A Nobel-emlékdíjas baloldali közgazdászprofesszor szerint Európa válságáért a közös deviza a felelős. A megoldás: az eurózóna radikális átalakítása, amire két változatot is felvázol. Kritikusai fájlalják, hogy egyik út sem járható. Azzal mindazonáltal egyetértenek, hogy az eurózóna jelenlegi formájában nem működőképes.

A konzervatív katonai elemző az amerikai külpolitika totális csődjét ecseteli. A külügyi szaktudós a kudarcok okait keresve úgy látja, hogy Amerika olyan stratégiát követ a világban, amely a hidegháború végén még működött, de ma már hatástalan, sőt, visszaüt.

A brit baloldal vezető lapja körkérdést intéz vezető elemzőkhöz és értelmiségiekhez, feltárandó a baloldal válságának okait. A válaszadók okokat találnak is bőven, ám a kiutat nem nagyon látja egyikük sem.

Amerikában valójában nem a pártok között folyik harc a hatalomért, hanem osztályok között. Az új értelmiségi osztály kiszorította a hatalomból a menedzser-osztályt, és Donald Trump sikere azt jelzi, hogy a mindkét párt elitjét uraló új osztály hatalmának erős korlátai vannak.

A brit közigazgatás egyre kreatívabb módszerekkel igyekszik háttérbe szorítani a bölcsészképzést. A reáltudományokban alkalmazott haszonelvű és piacorientált szemlélet nem képes kimutatni a humántudományok hasznát, de tévedés ezen az alapon haszontalannak minősíteni őket.

Az amerikai közgazdász arra figyelmeztet könyvében, hogy az egyéni haszonra építő ösztönzők gyakran a céllal ellentétes hatást váltanak ki. Ha nem a becsület és a presztízs a mozgatórugó, hanem csak az érdek, akkor az emberek önzőbben viselkednek.

Az amerikai elnökválasztást százötven éve az dönti el, hogy a közvélemény milyennek ítéli meg a kormányzat tevékenységét. A választás voltaképp népszavazás az elnök teljesítményéről. A szerző ennek alapján elsietettnek tartja azt a véleményt, hogy a különc Donald Trump nem lehet elnök.

Az amerikai tudós szerint az Európai Unió válsága a tagállamok birodalmi múltjában gyökerező eltérő civilizációs értékekre vezethető vissza. De akkor mi magyarázza a nemzetállamokkal szembeni bizalmi válságot?

A washingtoni republikánus elit a társadalomban keresi a hibát, amiért pártjának népe a körön kívüli szabálytalan Donald Trumpot jelölte elnöknek. A liberális lap konzervatív publicistája szerint az általános bizalomhiány és félelem nyit utat a megosztó politikusoknak.

Az amerikai írónő hevesen bírálja a haladó politikai korrektséget, amelynek képviselői a szépirodalmat az identitáspolitika és a kulturális imperializmus szemüvegén keresztül olvassák. Kritikusa tajtékzik, és a faji felsőbbrendűség népszerűsítésével vádolja. A liberális multikulturalizmus hívét pedig megdöbbenti, hogy a haladó tábor határőrizetet gyakorol az identitás védelmében.

Erőszakos és toleráns emberek minden nagyobb politikai táborban egyaránt akadnak, csakúgy, mint neurotikusok és pszichopaták. Bármily gyakori is, merő tévedés minden olyan ‘tudományos’ állítás, amely a személyiségjegyeket összeköti a politikai hovatartozással.

Liberális és konzervatív recenzensek egyaránt elismerőleg nyilatkoznak a tekintélyes Kelet-Európa történész új könyvéről, amelyben a szólásszabadság 19. századi elvei mellett tör lándzsát. A haladó baloldali kritikus azonban etnocentrizmussal vádolja, és állami médiát követel a véleményszabadság nevében.

A progresszív baloldalon is egyre divatosabb a nacionalizmus. A korábban piacbarát és globalizáció-párti nézeteiről ismert közgazdász, Clinton egykori pénzügyminisztere és Obama gazdasági főtanácsadója is úgy gondolja, hogy a „felelőtlen” jobboldali nacionalizmus csak „felelősségteljes nacionalizmussal” győzhető le.

A demokráciák kikezdhetetlen alapelve, hogy a népnek joga van dönteni arról, ki irányítsa az országot és hogyan. Ez a felfogás azonban ugyanolyan önkényes, mint az a régebbi, miszerint a királynak Isten adta joga van az uralkodásra. Az amerikai politikai filozófus az írástudók államát, az episztokráciát javallja demokrácia helyett.

Az amerikai liberális magazin szerint a szegénység és a leszakadás elleni csatát a fogamzásgátlással lehet megnyerni. Nem Afrikában, hanem az Egyesült Államokban.

Egyre több közgazdász támogatja a munkaidő jelentős csökkentésének ötletét. A munkaidő rövidítése fokozná a termelés hatékonyságát, erősítené az egyenlőséget, csökkentené a környezetszennyezést, javítaná a nők helyzetét és mentálhigiénés szempontból is előnyös lenne.

Az Egyesült Államok századának vége, Amerikának osztoznia kell a gazdasági és a katonai hatalmon más, kontinensnyi hatalmakkal – jósolja az ikonoklaszta elemző. És mivel azok más ideológiai és politikai rendszert képviselnek, a világ társadalmi berendezkedés dolgában is sokszínű marad.

A tavaly elhunyt tekintélyes angol történész holokauszt-monográfiájában amellett érvel, hogy a holokauszt megértéséhez nem elég az antiszemitizmus feltárása. A népirtás ugyan nem történt volna meg a zsidók jogfosztása és a széles körben elterjedt előítéletek nélkül, ám a közvetlen kiváltó ok a háború alakulása volt.

Korunk gyors technikai változásai nagy egyenlőtlenséget teremtenek a társadalomban, és az átalakulás vesztesei vannak többen. Ezért aratnak a populistának tekintett pártok, és ennél sokkal nagyobb bajok is lehetnek, ha a döntéshozók nem térnek észre.

A népszerű közösségi oldal olyan oldalakat és hozzászólásokat is letilt, amelyek nem ütköznek törvénybe. A német baloldali liberális lap szerint még ennél is aggályosabb, hogy a német kormánnyal együttműködve politikailag elfogultan cenzúráz.