Absztrakcia a hidegháborúban

2020. április 26.

Az amerikai kormány a második világháborúban és a hidegháborúban egyaránt az ideológiai hadviselés fegyvereként használta az absztrakt művészetet. A CIA támogatásával folytatott kulturmisszió azt volt hivatva demonstrálni, hogy Amerikában a művészet szabad, és nem ideológiai megrendelésre dolgozik.

CC Latente

Muszájpróféta tudósok a vírusháborúban

2020. április 23.

A tudós maradjon a tényeknél, az értékalapú döntés már a politikus dolga. Csakhogy értékítélet nélküli tudomány gyakorlatilag nem létezik, ezért a politikus már értékítélettel terhelt adatokat kap a tudósoktól.

CC FolsomNatural

Tömeges koronamagány

2020. április 21.

Magányos többféleképpen lehet az ember. Az elszigetelt egyének a politikában keresnek menedéket. Csakhogy az aktív politikai részvétel, ellentétben az egyéb közösségi cselekvéssel, nem csökkenti, hanem növeli a magányt, gyengíti a társadalmi bizalmat – és a közösségeket. A koronavírus hatására tovább nőhet az ideológiai megosztottság.

CC byronv2

Az apokalipszis lovasai a járványban és utána

2020. április 19.

A politikai szembenállás a járvány közepette sem enyhül, és a veterán politológus attól tart, hogy ha egyszer vége lesz a ragálynak, az újjáépítést is akadályozni fogja. És nem ez az apokalipszis egyetlen lovasa. Van még három.

Az apokalipszis lovasai a járványban és utána

Egyetemek a koronapácban

2020. április 16.

A vészhelyzet és a karantén rendkívül súlyos károkat okoz a felsőoktatási intézményeknek: a diákok száma visszaesik, következésképp elapadnak az egyetemek bevételi forrásai. Akad azonban, aki egyáltalán nem bánja, sőt, úgy véli, a válság segíthet az egyetemeknek visszatalálniuk eredeti céljukhoz.

CC Benson Kua

Piketty és a hamis tudat

2020. április 14.

Thomas Piketty francia sztárközgazdász újabb monumentális művében az egyenlőtlenséget és kizsákmányolást legitimáló ideológiák globális leleplezésére tesz kísérletet, hogy aztán javaslatot tegyen a szociáldemokrácia megújítására. Még a célokkal egyetértő kritikusok is kételkednek Piketty receptjének sikerében.

CC Universitat Pompeu Fabra

Karanténból a panoptikumba?

2020. április 12.

A koronajárvány megfékezése érdekében a Nyugat egyre több demokratikus állama vezet be olyan szigorú megfigyelést, amilyen korábban csak a kínai pártállamra volt jellemző. A Foreign Affairs elemzője szerint azonban ez nem jelenti a demokrácia végét.

Karanténból a panoptikumba?

Igazságtétellel a szakadékba?

2020. április 9.

Dél-Afrikában arra készülnek, hogy kárpótlás nélkül kisajátítsák a fehér gazdálkodók földjét, s ezzel igazságot szolgáltassanak az őslakosságnak. Zimbabwe tragikus példája azonban nem sok jóval biztatja sem a fehéreket, sem a feketéket.

CC Wikipedia

Virológusok a próféták szerepében

2020. április 7.

A svájci filozófus és a brit publicista szerint aggályos, ha a vészhelyzetben a politikusok átengedik a hatalmat a virológusoknak. Nyilvánvaló, hogy ezzel a felelősséget akarják elhárítani, ám közben a demokrácia alapelvét sértik meg.

Virológusok a próféták szerepében

A koronavírus, mint erkölcsi probléma

2020. április 5.

A többség egyelőre az emberélet feltétlen, bármi áron történő védelmét tartja a koronavírus elleni helyes stratégiának. De vajon akkor is kitart majd az elvek melletti elköteleződés, ha elhúzódó válság esetén rendkívüli gazdasági következményei lesznek a szigorú lezárásoknak?

A koronavírus, mint erkölcsi probléma

Vészhelyzeti demokratúra

2020. április 2.

Francis Fukuyama szerint vészhelyzetben a demokráciának is rendkívüli jogkörökkel kell felruháznia a végrehajtó hatalmat. Ilyenkor ugyanis fékek és ellensúlyok helyett az állam gyors cselekvőképessége a fontos. Ehhez persze szükséges a kormányba vetett bizalom. A demokrácia és a diktatúra különbözősége a válság elmúltával mutatkozik meg.

CC PropagandaTimes

Többet tudománnyal, mint pánikkal

2020. március 31.

A biológusprofesszor szerint a koronavírus-járvány egyik tanulsága az, hogy a tudományos kutatásra szánt pénzzel nem szabad fukarkodni.

CC Marco Verch

Internetóriások a koronaválságban

2020. március 29.

A globális internetes vállalatok már korábban is állami funkciókat vindikáltak maguknak. A koronajárvány még tovább erősítheti társadalmi szerepüket. A válság arra is rávilágított, hogy ha a szükség és saját érdekük úgy kívánja, a szólásszabadságot is hajlandók korlátozni, holott korábban ettől mereven elzárkóztak.

Internetóriások a koronaválságban

Új geopolitikai erősorrend a járvány után

2020. március 26.

Egy-egy átmeneti jelenségről csak később derül ki, hogy korszakváltást okozott vagy legalábbis jelzett. Egyre több tekintélyes szakértő látja ilyennek a koronavírus-járványt is, csak éppen abban nem értenek egyet, hogy Kína világhatalmi pozíciójának gyengülését vagy éppen erősödését hozza el.

Új geopolitikai erősorrend a járvány után

Élet a koronajárvány után

2020. március 24.

Bár még nem látni a koronavírus-alagút végén a fényt, az elemzők máris azon tanakodnak, milyen lesz az élet a járvány után. Azt mindenki biztosra veszi, hogy sok minden meg fog változni. Az optimistábbak szerint lesz, ami az előnyére.

Élet a koronajárvány után

A járvány összeköt és elválaszt

2020. március 22.

Sokan gondolják, hogy a járvány szükségképp az idegenellenességet és az előítéleteket erősíti. Az amerikai történész szerint ez tévedés. A múltbeli pusztító járványok csak kisebb része szított indulatokat. Ráadásul leginkább nem a kisebbség, hanem az elit ellen fordult a dühös nép. Sokszor pedig az összetartást erősítette a járvány.

CC Wikipedia

A vírus megkoronázza az államot

2020. március 19.

A francia elemző úgy látja, hogy a koronavírus-járvány visszahelyezte jogaiba a társadalmat és az államot. A Franciaországban különben sem túl népszerű neoliberalizmus alapelve, amely szerint az egyén az első, szerinte döntő vereséget szenvedett az elmúlt napokban.

CC New York National Guard

A karantén mellékhatásai

2020. március 17.

A szigorú karantén segíthet a koronavírus terjedésének lassításában, bár a társadalmak nagy részének megfertőzése elkerülhetetlen. A járvány elnyújtása is életet menthet, hiszen kevésbé lesz túlterhelt az egészségügyi rendszer. Sajnos azonban a karanténnak is lesznek áldozatai.

CC Jason Scragz

Baloldali filozófusvita vírus-ügyben

2020. március 15.

Giorgio Agamben olasz filozófus a hatalom természetes diktatórikus törekvését látja megnyilvánulni abban, hogy a kormány rendkívüli állapotot jelentett be a vírusválság miatt. Nem kevésbé kritikus kollégái közül egyesek alaptalannak tartják a vádat, a hatalomról alkotott felfogását pedig leegyszerűsítőnek és túlhaladottnak minősítik.

Baloldali filozófusvita vírus-ügyben

Állam a víruspánikban

2020. március 12.

Zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták, víruspánik idején pedig nemigen találkozni a libertárius minimális állam híveivel. A koronavírus még Donald Trumpból is előcsalogatta a gondoskodó állam melletti érveket.

Állam a víruspánikban