A tekintélyes bolgár politológus szerint a koronavírus fordulópont lehet a globalizáció történetében, különösen Európáéban. Azt azonban nem meri megjósolni, hogy nagyobb bezárkózáshoz, avagy még szorosabb együttműködéshez vezet.

Néhány hónapja sokan azt gondolták, hogy az individualista nyugati világban nem terjed el a maszkviselés. Azóta nagyot fordult a világ, és egyes vélemények szerint már az sem kizárt, hogy a maszk és a kendő a napszemüveghez hasonló kiegészítővé és státuszszimbólummá válik.

Kutatások sora állítja, hogy az adatok megtisztítása után nem mutatható ki faji előítéletesség a rendőrségi erőszakban. Ettől még súlyos a probléma, és elsősorban a szegényebb feketéket sújtja. A rasszizmussal való vádaskodás azonban nem használ. A kutató szerint ehelyett a fegyvertartás korlátozásával lehetne orvosolni a bajt.

A francia filozófus a rasszizmus elleni tiltakozás jelszavával zajló tüntetések fehér középosztálybeli fiatal résztvevőit az egykori kommunista fiatalokhoz hasonlítja. Azok a munkásosztállyal szemben éreztek bűntudatot burzsoá mivoltuk miatt, ezek pedig a fehér bőrszínük miatt éreznek lelkifurdalást.

Bár a média sosem volt elfogulatlan, a New York Times botránya kapcsán kiújult a semleges tájékoztatás határaival kapcsolatos szakállas vita. A sajtó két tűz közé került. Ha legalább a kiegyensúlyozottság látszatára igyekszik ügyelni, akkor elveszti az olvasókat. Ha feladja a semlegességet, végképp hiteltelenné válik.

Az amerikai eszmetörténész szerint a baloldali radikális tüntetők stratégiai eszközként használják az erőszakot. A meglévő társadalmi intézmények teljes átalakításával akarnak egyenlőbb társadalmat. Ideológiai szempontból a jakobinusokat is megihlető Rousseau örökösei – csakúgy, mint a jobboldali populisták.

A 19. századi Oroszország neves amerikai kutatója az akkori orosz értelmiségi forradalmárok szemléletére vél ismerni a mai amerikai baloldal rendszerkritikájában. Az utóbbiak első számú fóruma viszont Trump elnökben jelöli meg a demokráciára leselkedő fő veszélyt.  

Az amerikai városokat elárasztó rombolás és gyújtogatás régóta növekvő feszültségekre vezethető vissza. A baloldal támogatja a rombolásba torkolló tiltakozást, az elnök erőteljesebb karhatalmi fellépést sürget. A városok súlyosbodó társadalmi problémáinak megoldására azonban még terv sincs.

Boldog-boldogtalant lefasisztáznak manapság, elég, ha nézetei vagy tevékenysége ellenszenvesek a beszélőnek. Igaz viszont, hogy már a harmincas években is megesett az ilyesmi.

Az EU föderalizációját remélő elemzők szerint a közös Európai Egyesült Államok megalapításával érhet fel, ha az EU kötvénykibocsátásba kezd. Bírálóik szerint éppen ellenkezőleg: az adósság kollektivizálása a széthúzást fogja erősíteni, és az EU dezintegrációjához vezet.

A svájci eszmetörténész szerint az egyéni szabadság és az individualizmus értékét valló nyugati társadalmak nem kevésbé konformisták, mint elődeik. Mégis, mit gondoljunk magunkról, ha igaza van, és tényleg csak az őrültek és az udvari bolondok tudják és merik kimondani a fontos igazságokat.

Új távlatot nyitnak a történelemtudományban a nagy adatbányák, a digitalizálás és a számítógépes szövegfelismerés. A múltat statisztikai módszerekkel megérteni vágyó historiográfiai irányzat hívei azt remélik, hogy a történelem törvényszerűségeinek felismerésével a jövőt is előre jelezhetik.

Szociálpszichológiai kutatások tömkelege állítja, hogy a konzervatívok általában elővigyázatosabbak és komolyabban veszik a veszélyeket, mint a liberálisok. A koronaválságban azonban sok helyen megfordultak a szerepek, és a liberális baloldal követel szigorúbb korlátozásokat.

A mértékadó média is egyre inkább átveszi a közösségi oldalak és az internetes fórumok stílusát. Szenzációhajhásszá válik, és legfőbb célja a szektás csordaszellem kiszolgálása, akár a tények elferdítése, a kritikák elhallgatása, sőt összeesküvés-elméletek gyártása árán is.

A tudomány a legtekintélyesebb ágazatok közé számít a nyugati társadalmakban, de túlzás lenne azt állítani, hogy biztos fogódzókat tudott nyújtani a koronavírus-járvány ügyében. Nem fenyegeti-e a tudósokat végzetes presztízsveszteség, mire a járvány véget ér?

A politikai inkorrektség konzervatív bajnoka új könyvében szembeszáll a szerinte dogmatikus társadalomtudományos konszenzussal, miszerint a faji, nemi és osztálybeli különbségek mesterséges konstrukciók, és a társadalmi igazságtalanságok termékei. Azt reméli, hogy ezzel szemben a genetikai kutatások előrehaladásával bizonyítani lehet a képességek és adottságok biológiai meghatározottságát.

A Facebook a tudományos szakértelmiségre bízza a társadalmi szempontból veszélyes és megalapozatlan tartalmak kiszűrését. A baj csak az, hogy a tudós elitnek a saját háza táján is lenne mit söprögetnie. Ha a tudományos életben nem sikerült az igazság és a valótlanság megkülönböztetése, miért sikerülne az interneten?

A kormányok régi beidegződéseknek engedelmeskednek, amikor a vírusválságra adandó gazdaságpolitikát megfogalmazzák. Olaszországban erős az antikapitalista hagyomány, és emiatt nehéz lesz a kilábalás a válságból.

A moszkvai elemző egyfajta háború-pótléknak tekinti a koronavírus-járványt. Akárcsak a háborúk, ez sem múlik el következmények nélkül a társadalom életére nézve.

Mint Európában máshol is, Németországban törvény írja elő, hogy kizárólag nagykorúak férhessenek hozzá a pornográf tartalmakhoz, így az internetes szexoldalakhoz. Észak-Rajna-Vesztfália médiafelügyelete úgy döntött, hogy érvényt szerez a törvénynek. Kemény fába vágta a fejszéjét.