Sokan gondolják, hogy a járvány szükségképp az idegenellenességet és az előítéleteket erősíti. Az amerikai történész szerint ez tévedés. A múltbeli pusztító járványok csak kisebb része szított indulatokat. Ráadásul leginkább nem a kisebbség, hanem az elit ellen fordult a dühös nép. Sokszor pedig az összetartást erősítette a járvány.

A francia elemző úgy látja, hogy a koronavírus-járvány visszahelyezte jogaiba a társadalmat és az államot. A Franciaországban különben sem túl népszerű neoliberalizmus alapelve, amely szerint az egyén az első, szerinte döntő vereséget szenvedett az elmúlt napokban.

A szigorú karantén segíthet a koronavírus terjedésének lassításában, bár a társadalmak nagy részének megfertőzése elkerülhetetlen. A járvány elnyújtása is életet menthet, hiszen kevésbé lesz túlterhelt az egészségügyi rendszer. Sajnos azonban a karanténnak is lesznek áldozatai.

Giorgio Agamben olasz filozófus a hatalom természetes diktatórikus törekvését látja megnyilvánulni abban, hogy a kormány rendkívüli állapotot jelentett be a vírusválság miatt. Nem kevésbé kritikus kollégái közül egyesek alaptalannak tartják a vádat, a hatalomról alkotott felfogását pedig leegyszerűsítőnek és túlhaladottnak minősítik.

Zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták, víruspánik idején pedig nemigen találkozni a libertárius minimális állam híveivel. A koronavírus még Donald Trumpból is előcsalogatta a gondoskodó állam melletti érveket.

Bár a koronavírusról még mindig keveset tudunk, a kommentariátus teszi a dolgát, és megpróbálja felmérni a koronavírus hosszútávú társadalmi és politikai hatásait. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a víruspánik hatására visszaszorulhat a globális szabad kereskedelem.

Két frissen megjelent könyv is a közgazdászok túlhatalmával magyarázza az amerikai társadalom bajainak legalábbis jelentős részét. A könyvismertetés szerzője azt szeretné, ha a közgazdászok a kaptafánál maradnának, és kivonulnának a döntéshozatalból.

Bár több egyéni szabadsággal és nagyobb gazdasági teljesítménnyel jár, a több generációs nagycsaládokat kiszorító kétszülős családmodell egyre súlyosabb válságba kerül Amerikában. Az ismert publicista szerint a nomád törzsi együttélés feltámasztása segíthet úrrá lenni a család válságából fakadó szociális problémákon.

Macron elnök intézkedéseket jelentett be „az iszlamista szeparatizmus” visszaszorítása érdekében. A kritikus elemző elégtelennek tartja, hogy az elnök a külföldi befolyás korlátozására szorítkozik. A bajok forrása szerinte Franciaországban keresendő.

A kulturális kisajátítás haladó szellemű logikája szerint minden kultúra egy-egy adott etnikai közösség kizárólagos tulajdona, mások nem használhatják. Ha mégis megkísérlik, az kulturális gyarmatosítás. De mi lesz így a multikulturális sokszínűség elvével?

A német politológus szerint a demokrácia válságának és a társadalom szétszakadásának megfékezéséhez mindenekelőtt a demokratikus rend legfontosabb intézményeinek, a pártoknak kell megváltozniuk. Ehhez pedig világos vízió szükségeltetne.

Amikor már azt hittük volna, hogy végleg ellaposodik a kultúrharc, ismét fellángolt a pornográfia körüli politikai vita. Jobboldali politikusok és értelmiségiek a radikális feministákkal egyetértésben keresztesháborút hirdetnek a pornográfia ellen. Csakhogy az emberek többségével és a de facto közmorállal is szembemennek.

Évek óta fekszik az olasz parlament előtt egy törvényjavaslat, amelynek értelmében az állampolgársággal nem rendelkező gyerekek néhány évi olaszországi iskolai képzés után állampolgárságot kapnának. A szociológus szerint külföldi állampolgárt csak felnőttkorban szabad honosítani, és csak egyéni vizsgálat alapján.

Egyre többen hibáztatják a kínai pártvezetést a koronavírus-járvány kapcsán. Egyes elemzők szerint a botrány megingatja a pártvezetés tekintélyét. Mások viszont, éppen ellenkezőleg, attól tartanak, hogy a párt még szigorúbb cenzúrát fog alkalmazni hatalmának védelmében.

Az elmúlt fél évszázadban a polgári jogok kerültek az amerikai jogrend központjába, és ezzel a jogok ellentétbe kerültek a szabadsággal, átírva az alkotmányt – állítja a konzervatív szerző. Liberális bírálója nem tudja követni ezt a logikát.

Egyre-másra jelennek meg a különböző magyarázatok és elképzelések arról, hogy miért népszerűek manapság az összeesküvés-elméletek. Az amerikai szerző elismeri, hogy mindben van igazság, ám az egyik legfőbb oknak azt tartja, hogy valóban elszaporodtak az összeesküvések.

A szűkös erőforrások elosztásának dilemmája húsba vágó erkölcsi dilemma az egészségügyben. Orvosok és orvosetika-szakértők azt vizsgálják, hogy a sorban állás és egyéb, apró kellemetlenséggel járó bürokratikus procedúrák alkalmasak-e a rászorultság eldöntésére.

A gazdasági válság óta népszerű a nézet, hogy stagnáló gazdaság is képes jólétet teremteni. Sőt, a klímakatasztrófával kapcsolatos félelmek miatt egyre többen egyenesen úgy gondolják, hogy a fogyasztás és a termelés visszafogására van szükség. Közgazdászok szerint alacsonyabb termelési szintek esetén még a társadalmi különbségek is kordában tarthatók lennének. Elvileg.

Informatikusok szerint nem kész döntéseket kell a mesterséges intelligenciába betáplálni, inkább az emberi döntések utánzására kell tanítanunk a gépeket. Azt remélik, hogy akár még tanulhatunk is a motivációinkat rendszerező algoritmusoktól. Persze lehet, hogy nem örülnénk, ha többet tudnánk rejtett motivációinkról.

Egy francia gimnazista lány szidalmazta az iszlámot az interneten, mire halálos fenyegetések özönét kapta, olyannyira, hogy biztonsága érdekében eltanácsolták az iskolalátogatástól. A baloldal és a hagyományos emberjogi szervezetek nem keltek a védelmére.