A hétvégi kelet-német tartományi választásokon tovább erősödtek a radikális jobb- és baloldali pártok. Számos elemző ebből azt a következtetést vonja le, hogy a radikális pártokat még inkább el kell szigetelni a demokrácia védelmében. Az NDK-ra szakosodott történész szerint ez nemcsak tévút, hanem antidemokratikus is lenne.

A média nem azért támad falkában, mintha minden szerkesztő ugyanazt a napiparancsot kapná valamilyen gondolatszabályozó központtól. A konformizmust ősi szükségletek, beidegződések irányítják. Csak részben vígasz, hogy az egyenvélemények képesek egyszeriben a visszájukra fordulni.

A fejlett országokban a gyerekvállalási hajlandóság visszaesése nem pusztán gazdasági tényezők következménye. Hozzájárul a fiatalok elmagányosodása, a szexualitás hanyatlása és a család értékének kiveszése. A demográfiai válság hatására pedig jelentősen nőhet az állami gondoskodás és a jóléti transzferek iránti igény.

A német pártok egymásra licitálva szólalnak fel a bevándorlási törvények szigorítása érdekében a solingeni iszlamista merénylet után. A kommentariátus jóval visszafogottabb, különösen a baloldalon. Úgy látja, nincs szükség nagyobb szigorra.

Egymillió második-harmadik generációs gyermek jár olasz iskolákba. Többségre számíthat a parlamentben a javaslat, hogy tizenkét évi sikeres iskolai teljesítmény esetén, a nagykorúság elérése után állampolgárságot kaphassanak. Az új elvet, amelynek alapján a közeljövőben módosulhat az állampolgársági törvény, úgy hívják: ius scolae – az iskola adta jog. 

Kamala Harris demokrata párti elnökjelölt a nyerészkedők megfékezése és az életszínvonal emelése érdekében ársapkák bevezetését ígéri. Donald Trump republikánus elnökjelölt egyszerűen lekommunistázta, de az árnyaltabban fogalmazó, mérsékeltebb konzervatív elemzők is kártékonynak nevezik a hatósági árak ötletét.

Ivan Krasztev bolgár politológus a baloldal módszereinek átvételével magyarázza a radikális jobboldali pártok előretörését. Egyúttal kifejti, hogy a mai radikálisok nem hasonlíthatók a két világháború közötti szélsőjobboldalhoz. A baloldal kapcsán a víziót és az egységet hiányolja.

Harminc évvel ezelőtt még Franciaország volt a példa arra, hogy állami családtámogatással a legfejlettebb országokban is reprodukciós szinten lehetne tartani a népszaporulatot. Ennek vége. Van, aki a baloldali közerkölcsöt okolja, van, aki az állami támogatás visszaesését. 

A baloldal az elmúlt évtizedekben a hagyományos osztálypolitikát identitáspolitikára cserélte. Egyre inkább a különböző etnikai, kulturális és vallási csoportok közötti egyenlőtlenség zavarta. Ezzel akarva-akaratlan hozzájárult, hogy a kétkezi munkások is etnikai és vallási keretben értelmezzék a bajaikat.

Egyre több amerikai tartja felesleges időtöltésnek az egyetemi tanulmányokat. Miközben több diplomásra lenne szükség, az egyetemi végzettség egyre kevesebbet ér a munkaerőpiacon, mivel a képzés színvonala csökken. Konzervatív szerzők szerint teljes ideológiai fordulatra lenne szükség.

Az amerikai civil szervetek jelentős része már régóta valamelyik pártot szolgálja. A baloldali civilekre, és közvetve a Demokrata Pártra nagy veszélyt jelent, hogy a mozgalmak állami és alapítványi támogatásokból tartják fenn magukat. Ha Trump nyeri az elnökválasztást és elzárja a csapokat, és ez ellehetetlenítheti a demokratákat szolgáló baloldali civileket.

A kanadai filozófus szerint a haladó woke eszmék forrása nem a marxizmus. Az amerikai progresszívok a liberalizmus nevében hallgattatnák el azokat, akik nem értenek velük egyet. Ezzel azonban valójában a liberális eszméket sértik.

Egy ruandai származású fiú agyonszúrt három kislányt egy tánciskolában, mire országszerte erőszakos, gyújtogatásba, rombolásba torkolló tüntetések és muzulmán ellentüntetések következtek. A sajtó és a politikusok mindenekelőtt a közösségi médiában terjedő hazugságokban látják az okot, de van, aki mélyebbre igyekszik ásni.

A liberális amerikai történész és publicista szerint új típusú autokráciák erősödtek meg a világban. Hovatovább már az erős demokráciákat is veszélyeztetik, ezért szigorú fellépést sürget az autokrata rezsimek külföldi befolyásszerzése ellen. Azt vetik a szemére, hogy a demokrácia védelmében éppen az autokraták által kedvelt módszereket vetné be.

A párizsi olimpia megnyitójának drag queen jelenete sokakat felháborított, mivel Jézus utolsó vacsorájának paródiájaként értelmezték. Az amerikai teológus-művészettörténész is ízléstelennek tatja az esetet, de több megértést kér keresztény testvéreitől. Szerinte a keresztény értékek egyetemességére utal, hogy még a transzneműek is akarva-akaratlan Jézus tanítására hivatkoznak.

A már kereskedelmi forgalomban is elérhető genetikai tesztek segíthetnek kimutatni a súlyos betegségekre való hajlamot, sőt, akár az öröklött intelligencia mértékét is megbecsülik. A módszer bírálói szerint az eljárás súlyos erkölcsi dilemmákat vet fel.

Egyre több állam egyre bőkezűbb támogatásokkal igyekszik ösztönözni a gyerekvállalást, ám mindhiába: a fejlett országokban, sőt, már Kínában is zuhan a születések száma. A brit demográfus szerint nem anyagi támogatásokra, mint inkább kulturális változásra van szükség a népességcsökkenés megállításához.

Az olimpiai játékokat rendező országok gazdasági előnyöket is remélnek a szervezéstől. Csakhogy a játékok végül általában veszteségesek. De azért az olimpiák jövője nem forog veszélyben. Politikusok, vállalatok és mindenekelőtt a NOB ugyanis jól járnak vele.

Az orosz katonai szakértő szerint az ukrán hadsereg nyugati szabványokra állt át, de ezek az Oroszország elleni háborúban nem váltak be. Erőforrások dolgában az orosz fölény egyértelmű, de csak lassan billen Oroszország felé a mérleg. Nyugati szakértők más képet festenek a helyzetről.

Az amerikai Republikánus Párt ideológiája évtizedeken át a konzervatív értékek és a piacpárti eszmék ötvözésére épült. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy mindkét téren fordulat jöhet. Trump és alelnökjelöltje a munkások szavazatainak megnyerése érdekében egyre inkább baloldali jóléti gazdaságpolitikát hirdet, és a kultúrharcban is mérsékeltebb hangot üt meg.