Az állami nyugdíjrendszer hosszabb távon Franciaországban is fenntarthatatlan, és a 2010-ben bevezetett nyugdíjkorhatár-emelés csak időlegesen orvosolja a helyzetet. Az orvosképzés egyik irányítója szerint társadalmi rétegenként eltérő nyugdíjkorhatárt kellene megállapítani.

Az internet szellemi atyjának is nevezett Tim Berners-Lee a világháló harmincadik születésnapján megállapítja, hogy nem ilyen lovat akart. Bírálói szerint az internet megreformálásra vonatkozó elképzelései nosztalgikusak és utópisztikusak. Ráadásul a felhasználóknak sem kellenek.

A bevett hiedelmekkel gyakran szembeszálló liberális anglikán pap azt boncolgatja, vajon a politikailag korrekt elit, amely oly nagyra értékeli a világnézeti szabadságot, és általában elítéli a vallásüldözést, miért nem beszél arról, hogy a kereszténység a világ leginkább üldözött vallása.

Az amerikai zsidóság soraiban mindig is volt republikánus-demokrata megosztottság, de újabban a demokrata zsidóságon belül is hasadás támadt.  Ráadásul a zsidóság lélekszáma is csökken, kivált a világiaké.

A magukra és gyerekük sorsára igazán adó tehetős amerikai szülők már az óvodaválasztásnál is az egyetemi felvételit tartják szem előtt. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az ötvenezer dolláros évi gondozási díj ellenére kíméletlen a tülekedés az elitóvodai helyekért.

A fejlett világban a munka valláspótlékká vált: a világ megváltását és az egyén kiteljesedését az aktív élettől várjuk. De hiába, valójában csak halálra dolgozzuk magunkat. Baloldali szerzők szerint az állam szociális szerepvállalásának erősítésével kellene orvosolni a bajt. A liberális teológus szerint inkább a valláshoz kellene visszatérni.

A nyugati elit népszerűtlen, mert egyre inkább kasztosodik. A veterán olasz szociológus nem hiszi, hogy jó ötlet lenne eltávolítani az elitet, inkább irányváltást javasol neki, de még csak nem is reméli, hogy tanácsait megfogadnák.

A hírverseny és az internet terjedése információbőséget teremtett. Ám hiába van több információnk, tudásunk felszínesebb, elfogultabbak vagyunk, és könnyebben bedőlünk az álhíreknek. Lenne megoldás a bajra, de le kellene lassítani hozzá felgyorsult biológiai óránkat.

A képviseleti demokráciában, gondolnánk, a hatalom az egyéni érdem függvénye. A számok azonban mást mutatnak. A gyakorló politikusok között a demokráciákban is meglepően magas azok aránya, akik régi politikus-dinasztiából származnak. Különösen a politikusi pályára vágyó nők esetén előnyös a politikusi rokonság.

 A fiatal amerikai politológus a kétpártrendszert okolja az egyre nagyobb ideológiai megosztottságért. A mérsékeltek befolyásának erősítése érdekében felveti, nem kellene-e kötelezővé tenni a választást, sőt, a háborús helyzetek tapasztalatát is felhasználná az árokbetemetés érdekében.

Tudományos körökben ideológiai hűséget követelnek a kutatóktól, akár a tények rovására is.  Két abszurd eset a sok közül, ráadásul a természettudományok területéről. 

Radikális diákok boszorkányüldözést indítanak a szexuális ragadozót védő harvardi jogászprofesszor ellen. A liberális hetilap tajtékzik, és attól tart, hogy az erőszak miatti jogos morális felháborodás a jogállamot veszélyezteti.

A világos női bőrt a világ nagy részén – egyebek között Ázsiában és Afrikában is – egyaránt szebbnek tartják, mint a sötétebb árnyalatút. A közkeletű vélekedés szerint ez a faji előítéletek következménye. Az ausztrál antropológus szerint ez csak részben igaz. A mindenhol elnyomást orrontó túlérzékenység pedig többet árt az egyenlőségnek, mint amennyit használ.

Egy friss kutatás szerint a mindent látó, és a normaszegést megbüntető Istenbe vetett hit nem előfeltétele ugyan a modern társadalomnak, ám fenntartásához jelentős mértékben hozzájárult. De mi lesz, ha visszaszorul a vallásosság? A totális megfigyelést lehetővé tevő technika veszi át a Mindenható társadalmi szerepét?

A baloldal már régen nem a rendszer ellenzéke Nyugaton, Olaszországban pedig annál is kevésbé, mivel nemhogy a rendszernek, de a kormánynak sincs ellenzéke, amely képesnek látszana átvenni a kormányzást. Egy-két egyszerű üzenet nélkül nem is sikerülhet. 

Baloldali értelmiségiek százai tiltakoznak az ellen, hogy Macron elnök, úgymond, büntethetővé kívánja tenni az anticionizmust, habár valójában nem akarja. Bírálójuk azzal érvel, hogy az erőszakos iszlamista antiszemitizmus új helyzetet teremtett.

A mesterséges intelligencia egyre fejlettebb, és ezért egyre szélesebb területen vethető be. Hovatovább annyira intelligenssé válik, hogy olyan megoldások kidolgozására is képes az elérendő cél érdekében, amelyek a hús-vér emberek esetében szabálytalannak számítanának. De ki a felelős, ha a mesterséges intelligencia törvényt sért?

A régi vágású konzervatív tanácsadó szerint a bevándorlást támogató liberálisok ideológiai doktrinersége és kompromisszumképtelensége a radikális bevándorlásellenes politikusok malmára hajtja a vizet.

A progresszívnak nevezett baloldaliak merő jó szándéktól vezettetve mindenütt rasszistákat, homofóbokat és nőgyűlölőket látnak, és alaptalan vádjaikkal veszélyeztetik a nyugati társadalmak belső békéjét. Egyúttal azt az ügyet is, amelyet szolgálni vélnek. 

Az amerikai internetguru álságosnak és arrogánsnak tartja azokat az újságírókat és szerkesztőket, akik a minőségi újságírásra és a demokrácia védelmére hivatkozva ellenállnak a piaci és az olvasói igényeknek. Úgy véli, nem kell a szektás véleményektől félteni a demokráciát.