Az amerikai elnökválasztáson a kisebbségi szavazók jóval nagyobb arányban támogatták Trumpot, mint előzetesen sokan várták. Az identitáspolitikai baloldal nem érti a dolgot, sőt, az elnyomással való azonosulással vádolja a jobbra szavazó kisebbségeket. Konzervatív és liberális elemzők szerint viszont éppen a mindenütt rendszerszintű rasszizmust gyanító dogmatizmus az ijesztő.

Az üzleti életet is megjárt antropológus szerint lenne mit tanulnunk a busmanoktól. Az egyszerű, gyűjtögető életmódot folytató törzsek sokkal kevesebbet dolgoznak, mint a munkamániás modern ember.

A tekintélyes fejlődésbiológus a nyugati civilizáció modernkori gyors fejlődését, sőt a nyugati individualista attitűdöket is a középkori keresztény házassági előírásokból vezeti le. Filozófus recenzense szerint, ha helytálló az elmélet, és a civilizációs környezet ilyen döntően hat természetünkre, akkor vége az erkölcsfilozófiának.

Akármi lesz is az amerikai elnökválasztás végeredménye, Kína arra rendezkedik be, hogy továbbra is nehéz lesz fejlett technikát beszereznie az Egyesült Államokból. A vezetés igyekszik erényt kovácsolni a szükségből.

Október végének dél-franciaországi merényletei után egyszerre kérdés, mit mulasztott el a francia állam a muszlim bevándorlók ügyében évtizedeken át, illetve mit tehet most, ha egyszer rövidtávon a kemény fellépés – holott még csak szavakban öltött testet – újabb gyilkos merényletekre vezethet.

A társadalomtudományokban rasszizmusnak számít, ha valaki az intelligencia avagy a viselkedés genetikai összefüggéseit a származás és bőrszín tükrében vizsgálja. Az orvostudományban azonban jóval nagyobb a tét. Az etnikai kisebbségek is rosszul járnak, ha a politikai korrektség miatt száműzik a rassz fogalmát az orvosbiológiából.

Ahol sok a muszlim tanuló, a tanárok nemigen tudják, hogyan fogadtathatnák el a köztársasági értékeket a diákokkal. Kötelező lenne, de nem megy, és nem is veszélytelen. Már az októberi tanárgyilkosság előtt is tudták, hogy nem az.

Az amerikai médiatörvény értelmében az internetóriások nem viselnek felelősséget az oldalaikon publikált felhasználói tartalmakért, csak a felületet szolgáltatják. Ha így van, akkor közfeladatot látnak el. Mégis szabadon cenzúrázhatnak, azon az alapon, hogy magáncégek.

Az amerikai jobboldal állami beavatkozásért kiált, amiért a Twitter és a Facebook cenzúrázta a Biden elnökjelölt fiának vélhetően korrupt ügyeit leleplező tényfeltáró cikket. A piacpárti konzervatív szerző szerint ez a megközelítés korábban a baloldali liberálisokra volt jellemző.

Az amerikai professzor könyve nem jelenik meg tekintélyes kiadónál, mert múltjában gyarmatosításpárti nézeteket találtak. Ezzel egyidőben a jeles esszéíró úgy fogalmaz, hogy a szellemi életben „a toleránsok zsarnoksága” uralkodik.

A konzervatív szerző védelmébe veszi a civilizált vitát, mondván, hogy anélkül tovább romlik a már így is polgárháborús időket idéző közbeszéd, és működésképtelenné válik a demokrácia. Szintén konzervatív bírálója a baloldali forradalmi mozgalmárok szóhasználatával él: megalkuvással vádolja.

Elemzők egyöntetű véleménye szerint a német újraegyesítés egyértelműen sikertörténet, amelynek a keletnémetek a legnagyobb haszonélvezői. Ők azonban nem így érzik, sőt, sokuk kiábrándult a demokráciából és a piacgazdaságból. A német politológus szerint ez elsősorban az NDK bűne, de a nyugatnémetek lenéző magatartása is hozzájárul.

Ferenc pápa Mindnyájan testvérek című új enciklikája nagy elismerést váltott ki, elsősorban a halálbüntetés ellenzőiből, a bevándorlók támogatóiból és más, többnyire progresszívnek tekintett forrásokból, viszont éles kritikát az egyházfő konzervatív ellenfeleiből.

Az amerikai pszichológus szerint az erőszakba torkolló társadalmi viszályok elburjánzása a társadalmi hierarchia felbomlására vezethető vissza. Úgy véli, hogy az ember a makákóhoz hasonlóan erőszakossá válik, ha nincs világos alá- és fölérendeltség a társadalomban. Odáig azért nem megy, hogy teljhatalmú uralkodó kijelölését szorgalmazza.

Az Egyesült Államok egykor a civil közösségi önszerveződés Mekkája volt. Néhány évtizede azonban az amerikaiak elkezdtek begubózni. Robert Putnam húsz éve kongatta meg a vészharangot, de az elszigetelődés problémája a koronavírus idején különösen időszerű.

A posztmodern gender-elméletek szerint nemcsak a társadalmi nem, hanem a biológiai nem is konstruált fogalom. Konzervatív és régivágású liberális feministák szerint ha így van, akkor valójában nincs is értelme nőkről beszélni, és a női jogok képviseletéről is le kell mondani.

Korábban is sejtettük, de most már kutatások is állítják, hogy a haladó szellemiségű társadalmi mozgalmak, például a Black Lives Matter, kvázi-vallásos élményeket nyújtanak. A Z generáció fiataljai az egyház és a vallás helyett itt találják meg a közösséget és az erkölcsi célokért folytatott közös cselekvés lehetőségét.

A járvány hasonlít a filozófiára, habár ez csak amolyan költői túlzás. Az viszont aligha kétséges, hogy a járvány gondolkozásra késztet, és a filozófia segíthet eligazodni az egzisztenciális kérdésekben.

Yoram Hazony izraeli filozófus szerint a liberális eszmék védtelenek a marxista nézetekkel szemben. Úgy véli, hogy a neomarxista szellemiségű identitáspolitikát csak a konzervatívok és a liberálisok szövetsége győzheti le. Ezzel még bírálója is egyetért, aki amúgy tendenciózusnak és tévesnek tartja Hazony liberalizmus-képét.

A tekintélyes angol filozófus a macskák életszemléletében talál rá a lelki béke receptjére, amelyet a filozófiától hiába remélt. Úgy véli, hogy a macskáktól többet tanulhatunk a jó életről, mint az eszmetörténet nagyjaitól.