Az oktatói helyekért és kutatási támogatásokért folytatott kíméletlen verseny következtében egyre megbízhatatlanabbak a tudományos folyóiratokban publikált eredmények. Hovatovább már a nyilvánvalóan hamisított kutatások is átmennek a lektorokon.

A liberálisok szeretik bugrisnak hinni az új amerikai jobboldalt. Szeretik továbbá a szélsőjobboldalhoz sorolni. Mindkét besorolás téves. A Teadálután mozgalom valójában a történelmi Dél hagyományos elitjét képviseli a haladár szövetségi állammal szemben.

A második világháborút lezáró naptári év története nemcsak megkönnyebbülést, hanem további gyötrelmeket is hozott, és ahogy az már lenni szokott, a háborútól leginkább a legyőzötteknek ment el a kedvük.

Miközben menedzser-guruk egyre-másra állnak elő a munkát hatékonyabbá tevő javaslataikkal, az Economist kutatásokat idézve azt javasolja, hogy a cégvezetők töltsenek több időt semmittevéssel. A teljesen fölösleges ügyintézés ugyanis jelentősen csökkenti a hatékonyságot.

A tekintélyes harvardi pszichológus a középkori egyházakhoz hasonlítja a modern természettudományos kutatástól elzárkózó szellemtudományokat. Az irodalomkritikus szembeszáll vele.

2014 tavaszán a francia baloldal alighanem elveszti mindazt, amit legutóbb nyert a helyhatósági választásokon. Népszerűtlenségének fő oka, hogy nem képes kezelni az illegális romatelepek ügyét. Pedig polgármesterei igyekeznek átvenni a jobboldal retorikáját.

Ferenc pápa kijelentette, hogy a lelkiismeretükre hallgató nem hívők is üdvözülhetnek. A holland író szerint Ferenc mondatai az egyház és a vallás újszerű felfogására utalnak. Lehet, hogy Ferenc a kor individualista szellemét követve reformálja meg az egyházat?

Huntington 1993-ban kritikus fogadtatásra talált tézisével, miszerint a jövőt nem az ideológiák harca, hanem a keleti és a nyugati civilizációk összecsapása jellemzi majd. Elmélete a 2001-es terrortámadások után sokakat meghódított, de Frank Furedit nem.

A demokráciaelmélet klasszikus felfogása szerint az erős civil társadalom a demokratikus intézményrendszer és a szabad társadalom záróköve. Egy friss tanulmány rámutat, hogy ez nem feltétlenül igaz: erős demokratikus központi hatalom nélkül a civil szféra a szélsőséges eszmék melegágya.

Egyre többen aggódnak a társadalmak elöregedése miatt, hiszen az eltartottak számának növekedése jelentős terheket ró az aktív nemzedékre. Pedig az idősek arányának növekedése komoly társadalmi és kulturális haszonnal jár – állítja az amerikai antropológus.

Két tudós szerző is temeti a nemzetállamot, és egyáltalán nem fáj a szívük érte. Mindketten a városállamot tekintik jobb megoldásnak. Nem úgy recenzensük: ő a nemzetállam pártján áll, és különben is azt gondolja róla, hogy nélküle a városállam ma életképtelen lenne.

A muszlim bevándorlók számának növekedésével Európában egyre nagyobb lesz a vallási sokszínűség. Ez azonban nem a vallás politikai szerepének erősödésével fog járni, hanem épp ellenkezőleg, az állam és az egyházak még határozottabb szétválasztásával, állítja az ír jogász-politológus.

A mások elbeszéléséből az ember létfontosságú tapasztalatokat merít. A tapasztalatnak pedig mind a túlélésben, mint az utódok nemzésében döntő szerepe van. Akik tehát annyi tízezer év után ma benépesítik a Földet, a mese gyermekei.

Ami Itáliában zajlik, csak a Föld lakóinak szemében természetes. Egy marslakó például a gazdaság adatainak láttán sehogyan sem tudná felfogni, mitől oly rendíthetetlenül derűlátóak az olasz politikusok.

Tarantino legújabb filmje kapcsán az amerikai filozófus kifejti: hazája nem nézett szembe a maga történelmi felelősségével úgy, ahogy Németország a holokauszttal. Az indiánok kiirtása és a rabszolgaság borzalmai máig nincsenek jelen az amerikaiak történelmi tudatban.

Jobboldali elődje után a baloldali francia kormány is farigcsált egyet a nyugdíjrendszeren, abban a reményben, hogy sikerül csökkentenie a nyugdíjkassza egyre növekvő hiányát. A kormány iránt különben megértő Le Monde „túlságosan is ügyesnek” minősíti a reformot.

Az amerikai keresőóriás egyre fontosabb politikai szereplővé válik. A Google-on elhelyezett politikai hirdetések hatásos eszközei lehetnek a politika iránt kevésbé érdeklődő, nem elkötelezett választók megnyerésének. Nagy kérdés, hogy a Google nem él-e majd vissza a lehetőséggel.

A Szíria elleni büntető csapás visszatérés a 19. századi ágyúdiplomáciához, és csak tovább súlyosbítja a közel-keleti válságot. A francia politológus azt javasolja, hogy a Nyugat mondjon le az igazságtevő szerepéről.

A lengyel egyetemi tanár a szélsőjobboldali futballhuligánok politikai botrányai kapcsán a jobboldali pártokat vádolja a radikális indulatok felkorbácsolásával. Nemcsak a futballhuligánokat nyíltan támogató szélsőjobbot, de a stadionépítést kiemelt társadalmi célnak tekintő mérsékelt jobbközép polgári kormányt is.

Az amerikai politológus azt állítja, hogy a jelentős politikai változásokat erőszak hozza létre. Az ilyen eszmefuttatások általában az erőszak igazolására szolgálnak, ő azonban nem pártolja az erőszakot, csak tudomásul veszi.