A bostoni merénylő utáni hajtóvadászatba bekapcsolódott a közösségi média. Az amerikai publicista szerint a hírverseny miatt a komoly hírcsatornák is egyre inkább eltwitteresednek: megbízhatatlanná és szenzációhajhásszá válnak.

Az amerikai publicista erkölcsi szempontból helyesli azon szülők döntését, akik a fogyatékos magzatok világra hozatala mellett döntenek. Mégsem támogatja az észak-dakotai törvényt, amely megtiltja a fogyatékos magzatok abortálását.

Az egyiptológia nagy öregje úgy látja, hogy a vallási intolerancia a monoteizmus megjelenésével ütötte fel a fejét, vagyis minden későbbi vallásüldözés Mózes öt könyvére vezethető vissza. Maga a holokauszt is. A kritikus szerint az egyiptológus jobban tette volna, ha a kaptafánál marad.

Putyin elnök megelégelte, hogy az iskolákban sokféle könyvből tanítják a történelmet. A moszkvai politológus szeretné, ha a különféle irányzatok meg tudnának egyezni az új, egységes tankönyv tartalmáról. Mint a legutóbbi peresztrojka-vita mutatja, nem lesz könnyű.

A Nobel-díjas baloldali közgazdász példaértékűnek tekinti a japán jegybank döntését. Európának és Amerikának is azt javasolja, hogy nem szokványos monetáris eszközökkel élénkítsék a gazdaságot. Kritikusai szerint viszont Japán a tűzzel játszik.

Az olasz társadalom bajai alól a katolikus egyház sem vonhatja ki magát. Ez tükröződik abban, hogy lassan negyven éve nem olasz ember áll a világegyház élén.

Hitler azt akarta, hogy a nagy német filozófusokkal egyenrangú intellektusnak tartsák. E nevetséges igény azonban nem jelenti azt, hogy irracionálisan gondolkodott volna. Annyi azért biztos, hogy elképzeléseihez hajlamos volt makacsul és erőszakosan ragaszkodni.

A jóléti állam hívei a szegények érdekére hivatkozva ellenzik a szociális kiadások csökkentését. Nagy-Britanniában azonban a szegények egy jelentős része támogatja a megszorításokat. A libertárius publicista egyebek között Marxot idézve érvel a segélyek ellen.

Az egyetemi karrier sok diák álmainak netovábbja. Régen valóban aránylag nyugodt és kiszámítható életet jelentett a katedra. A válság mára elérte az egyetemet is. A pályakezdő bölcsészek még abban sem reménykedhetnek, hogy egyetemi állást találjanak.

Az amerikai szociológus szerint nem mutatható ki összefüggés a gazdasági helyzet és a szélsőjobboldali pártok erőssége között. A kelet-európai radikálisok leginkább annak köszönhetik erejüket, hogy civil szervezeteket szálltak meg.

Észak-Koreának nincsenek támadó tervei, csak garanciát szeretne kapni arra, hogy hátborzongató rendszerét nem fenyegeti külső támadás. Ezzel kellene próbálkozni, és akkor el lehetne érni, hogy Phenjan leszerelje nukleáris arzenálját.

Az új kommunikációs technológiák átalakítják az etikettet. A mobiltelefon és az internet elterjedése a személytelen kommunikációnak kedvez. Kifejezhető egyáltalán a szeretet és a törődés SMS-ben?

Az amerikai felsőoktatásban feltűnő a liberális tanárok túlsúlya. Szerintük a konzervatívok maguk tehetnek róla, hogy kisebbségben vannak. A szociológus úgy véli, a rendszer nem diszkriminál ugyan, de a konzervatívoknak még diákkorukban elveszi a kedvét a pályázástól.

A történész szerző szerint a történetírásnak az emberiség közös szempontjait kellene követnie ahelyett, hogy továbbra is a vallások, az osztályok, a nemzetek és a civilizációk harcait ábrázolná. Bírálója úgy látja, hogy ez egyrészt lehetetlen, másrészt unalmas lenne.

Felülemelkedhetünk a nacionalista és önsajnáló történelemszemléleten közös történelemkönyvekkel? Egy délkelet-európai vállalkozás talán Európa többi részén is követendő példával szolgálhat.