Ördögi körbe került a nyugati elit: a lakosság egyre kevésbé bízik benne, az elit pedig egyre kevésbé bízik a lakosságban. Mi lesz így a népszuverenitással és a demokráciával?

Egy friss kutatás szerint a németek egyre inkább elvont szinten ismerik el felelősségüket a második világháborúért és a népirtásért, és a német népet is áldozatnak tekintik. Az absztrakt felelősség azonban a német erkölcsi küldetéstudatot erősíti – és ellehetetleníti a józan politikát. Például a migrációs válság kezelését.

Egyre több kutatás állítja, hogy az identitáspolitika nem kizárólag a baloldalra jellemző. Donald Trump sikerének kulcsa is a szimbolikus identitáspolitika. Amiből liberális szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a baloldalnak a mostaninál jobb identitáspolitikára van szüksége, ha hatalomra akar jutni.

Amerika autokrata közel-keleti szövetségesei ellen fordult az arab tavasz idején, s a felkelések többnyire súlyosabb helyzetet idéztek elő, mint ami ellen a lázadás kitört. Ráadásul az Amerika iránti maradék bizalom is megingott. 

Nehéz idők járnak az egyetemi elitre. A többnyire baloldali bölcsészek különösen nehezen tudják megemészteni az elitellenes politika előretörését. Pedig a szintén baloldali irodalmár szerint a bölcsészek maguk alatt vágják a fát, és őket is felelősség terheli a demagógiáért és az elitellenességért.

Az amerikai baloldali szerző szerint súlyos aggályokat vet föl a jótékonysági alapítványok működése. A jótékonysági alapítványok fontos társadalmi szerepet töltenek be, ám a gazdasági elit jelentős társadalmi és politikai hatalomra tesz szert alapítványain keresztül.

Putyin elnök tanácsadója úgy látja, hogy Oroszország nem számíthat szövetségesekre, viszont elég nagy ahhoz, hogy megálljon a saját lábán. Az elmúlt nyolcszáz év igazodási kísérletei mind kudarcot vallottak, s ebből az következik, hogy ilyesmivel nem érdemes kísérletezgetni.

A kanadai filozófus szerint a felsőoktatás válsága egy általánosabb társadalmi krízis folyománya. Az elpiacosodás megöli a hagyományos egyetemeket, amelyek egyre inkább bürokrata-képzőkké válnak.

1968 sokak szemében még ma is a baloldali ellenkultúra és kapitalizmusellenesség szimbóluma. Az angol történész szerint azonban a hatvannyolcasok középosztálybeli egyetemi forradalmárai egyáltalán nem szálltak szembe a kapitalizmus logikájával, sőt, talán még erősítették is azt.

Ötven éve gyilkolták meg Martin Luther Kinget, és azóta ő a mérsékelt, erőszakellenes antirasszizmus jelképe. Vajon mennyire értene egyet a mai radikális mozgalommal, a Black Lives Matterrel? És mi változott az elmúlt ötven év alatt?

A brit miniszterelnökök életrajzírója tizenkét pontban foglalja össze a kormányfői poszt betöltéséhez szükséges jellemvonásokat és képességeket.

A liberális kanadai–amerikai politológus károsnak tartja azt az álláspontot, amely nem tesz különbséget gazdasági migráns és oltalomra szoruló üldözött között. A német menedékkérelmi eljárás kapcsán kifejti, hogy a kérelmek szigorú elbírálása és a jogosulatlan igénylések kiszűrése nélkül összeomolhat a menekültügy, és tovább erősödhet a szélsőjobb.

Olaszországban a baloldal pártja a hatalom sáncai mögül vívta választási küzdelmét, és elbukott. Fel sem tette magának a kérdést, hogy vajon tényleg a fennálló rend és az elit védelmezése-e a baloldal feladata.

A brit politológus eltúlzottnak érzi a Cambridge Analytica és a Facebook körüli felhajtást. Bár az adatok illetéktelen felhasználása csúnya dolog, a felhasználókat nem érte kár. Ami pedig a politikai vonatkozásokat illeti, semmi szokatlan nincs abban, hogy személyre szabott, célzott üzenetekkel kampányol valaki. A demokrácia eddig is együtt tudott ezzel élni.

A társadalmi nyitottság hívei – a bevándorlás és a korlátlan piaci verseny támogatói – csak saját gazdasági érdeküket képviselik. A nyitottság melletti kiállásuk addig tart, amíg gazdasági előjogaik. Nem egy marxista avagy újnacionalista szerző, hanem az Economist, a világ vezető piacpárti lapja állítja mindezt.

A tavalyi londoni terrormerényletek után a brit hivatalosságok azt ajánlják, hogy a muszlimok hozzák létre az Angliához illő modern, liberális iszlámot. A muzulmán szemleíró szerint ez kívülről nem fog menni.

Kognitív tudósok szerint evolúciós okokra vezethető vissza, hogy akár a tények és a józan ész ellenében is ragaszkodunk korábbi álláspontunkhoz, különösen az internet közegében. Pedig képesek vagyunk megváltoztatni véleményünket, sőt, még világnézetünket és az identitásunk alapját képező ítéleteinket is. De ehhez ki kell törnünk a kényelmes véleménygettóból.

Franciaországban a lakosság egyre csökkenő hányada bízik a pártokban, a választási rendszer tervezett reformja mégis csak a felületet karcolja. Tizenhat kutató a szellemes külföldi megoldásokra igyekszik felhívni a figyelmet.

A bölcsészettudományok válságát minden bizonnyal az irodalomoktatás sínyli meg leginkább. Az irodalomellenességnek kétezerötszáz éves hagyománya van, és ma sem a jobb-, sem a baloldal számára nem tűnik fontosnak a szépirodalom tanulmányozása.

A haladó és a konzervatív elit egyaránt lenézi a plázák kultúráját. A fiatal techguru szerint azonban súlyos veszteséget okoz a bevásárlóközpontok visszaszorulása. Nélkülük még inkább elszigetelt és unalmas lesz az élet, főleg vidéken.