A nemrég elhunyt Galbraith könyveiben a hatvanas évek uralkodó gazdasági eszméit találjuk. A nyolcvanas években ezeket tévesnek és veszedelmesnek tartották. De a nyolcvanas évek is elmúltak.

A teljes foglalkoztatottságot sok szakember és politikus illúziónak, vagy egyenesen beválthatatlan, demagóg politikai ígéretnek tekinti. Pedig Nobel-díjas közgazdászok is hisznek benne.

A kormány azt állítja, hogy nem eladni akarja a kórházakat, hanem csak versenyt teremt a magántőke bevonásával. Az egészségügyi szakszervezetek ezt nem hiszik el.

Kevés állandó állás. Kényszervállalkozások, egyszemélyes cégek sokasága. Alkalmi munkák éhbérért. Egyszerre több is, mert egy nem elég. Csakúgy, mint Brazíliában.

Politikusok és rockzenészek buzdítanak a szegény országok megsegítésére. Nem is kerülne sokba az éhínség felszámolása! Pedig a segélyek eddig nem voltak hatásosak.

Blair lehetséges utódja, Gordon Brown brit pénzügyér belföldön bevethető békehadtest létrehozását tervezi. Az önkéntesekből toborzott sereg szociális feladatokat látna el.

Tony Blair és pénzügyminisztere, Gordon Brown nyolc éve rivalizál és működik együtt. Valamikor a következő választás előtt Brown veszi át a kormányrudat. Mit lehet várni ettől?

A nagy pártok szeretnék átírni a választási törvényt, már csak azért is, hogy megelőzzenek egy népszavazást. A változások csökkentenék a kis pártok zsarolási potenciálját. De a nagyok egyelőre nem egyezhetnek meg a kicsik feje fölött.

A nemrég elhunyt Jeane Kirkpatricket szigorú, de józan külpolitikai realizmusa miatt a neokonzervatívok ősanyjának tekintették. Halálakor Irak kapcsán mégis a liberálisok idézik fel szívesebben a diktatúrákról és demokratizálásról kialakított nézeteit.

Amerikát súlyos egészségbiztosítási válság fenyegeti, mert a gyógyítás költségei egyre nőnek, s emiatt egyre többen szorulnak ki az egészségbiztosításból. A liberálisok szerint ezen csak az segíthet, ha a több-biztosítós rendszer hazája áttér az egybiztosítós modellre.

A volt vezérkari főnök most már beengedné a fegyveres erők soraiba azokat az amerikaiakat, akik nyíltan vállalják homoszexualitásukat. Nem csak a diszkrimináció elutasításának okán. Amerika bajban van, és egyetlen hadra fogható önkéntesről sem mondhat le.

Észak-Amerikában újabban megkövetelik a könyvkritikusoktól, hogy semmilyen viszony ne fűzze őket az írókhoz. A korrektség címén, a végén még kigyomlálnak a kritikákból mindent, ami érdekes.

A környezetvédők radikális lépéseket sürgetnek a klímaváltozás megfékezése érdekében. Egy hidegháborús atomtudós olyan javaslattal áll elő, amelytől azt reméli, hogy általa elkerülhető lesz az energiafelhasználás csökkentése. A környezetvédők nincsenek elragadtatva.

Tíz éve elképzelhetőnek látszott, hogy a hasonló képzettségű férfiak és nők jövedelme egyszer majd azonos lesz. Ma erre sokkal kisebb az esély.

Bár egyre több amerikai él városban, az állami újraelosztás, és a választási törvény főleg a vidékiek körében népszerű jobboldal malmára hatja a vizet. Ez a politikai elit és az emberek közötti szakadék kiszélesedéséhez vezethet.

Dreyfuss hazájában nyolcvannégy év után ítélet született az évszázad perében. A párizsi bíróság azzal érvelt, hogy a vádak cáfolata nem áll eléggé biztos lábakon. Az ügyvédek szerint a bírák csak a mundér becsületét védték.

Az ajándékozás közgazdasági szempontból rendkívül ésszerűtlen – érvel az amerikai publicista. Árt az egyénnek, és nemzetgazdasági szempontból is hátrányos következményekkel jár.

A palesztin elnök a demokratikusan választott kormány megbuktatására készül. A demokratikus nyugat tapsol, mert az antidemokratikusan megbuktatandó kormány antidemokratikus.

Amerikában a szenátus hadat üzent az online játéktermeknek. Nem ez az első eset a világtörténelemben, hogy a hatalom üldözi a szerencsejátékot, de a tiltás általában nem közérdeket szolgál, és nem is szokott sikerrel járni.

A legkomplettebb svájci bicska csaknem egy kilót nyom, és közel ötszáz dollárt kóstál. Hogy mire használható? Egy kis tréfálkozásra mindenképp.