkölcsi érveket.