Egy tekintélyes izraeli politológus szerint Izraelnek belátható időn belül nincs esélye arra, hogy rendezze viszonyát a palesztinai arabokkal. A tartósnak ígérkező konfliktushelyzet kezelésére ötfajta lehetséges politikát vázol fel, de egyik megoldás sem éppen szívderítő.

A televízióban közvetített izgalmas események felszíne mögött titkon piszkos háború is zajlik a demokratikus választási küzdelemben. Egy latin-amerikai informatikai ezermester több sikeres kampányakciót épített arra a felismerésre, hogy az emberek szinte mindent elhisznek az internetnek.

Két tekintélyes pragmatista amerikai jogászprofesszor szerint az iszlám radikális propaganda megfékezése érdekében szükséges és helyes lenne a szólásszabadság korlátozása. Az óvatlan polgárokat csak így lehet megvédeni a dzsihádista ideológiától. De ki fogja ellenőrizni a megfigyelőket?

A modern tudástársadalmak ipari méretekben állítják elő a tudományos irodalmat. A valódi ismeret és az áltudományos ostobaság viszonya azonban aszimmetrikus: az utóbbi előállítása lényegesen könnyebb, cáfolata viszont annál nehezebb.

A holland író napokkal a brüsszeli terrormerényletek előtt írta meg a belga fővárosról szóló esszéjét, mégis a város arab lakta negyedeiben felgyűlő gyúanyagot nevezi az egyik legsúlyosabb jelenségnek. Úgy látja azonban, hogy ez összefügg a város, az ország, sőt Európa egyéb bajaival.

A belga bűnüldöző hatóságok megdöbbentő felületessége maga is okozat. Legalább is része annak, ahogy a belga állam nem akart szembenézni a rá leselkedő veszélyekkel. Az észak-afrikai bevándorlók negyedeiben régóta tartanak a veszedelmes folyamatok.

Az európai értelmiség fenntartja magának a jogot, hogy saját örökségétől elhatárolódjék, de az arab értelmiségiektől már megtagadja jogot, hogy bírálják az iszlám hagyományt, és azt szorgalmazzák, hogy a muszlim világ közeledjék a modern értékekhez.

A libertárius szerző szerint az identitás-megszállottság az egyéni identitás válságát tükrözi. Egyéniség, egyéni érdem, karakter és tettek helyett identitásokat ismerünk el. Ráadásul az identitáspolitika harcos képviselői gyakran ellentmondanak a szabad identitásválasztás elvének.

A „realista külpolitika” szószólója arra figyelmezteti Európát, hogy végveszélybe sodorja magát, ha nem gondoskodik a mainál sokszorosan nagyobb erőkkel külső határainak védelméről. Igazságtalanság nem beengedni mindenkit, aki jön, de még mindig ez a legjobb megoldás.

Az elmúlt években egyre többet jótékonykodnak a gazdag milliárdosok. Kritikusok szerint félő, hogy a filantrokapitalisták befolyása hovatovább a demokratikus önrendelkezést veszélyezteti.

Bármily meglepő is, a jövedelmek kiegyenlítését szolgáló állami beavatkozás fokozza a jövedelmi egyenlőtlenséget. Amerikában legalábbis ez történt. Minél inkább növelték a legjobban keresők adókulcsát, annál tovább mélyült a jövedelmi szakadék.

A neves evolúcióbiológus tarthatatlannak minősíti az uralkodó elméletet, miszerint az ember háborúzó lény, és ennek a mivoltának köszönheti fennmaradását. Az erőszak csakugyan természetes örökségünk, de a háborúskodás tanult dolog, amit nem kell feltétlenül gyakorolnunk.

Nem igaz, hogy az erkölcs társadalmi termék, például egészen kicsiny gyermekeknek is van erkölcsi érzékük. De akkor mi tesz bennünket erkölcsi lénnyé? És milyen eredménnyel? Annyi szent, hogy az erkölcsös élet parancsa ügyében életünk végéig nem lelhetünk teljes megnyugvásra.

Amerikai kommentátorok egyetértenek abban, hogy a fékezhetetlennek látszó Donald Trump váratlan sikere a republikánus párti elnök-aspiránsok versenyében az elit elleni lázadást fejezi ki. A baloldali elemző fasiszta veszélyt emleget, jobboldali kollégája viszont azért szurkol, hogy elitellenes jelölt legyen az elnök.

Az amerikai publicista nem örül felhőtlenül annak, hogy nagy divat a történelmi emlékezet. Arra figyelmeztet, hogy a múlt túlburjánzása megnehezítheti a történelmi megbékélést.

Az innováció gazdasági növekedést generál, ám fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget. Ez még kiküszöbölhető az állami újraelosztás átalakításával. Ennél sokkal aggasztóbb, hogy a tehetséges fiatalokat mágnesként vonzza a technológiai szektor. Inkább lesznek mobiljáték-fejlesztők mint tanárok vagy orvosok.

Az algériai író magára vonta a baloldali értelmiség haragját, amikor a bevándorló fiatalok által elkövetett szilveszteri kölni erőszak nyomán arról írt, hogy az iszlám világ nőfelfogását, amely eddig távoli egzotikum volt az európaiaknak, testközelbe hozta a legújabb bevándorlási hullám.

Manapság, amikor radikalizálódnak az egymással vetélkedő világnézetek, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez vadonatúj jelenség, holott már a középkorban is sokszor el kellett dönteni, mi is a teendő azokkal, akik más magyarázatokat adnak a dolgok állására.

A vezető amerikai liberális és a szintén tekintélyes konzervatív agytröszt közös ajánlásokat fogalmazott meg a szegénység csökkentésére. Egyebek között minimálbér-emelést, a segélyek munkához kötését, a családok megerősítését és születésszabályozást ajánlanak.

Miközben éppen nagy nehézségek között ismét baloldali kormány összeállítása zajlik Madridban, többéves szünet után új front nyílt a spanyol emlékezetpolitikai háborúban. A bíróság egy argentin bírónő megkeresésére rendelte el egy 1939-ben kivégzett ember sírjának feltárását.