A német publicista szerint a jobboldali identitárius mozgalmak számára a baloldali identitáspolitika is ideológiai munícióval szolgál. Az identitáspolitikát felkaroló baloldal is elutasítja a felvilágosodás alapértékeit, mindenekelőtt az individualizmust, és mindkét oldal húzódozik az egyéni jogokat megsértő politikai iszlám kritikájától.

A tekintélyes amerikai pszichológus szerint nem az álhírek jelentik a legnagyobb veszélyt a demokráciára, a fiatalokra azonban rendkívül kártékony hatással vannak. Az online propaganda azok körében fertőz, akik nem rendelkeznek megfelelő történelmi ismeretekkel.

Az ezredfordulós korosztálynak már csaknem fele vallástalan. A vallásosság egyre szorosabb összefüggésben van a politikai hovatartozással, és ez alighanem tovább mélyíti az amúgy is nagy politikai megosztottságot.

Olaszországban az antiliberálisnak tekintett Liga párt ma alighanem abszolút többséget kapna a választáson. A veterán liberális szociológus azonban a határokon túlmutató tényezőkre vezeti vissza az antiliberalizmus erősödését. Arra, hogy a globalista elit és a baloldal elfordult a többségtől.

A német alkotmánybíróság döntése értelmében még a gyilkosokat is megilleti a jog, hogy múltjuk sötét részleteit ne tárják ország-világ elé. Viszont a társadalomnak is jogában áll emlékezni, ezért a felejtés joga nem feltétlen, és nem lenne helyes a múltbeli bűnöket teljesen eltüntetni az internetről.

Az erényesség demonstrálása erkölcsi szempontból egyáltalán nem perverz dolog. Sőt, épp ellenkezőleg, az erény státusszimbólumként való használata az erkölcsösség lényegéhez tartozik.

Az egyre inkább éleződő amerikai–kínai szembenállást sokan Trump elnök számlájára írják. A szerb–amerikai közgazdász szerint erről szó sincs. Peking és Washington vetélkedése a kapitalizmus két változatának versenye, és az győz, aki maga mögé állítja a fejlődő országokat.

Az izraeli kormányválság egyik oka, hogy az alapító atyák függőben hagytak néhány alapvető kérdést. Elsősorban is azt, hogy világi vagy vallási államot alapítanak. A vallás és a világi állam problémája másutt is okoz gondokat.

Egy évtizede még hurráoptimizmus övezte az infokommunikáció fejlődését. Ma viszont a kommentariátus egymásra licitálva jósol teljes összeomlást az internetes cégek befolyásának növekedése miatt. Logikus lenne állami beavatkozással fellépni a piaci szereplők hatalma ellen. Csakhogy ahhoz is túl nagyok.

Oroszországban az évtized kezdete óta meredeken csökkent a terrorcselekmények száma, az orosz politológust mégis aggasztja a radikális iszlám térhódítása. Kivált a Közép-Ázsiából érkező több millió vendégmunkás körében.

A hivalkodó fogyasztást a hivalkodó meggyőződések váltották. A szellemi elit, társadalmi státuszát és erkölcsi felsőbbrendűségét demonstrálandó, olyan értékeket karol fel, amelyeket sem az egyszerű emberek, sem a gazdasági elit tagjai nem osztanak, de talán nem is értenek.

A vezető internetóriások korlátozni kezdték a politikai hirdetéseket. Ez aligha oldja meg az álhírek, a pártos szektásodás és az online gyűlöletkeltés problémáját. Viszont annál súlyosabb mellékhatásai lehetnek.

Az etnikai hovatartozás biológiai alapú meghatározása régen a fajelmélet híveinek módszere volt. Ma azonban a rasszista előítéletek ellen is bevetik a DNS-teszteket. Az ifjú német történész szerint ezzel többet ártanak az ügynek, mint amennyit használnak.

A centrista gazdaságtörténész és az anarchista antropológus szerint a közgazdaságtani ortodoxiák nemhogy nem tudják előre jelezni a válságot, de még utólag sem képesek megérteni. Ha nem újul meg, a közgazdaságtan teljességgel képtelen lesz ellátni eredeti feladatát.

Leginkább a The New York Times és a The Washington Post hisz a maga függetlenségében, de két oldalról is hiteltelennek tekintik ezt az önképet. Egy baloldali és egy konzervatív szerző egyaránt arra a következtetésre jut, hogy az a becsületes, ha egy lap bevallja, hova húz.

A meleg konzervatív publicista szerint a transzmozgalmak alapjaiban kérdőjelezik meg a homoszexuálisok egyenlő jogait. A melegjogi szervezeteknek ezért el kellene határolódniuk a transzmozgalmaktól. Ha összemossák őket, akkor a melegek elismerése is sérülhet.

A baloldalon egyre népszerűbb a radikális klímavédelem. Csakhogy a cechet éppen a fejlett országok szegényebb rétegeinek és a fejlődő országoknak kellene állniuk. A többség ezért nem támogatja a radikális életmódváltást. Az ikonoklaszta szerző szerint a radikális zöldeknek előbb-utóbb a demokratikus renddel kell szembeszállniuk.

Az elmúlt huszonöt évben Olaszországban egymást követték a választójogi reformok, s időközben a polgárok alaposan megtapasztalhatták mind az arányos, mind a többségi választási rendszer összes előnyét és hátrányát. Most éppen egy vegyes rendszer van hatályban, de aligha sokáig.

Amerikában az elit rengeteg ügy iránt elkötelezett, de a társadalom többségétől egyre inkább elidegenedik. Márpedig a társadalmak akkor indulnak hanyatlásnak, ha a vezető réteg nem képes kreatívan jó irányba vezetni őket.

Az örök optimista polihisztor szerint álhír, hogy az álhírek és az emberi irracionalitás korát éljük. Elismeri, hogy gyakran valóban a csordát követjük, de a többség általában nem így jár el. Megfelelő intézmények segítségével visszatalálhatunk a józan ész útjára.