Válságkezelő ötletekben Franciaország sem szenved hiányt. Az egyik szerint, ha csökkentenék a franciák évi fizetett szabadságát, nőne a bruttó hazai termék, s egyben a vállalatok versenyképessége is, hiszen olcsóbbá válna a munkaerő. Vagy mégsem?

Az autoritárius országok a harmadik generációs emberi jogok elfogadtatásával igyekeznek relativizálni az alapvető emberi jogokat. Az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az alapvető emberi jogok megsértéséről.

A gazdasági válság hatására erősödnek az elszakadást sürgető dél-tiroli pártok. Már a kettős állampolgársággal sem elégednének meg. Inkább védhatalmi státuszt követelnek Ausztriának, illetve teljes függetlenséget akarnak a félmillió lakosú Dél-Tirolnak.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnökségére esélyes közgazdászok körül nagy vita alakult ki. De nem közgazdasági nézeteik, hanem a női egyenjogúsággal kapcsolatos kérdések állnak a középpontban. A Financial Times szerint kár a gőzért: nem is bankár, hanem inkább költő vagy író kellene a jegybank élére.

A szélsőjobb a globalizációból kimaradók között talál új híveket. De a társadalmi felemelkedés lehetőségén kívül rekedő, főképp vidéki rétegek nagy része inkább elfordul a politikától. Odalenn már nem hatnak sem a baloldali, sem a jobboldali jelszavak.

Az amerikai evangéliumi keresztények jobbra húznak, ám nem szükségszerű, hogy ez örökre így maradjon. A brazil és a kanadai protestánsok példája arra int, hogy a keresztény eszmék összeegyeztethetők a baloldali és a liberális politikával.

Trappes városában egy burkát viselő nő igazoltatása nyomán verekedés tört ki, és a férj letartóztatását zavargások követték. Jobbról és balról egyaránt bírálják a szocialista kormányt. Az egyik kommentár szerint a szocialisták határozatlansága a szélsőjobboldalt erősíti.

Az Egyesült Államokban teljes kudarcot vallott a latin-amerikaiak bevándorlásának korlátozása. A bevándorlás üteme nem csökkent, viszont válságos méreteket ölt az illegális bevándorlók tömege.

A közvélekedés szerint a cinikus hozzáállás aláássa a társadalmi normákat. A brit filozófus viszont állítja, hogy létezik konstruktív cinizmus is, arról nem is szólva, hogy az ókori cinikusok példája segíthet fölülemelkednünk a fogyasztói szemléleten.

Az arab tavasz hősies, önfeláldozó tüntetői többnyire nyugatos fiatalok voltak, de egy keleties új elit hatalmi pozícióit alapozták meg. A marokkói elemző szerint az elitek háborúja robbanékony helyzetet teremt. A megoldás a régi és az új elit kiegyezése lenne. 

Akárcsak százötven éve, ma is a nyugatosok és a nemzetiek ellentéte nyomja rá bélyegét a szellemi életre és a politikára. A vezető moszkvai gazdaságkutató szerint azonban az ellentét ma a gyűlöletig fajul, és mivel az egész közéletet áthatja, a fejlődés gátjává válik.

Churchill híres bon mot-ja szerint a legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval. Ha élne, a brit statisztikai hivatal legújabb felmérését olvasva Churchill alighanem igazolva látná hajdani álláspontját.

Az államnak nem szabad az emberekre erőltetnie életcélokat és vágyakat. De abban nincs semmi kivetnivaló, ha paternalista módszerekkel ösztökélik őket  szabadon választott céljaik elérésére – véli a tekintélyes liberális jogász-filozófus.

Christopher Hitchens, az ateizmus nemrég elhunyt apostola több logikai hibát is elkövetett, amikor a vallás tarthatatlanságát akarta bizonyítani. Legfőképpen azonban abban hibázott, hogy nem vette észre: maga is bizonyíthatatlan alapokra építette tételeit.

A határozott és egyértelmű állásfoglalásra nehezen képes embereket gyakran gyengének vagy megalkuvónak tekintik. Pedig kutatások igazolják, hogy az ambivalens beállítottság összefügg a kreativitással.

Fukuyama és Zizek szerint a török és a brazil forrongás a középosztály elégedetlenségét tükrözi. A konzervatív-liberális politológus és a marxista filozófus egyaránt úgy véli, hogy a tiltakozások sikere a szegényebbek megszólításán múlik.

A konzervatívok korábban a közerkölcs nevében ellenezték a homoszexualitás dekriminalizálását és a melegházasságot. Mivel a közmorál változóban, újabban inkább a keresztények vallásszabadságára hivatkoznak. És persze bírálják a moralizáló liberálisokat.

A nyugati világ elvben elítél mindenféle katonai hatalomátvételt. Pedig a nyugati politikatudomány elismeri, hogy vannak „jó puccsok”. Ezek közé sorolandó-e az első demokratikusan megválasztott egyiptomi elnök megbuktatása? 

A baloldal téved, amikor lefasisztázza azokat a tömegeket, amelyek a melegek házasságának engedélyezése ellen tüntetnek Franciaországban. A filozófus-szociológus szerint ez az intolerancia a hatvannyolcas nemzedék káros öröksége.

A moszkvai kommentátor szerint Oroszországnak nem szabad kiadnia az Egyesült Államokban államtitkok elárulásáért körözött Edward Snowdent. Még az amerikai állampolgárok is akkor lesznek biztonságban, ha Moszkva nem engedelmeskedik Washingtonnak.