Egyre többen gondolják, hogy a mesterséges intelligencia forradalmi változásokat okozhat az emberi tudás terén és átformálhatja társadalmunkat is. Az amerikai publicista szerint az ilyesfajta félelmek és remények egyaránt inkább a fantasztikum mintsem a tudomány agyszüleményei.

Piacpárti és konzervatív elemzők szerint a koronavírus-járvány hataloméhesebbé tette a kormányokat, és egyúttal legyengítette a társadalom immunrendszerét, márpedig az nélkülözhetetlen a szabadsághoz és a demokráciához.

Az egy éve tartó ukrajnai háború alakulása sokakat meglepett. Tévedtek, akik azt hitték, hogy Oroszország népe ellenezni fogja a háborút. De azok is tévedtek, akik az ukrajnai oroszokat Oroszország támogatóinak gondolták.

Az Ukrajna elleni orosz támadás és a szankciók nyomában fellépő energiahiány hatására drasztikusan visszaesett a megújuló energiaforrások iránti kereslet. A klímaváltozás helyett egycsapásra az energiabiztonság vált a legfontosabb energetikai kérdéssé.

Azt gondolhatnánk, hogy a pszichopatáknak az evolúció során ki kellett volna kopniuk, hiszen általában azok a gének voltak képesek tovább öröklődni, amelyek együttműködésre és önzetlen áldozatvállalásra hajlamosítottak.  A pszichopaták mégis köszönik, jól vannak, sőt, jól megy nekik.

Már nem Párizs a minta, ellenkezőleg, a francia baloldali napilap azt ajánlja a kudarcot kudarcra halmozó francia baloldalnak, hogy Ibéria sikeres szocialistáiról vegyen példát. Franciaországban hiányzik a baloldal éléről egy karizmatikus vezető, a Pireneusoktól délre viszont van ilyen.

Európa hivatalosan is csupán afféle régészeti tényezőnek tekinti a kereszténységet, mintha a keresztény vallás nem lenne alapvető eleme az európai identitásnak. De az olasz politológus attól tart, hogy a katolikus egyház is már-már lemond Európáról.

Általánosan elfogadott nézet, hogy Európa képtelen megvédeni magát akár csak Oroszországgal szemben is, ezért a NATO, pontosabban az Egyesült Államok gyámságára szorul. Pedig Európában bőven lenne gazdasági háttér ahhoz, hogy önálló, jelentős geopolitikai tényezővé váljon. Éppen csak az akarat hiányzik.

A női egyenjogúságnak köszönhetően ma már több nő szerez egyetemi végzettséget, mint férfi. A diploma azonban nem könnyíti meg a párválasztást, éppen ellenkezőleg, a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők egyre nehezebben találnak diplomás partnert. Annál jobb helyzetben vannak viszont a diplomás férfiak.

A mértékadó média alapelve egy évszázadon át az objektivitás és a kiegyensúlyozottság volt. Persze az elveket korábban sem vették túl komolyan. Most azonban számos meghatározó lap már nyíltan az aktivista újságírás mellett tör lándzsát. Ami viszont tovább erodálhatja a médiába vetett bizalmat.

Európa a második világháború óta az egységesülés ellenére sem tudott önálló védelmi erőt létrehozni. Az ukrajnai háború ezért kiszolgáltatottá tette. Biztonságpolitikai elemzők szerint a háború hatására gyengülhet a Berlin–Párizs tengely, és megerősödhet a Lengyelország vezette keleti blokk, amely élen járt az ukrajnai fegyverszállításokban.

Az ukrán lakosság harminc százaléka orosz anyanyelvű, habár jelentős részük ukrán nemzetiségűnek vallja magát. 2019 óta törvény tiltja, hogy nyilvános helyen oroszul beszéljenek. A francia filozófus a történelmi igazságszolgáltatás eszközét látja a nyelvtörvényben.

A liberális publicista örömmel számol be a baloldali woke egyetemi partizánok vereségeiről. Abban bízik, hogy az abszurditásig hajtott nyelvrendőrködés és eltörléskultúra bumeránghatást vált ki, és így megerősíti a szólásszabadság híveit.

Memphisben öt fekete rendőr halálra vert egy fegyvertelen feketét. Az incidens zavargásokat egyelőre nem, de annál nagyobb vitát váltott ki. A baloldalon sokan úgy vélik, hogy az eset a rendszerszintű rasszizmus következménye. A jobboldal viszont éppen ezt a megközelítést tekinti kártékony faji demagógiának.

A baloldali liberális író és konzervatív recenzense egyetért abban, hogy a rasszizmus logikáját követő progresszív identitáspolitikától vissza kell térni az univerzalizmushoz. A kérdés már csak az, hogy melyikhez. A felvilágosodás univerzalizmusához, avagy a keresztény egyetemesség eszméjéhez?

A technikai fejlődés már csak ilyen. Az új találmányok egy ideig megváltoztatják az életet a Földön, és új lendületet adnak a fejlődésnek, olykor nagyot fordítanak a geopolitikai egyensúlyon. Egy idő után azonban kimerítik lehetőségeiket, és akkor vagy stagnálás következik, vagy valami újnak kell jönnie.

Hetven évvel a holokauszt és kilencven évvel a náci hatalomátvétel után hogyan lehetséges a globalizálódó és egyre sokszínűbb Németországban életben tartani a nácizmus és a holokauszt emlékét? Szükséges-e és lehetséges-e egyáltalán egységes nemzeti emlékezetkultúra?

A tekintélyes skót–amerikai történész szerint leáldozóban a populisták csillaga. A progresszív baloldalon azonban tovább kísért a populizmus szelleme. Az amerikai haladó szellemű szociális és kultúrpolitika nemcsak az állam túlterjeszkedését erősíti, de a háború esélyét is növeli.

Persze reformnak hívják, mindenesetre 2030-tól a franciák a mainál két évvel később, 64 évesen mehetnek nyugdíjba, és csak 43 évi járulékfizetés után kaphatnak teljes összegű nyugdíjat. A nyolc szakszervezet és az összes ellenzéki párt össztüzet nyitott a kormányra.

A konzervatív szerző a civil társadalom eszméjét állítja szembe egyrészt az állam túlterjeszkedésével, másrészt a szélsőséges individualizmussal és önzéssel. De ő maga is elismeri, hogy a modern jóléti államban igencsak nehéz, sőt, kockázatos vállalkozás a civil társadalom újjáélesztése.