A jobboldali pártok megerősödését, így a német AfD választási eredményét a bevándorlók számának növekedésével szokás magyarázni. Csakhogy a radikális jobboldali pártok pont a migrációs gócokban nem számítanak erősnek. Annál erősebbek ott, ahonnan sokan vándorolnak el.

Az orosz állam bőkezű juttatásban részesíti az ukrán földön elesett katonák családját. A szerencsések, akik sebesülten leszerelnek, ugyancsak szép végkielégítést kapnak. Ezekre az összegekre egész megélhetési rendszer épül az elmaradottabb orosz vidékeken.  

A fejlett országokban súlyos kihívásokkal küzd a felsőoktatás. Amerikai felmérések szerint a tanárok körében egyre gyakoribb a kiégés. Sokan a megszorításokban látják a megnövekedett terhek okát. A számok azonban inkább arra utalnak, hogy az egyetemi adminisztokrácia elburjánzásában keresendő.

Az európai vezetőket mintha édes álomból ébresztenék az új amerikai elnök harsány bejelentései. Pedig régóta zajlanak a rendszerszintű változások, amelyeknek Donald Trump megválasztása nem az oka, hanem a folyománya: Európában és Amerikában egyaránt ellentmondásba került önmagával az eddig követett modell.

A múlt pénteki botrányba torkollt Trump-Zelenszkij találkozó után a kommentariátus a vészharangot kongatja. A pesszimistábbak már a transzatlanti szövetség felbomlásától tartanak. A német biztonságpolitikai elemző szerint a csörte ellenére Európa és az Egyesült Államok továbbra is egymásra van utalva.

Választási ígéretét beváltva Donald Trump felfüggesztette a születési állampolgárság jogát, amelynek alapján midenki, aki az Egyesült Államok területén született, automatikusan amerikai állampolgárságra tarthat igényt. A liberális alkotmányjogász szerint súlyos mellékhatásokkal járhat, ha a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyja Trump rendeletét.

Németországban a szociáldemokraták a világháború óta legsúlyosabb választási vereségüket szenvedték el februárban. De baloldal válsága összeurópai jelenség. Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból is lesújtó diagnózist állítanak fel az elemzők a baloldalról.

A jobboldal az egyéni szabadság nevében hirdet harcot az illiberális woke baloldal ideológiája és az állam túlzott szerepvállalása ellen. A liberális konzervatív közgazdász azonban attól tart, hogy csak a dogmák lecserélése zajlik, nem pedig a szabadság elvéhez való visszatérés.

Egy francia gondolkodó egész könyvet írt az életéről és eszmei fejlődéséről, hogy megértesse, mi is nevezendő ma jobboldalnak. Szintén jobboldali recenzense szerint amit erről ír, az a mérséklet meghatározása is lehetne. 

A közkeletű magyarázatok szerint az AfD és a szélsőbaloldali pártok az NDK iránti nosztalgia miatt népszerűbbek a keletnémet tartományokban, mint nyugaton. Egy friss felmérés szerint ennéz azért bonyolultabb a kérdés.

A radikális középutas szociológus, aki korábban a haladó elitet ostorozta, úgy látja, hogy a posztliberális éra sem lesz jobb, mint a saját magát felszámoló liberális korszak. A végletesen atomizálódott társadalmat az egyenlőtlenség és a korrupció fogja jellemezni.

A zöld átállás hívei azt remélik, hogy a környezetbarát technológia elterjedésével megállítható a globális felmelegedés. Az energetikai forradalmak történetének tanúsága szerint lehet, hogy ez illúzió. Eddig legalábbis minden újabb és hatékonyabb energiaforrás növelte a korábbi energiahordozók iránti igényt.

A brit munkáspárti kormány 18-ról 16 évre akarja leszállítani a választási korhatárt. Legutóbb jó fél évszázada történt hasonló, amikor Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök 21 évről 18-ra módosította a választási korhatárt. A konzervatív szerző cinikus és önző számítást orront az újabb terv mögött.   

A német parlamenti választás kampányában a kereszténydemokraták megsértik az elmúlt nyolcvan év egyik tabuját: a radikális jobboldali AfD támogatásával próbálták meg keresztülvinni a bevándorlási törvény szigorítását. Baloldali véleményvezérek 1933 megismétlődésétől tartanak, a konzervatív történész abszurdnak látja az ilyen párhuzamokat.

Tíz éve a technológia szektor még a baloldal szövetségesének számított. Mára azonban a vezető vállalatok zöme beállt Trump mögé. Elemzők szerint szó sincs behódolásról: a baloldali szemlélet változása idegenítette el őket.

Az elnyomó rendszerek elleni győztes lázadások nem teremtenek feltétlenül demokráciát. Kubában kommunista, Iránban vallási diktatúra követte a korábbi önkényuralom bukását. A Szíriába tizenhárom évi emigráció után hazalátogató egykori forradalmár attól tart, hogy legközelebb már nem lesz ajánlatos felkeresnie szülőföldjét. 

Donald Trump még csak alig két hete lépett hivatalba, de a világrend máris változóban van. Elemzők azt találgatják, hogy van-e rendszer Trump sokszor hajmeresztő kijelentéseiben, és ha van, ki jár jól vele. 

A baloldali gazdaságpolitikai ikon szerint a nagy informatikai cégek létrejöttével az amerikai gazdaság túllép a kapitalizmuson. Arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok és Kína versengése a  technofeudális globális versenyben atomháborúhoz vezethet. Európának ettől függetlenül sem sok jót jósol.

Joe Biden azt jósolta, hogy utódának elnöksége alatt Amerika oligarchák központosított uralma alá kerül. Bírálói álszentnek minősítik, de nem tagadja senki, hogy a leggazdagabb vállalkozók csoportosan tömörülnek a hatalom körül. És e csoportokat érdekellentétek szabdalják.  

Az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóján a német kommentariátus egyöntetűen az antiszemitizmus erősödése és a holokauszt emlékezetének háttérbe szorulása miatt aggódik. Ám abban már nincs egyetértés, hogy mi a jelenség oka.