Piketty és a hamis tudat

2020. április 14.

Thomas Piketty francia sztárközgazdász újabb monumentális művében az egyenlőtlenséget és kizsákmányolást legitimáló ideológiák globális leleplezésére tesz kísérletet, hogy aztán javaslatot tegyen a szociáldemokrácia megújítására. Még a célokkal egyetértő kritikusok is kételkednek Piketty receptjének sikerében.

CC Universitat Pompeu Fabra

Karanténból a panoptikumba?

2020. április 12.

A koronajárvány megfékezése érdekében a Nyugat egyre több demokratikus állama vezet be olyan szigorú megfigyelést, amilyen korábban csak a kínai pártállamra volt jellemző. A Foreign Affairs elemzője szerint azonban ez nem jelenti a demokrácia végét.

Karanténból a panoptikumba?

Igazságtétellel a szakadékba?

2020. április 9.

Dél-Afrikában arra készülnek, hogy kárpótlás nélkül kisajátítsák a fehér gazdálkodók földjét, s ezzel igazságot szolgáltassanak az őslakosságnak. Zimbabwe tragikus példája azonban nem sok jóval biztatja sem a fehéreket, sem a feketéket.

CC Wikipedia

Virológusok a próféták szerepében

2020. április 7.

A svájci filozófus és a brit publicista szerint aggályos, ha a vészhelyzetben a politikusok átengedik a hatalmat a virológusoknak. Nyilvánvaló, hogy ezzel a felelősséget akarják elhárítani, ám közben a demokrácia alapelvét sértik meg.

Virológusok a próféták szerepében

A koronavírus, mint erkölcsi probléma

2020. április 5.

A többség egyelőre az emberélet feltétlen, bármi áron történő védelmét tartja a koronavírus elleni helyes stratégiának. De vajon akkor is kitart majd az elvek melletti elköteleződés, ha elhúzódó válság esetén rendkívüli gazdasági következményei lesznek a szigorú lezárásoknak?

A koronavírus, mint erkölcsi probléma

Vészhelyzeti demokratúra

2020. április 2.

Francis Fukuyama szerint vészhelyzetben a demokráciának is rendkívüli jogkörökkel kell felruháznia a végrehajtó hatalmat. Ilyenkor ugyanis fékek és ellensúlyok helyett az állam gyors cselekvőképessége a fontos. Ehhez persze szükséges a kormányba vetett bizalom. A demokrácia és a diktatúra különbözősége a válság elmúltával mutatkozik meg.

CC PropagandaTimes

Többet tudománnyal, mint pánikkal

2020. március 31.

A biológusprofesszor szerint a koronavírus-járvány egyik tanulsága az, hogy a tudományos kutatásra szánt pénzzel nem szabad fukarkodni.

CC Marco Verch

Internetóriások a koronaválságban

2020. március 29.

A globális internetes vállalatok már korábban is állami funkciókat vindikáltak maguknak. A koronajárvány még tovább erősítheti társadalmi szerepüket. A válság arra is rávilágított, hogy ha a szükség és saját érdekük úgy kívánja, a szólásszabadságot is hajlandók korlátozni, holott korábban ettől mereven elzárkóztak.

Internetóriások a koronaválságban

Új geopolitikai erősorrend a járvány után

2020. március 26.

Egy-egy átmeneti jelenségről csak később derül ki, hogy korszakváltást okozott vagy legalábbis jelzett. Egyre több tekintélyes szakértő látja ilyennek a koronavírus-járványt is, csak éppen abban nem értenek egyet, hogy Kína világhatalmi pozíciójának gyengülését vagy éppen erősödését hozza el.

Új geopolitikai erősorrend a járvány után

Élet a koronajárvány után

2020. március 24.

Bár még nem látni a koronavírus-alagút végén a fényt, az elemzők máris azon tanakodnak, milyen lesz az élet a járvány után. Azt mindenki biztosra veszi, hogy sok minden meg fog változni. Az optimistábbak szerint lesz, ami az előnyére.

Élet a koronajárvány után

A járvány összeköt és elválaszt

2020. március 22.

Sokan gondolják, hogy a járvány szükségképp az idegenellenességet és az előítéleteket erősíti. Az amerikai történész szerint ez tévedés. A múltbeli pusztító járványok csak kisebb része szított indulatokat. Ráadásul leginkább nem a kisebbség, hanem az elit ellen fordult a dühös nép. Sokszor pedig az összetartást erősítette a járvány.

CC Wikipedia

A vírus megkoronázza az államot

2020. március 19.

A francia elemző úgy látja, hogy a koronavírus-járvány visszahelyezte jogaiba a társadalmat és az államot. A Franciaországban különben sem túl népszerű neoliberalizmus alapelve, amely szerint az egyén az első, szerinte döntő vereséget szenvedett az elmúlt napokban.

CC New York National Guard

A karantén mellékhatásai

2020. március 17.

A szigorú karantén segíthet a koronavírus terjedésének lassításában, bár a társadalmak nagy részének megfertőzése elkerülhetetlen. A járvány elnyújtása is életet menthet, hiszen kevésbé lesz túlterhelt az egészségügyi rendszer. Sajnos azonban a karanténnak is lesznek áldozatai.

CC Jason Scragz

Baloldali filozófusvita vírus-ügyben

2020. március 15.

Giorgio Agamben olasz filozófus a hatalom természetes diktatórikus törekvését látja megnyilvánulni abban, hogy a kormány rendkívüli állapotot jelentett be a vírusválság miatt. Nem kevésbé kritikus kollégái közül egyesek alaptalannak tartják a vádat, a hatalomról alkotott felfogását pedig leegyszerűsítőnek és túlhaladottnak minősítik.

Baloldali filozófusvita vírus-ügyben

Állam a víruspánikban

2020. március 12.

Zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták, víruspánik idején pedig nemigen találkozni a libertárius minimális állam híveivel. A koronavírus még Donald Trumpból is előcsalogatta a gondoskodó állam melletti érveket.

Állam a víruspánikban

Koronavírus és deglobalizáció

2020. március 10.

Bár a koronavírusról még mindig keveset tudunk, a kommentariátus teszi a dolgát, és megpróbálja felmérni a koronavírus hosszútávú társadalmi és politikai hatásait. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a víruspánik hatására visszaszorulhat a globális szabad kereskedelem.

Koronavírus és deglobalizáció

A közgazda maradjon a kaptafánál

2020. március 8.

Két frissen megjelent könyv is a közgazdászok túlhatalmával magyarázza az amerikai társadalom bajainak legalábbis jelentős részét. A könyvismertetés szerzője azt szeretné, ha a közgazdászok a kaptafánál maradnának, és kivonulnának a döntéshozatalból.

CC skeddy in NYC

Vissza a törzsi családmodellhez?

2020. március 5.

Bár több egyéni szabadsággal és nagyobb gazdasági teljesítménnyel jár, a több generációs nagycsaládokat kiszorító kétszülős családmodell egyre súlyosabb válságba kerül Amerikában. Az ismert publicista szerint a nomád törzsi együttélés feltámasztása segíthet úrrá lenni a család válságából fakadó szociális problémákon.

CC Sandy Brown Jensen

Iszlámügyi szigorítások Franciaországban

2020. március 3.

Macron elnök intézkedéseket jelentett be „az iszlamista szeparatizmus” visszaszorítása érdekében. A kritikus elemző elégtelennek tartja, hogy az elnök a külföldi befolyás korlátozására szorítkozik. A bajok forrása szerinte Franciaországban keresendő.

CC Lep

Mások kultúrája: mindent a szemnek, semmit a kéznek

2020. március 1.

A kulturális kisajátítás haladó szellemű logikája szerint minden kultúra egy-egy adott etnikai közösség kizárólagos tulajdona, mások nem használhatják. Ha mégis megkísérlik, az kulturális gyarmatosítás. De mi lesz így a multikulturális sokszínűség elvével?

CC Orlando Fringe