A politikai oldalak között süketek vitája zajlik, nem párbeszéd. Aki a másikat nem akarja meghallgatni, ön- és közveszélyes magabiztosságával lehetetlenné teszi a társadalom problémáinak megoldását. A reflektálatlan, visszhangtalan, ellenőrizetlen gondolkodás ugyanis hibás tettekre vezet. Az amerikai klasszikus liberális szerző legalábbis így látja. 

A Brexit mellett kampányoló brit jobboldal a migráció visszaszorítását ígérte. Ennek ellenére a bevándorlás tovább nőtt. Ma már közel kétszerannyi bevándorló érkezik évente. A gazdaságnak ugyanis szüksége van a munkaerőre. A jobboldali választók úgy érzik, elárulták őket.

A nagyvállalatok ritkán nevezik saját szolgáltatásaikat közveszélyesnek, és még ritkábban követelnek állami korlátozást. A mesterséges intelligencia esetében viszont pont ez a helyzet. A piacvezetők saját jólfelfogott érdekükben keltenek pánikot és szorgalmaznak szigorú szabályozást.

Németországban igen népszerűek az olyan történelmi elemzések, amelyek alapvetően élhetőnek és igazságosnak állítják be egykori NDK rendszerét. Két berlini publicista szerint az államszocialista diktatúra relativizálása a mai radikálisok malmára hajtja a vizet.

Olaszországban és Franciaországban a baloldal bevándorlással kívánja megoldani az alacsony születésszám okozta gondokat. Konzervatív ellenvélemények szerint a bevándorlás nem fékezi az elöregedést. Szerintük az adókedvezmények és a családtámogatások segíthetnek, legalábbis hosszú távon.

Az orosz támadás óta Ukrajna a korábbinál is határozottabb és átfogóbb orosztalanítást indított el a kultúrában az önálló ukrán nemzeti identitás megerősítése érdekében. Az ukrán filozófus szerint csak Putyin malmára hatja a vizet, ha mumust csinálnak az orosz kultúrából, ahelyett, hogy az orosz agresszió bírálatára használnák.  

Németországban évekig tartott a vita a benini királyságból elhurcolt kincsek sorsáról. Végül a múzeumok többsége visszaadja őket az ebo népnek. Csakhogy közben a nigériai elnök úgy döntött, hogy a szobrok a rabszolgakereskedelemből egykor hasznot húzó benini királyi család örököseinek tulajdonába kerülnek.

Az Egyesült Államok tagállamainak felében kötelező a holokauszt általános iskolai oktatása. Az antiszemitizmus és főleg az ortodox zsidók elleni erőszak viszont nő. Egyes szakértők szerint a felületes és élményközpontú holokausztoktatás nemhogy csökkentené, de erősíti az előítéleteket.

Az orosz csapatok a saját földjükön harcolnak és honvédő háborút folytatnak – írja a tekintélyes orosz szerző –, tudniillik ugyanott, ahol a szovjet csapatok szembeszálltak a náci Németország hadosztályaival. Egy angol elemző kockázatosnak látja, hogy az orosz vezetés az egykori védekező háborúval próbálja igazolni az Ukrajna elleni támadást.

Az amerikai válságjelenségeknek, a süllyedő születésszámtól az elmagányosodáson és az identitásháborúkon át a végletes politikai megosztottságig számos oka van, de van köztük egy közös ok is: a munkások alkupozíciójának megrendülése és az ebből következő alacsony bérszínvonal.

Az európai menekültpolitika több sebből vérzik. Tízezrek fulladnak a Földközi-tengerbe, a befogadott menekültek integrációja döcög, ráadásul a migráció biztonsági kockázatokkal jár. A holland szociológus ezért átfogó reformokat javasol, azt remélve, hogy létezik olyan pragmatikus kompromisszum, amelyet jobb- és baloldal egyaránt elfogad.

A mesterséges intelligencia a kor Rorschach-tesztje. Mindenki beleláthatja a világnézetének és politikai ízlésének megfelelő félelmeit. A konzervatívok baloldali gondolatrendőrségtől, a baloldal pedig a nagytőke hatalmának további erősödésétől tart.

A német szociológus új könyvében azt állítja, hogy a feminizmus elérte legfontosabb céljait legalábbis Németországban, ahol a nők és a férfiak egyenlő mértékben elégedettek életükkel. Egyúttal élesen bírálja az illiberális baloldali feministákat. Kritikusai feminizmus-ellenességgel és tudománytalansággal vádolják.

A baloldal Európa-szerte súlyos gondokkal küszködik, de azért ma is több helyütt kormányon van. Franciaországban viszont kormányképtelen. A Londonban tanító francia politológus szerint azért, mert az egyik szélsőségből a másikba esett. Korábban liberális, ma viszont populista vezetés alatt áll.

A keresztény filozófus a modern erényfitogtatást nemcsak üres és haszontalan gesztusnak, hanem kifejezetten ártalmas divatnak tartja. Egy rövid esszében eljut az etikus kávétól a demokrácia exportjáig, és amellett érvel, hogy az absztrakt elvek és a távoli szenvedők melletti kiállás súlyos veszélyeket hordoz magában.

Olaszországban a hajdan az újfasiszta ifjúsági szervezetben vitézkedő miniszterelnök réges-rég leszámolt a fasizmussal, de még mindig nem mondja fel helyesen az antifasiszta leckét. Párttársa, a szenátus elnöke még nála is kevésbé. Lett is nemulass, pedig egy kis feledés nem ártana a nemzeti egységnek. Csak hát a jelek szerint a harc fontosabb.

A baloldali gazdaságtörténész védelmébe veszi az amerikai kormányt, amely a progresszív populizmus szellemében a nagyvállalati nyereséghajhászásban és a túlárazásban látja az infláció fő okát. Egyúttal élesen bírálja a jobboldali ellenzéket, amely kiadáscsökkentéssel és kamatemeléssel akar úrrá lenni az elszabaduló árakon.

Egyre kevésbé népszerű a bölcsészképzés, Amerikában egy évtized alatt negyedével esett vissza a hallgatók száma. Egyes vélemények szerint a klasszikusok moralizáló bírálata miatt csökken az irodalom és a történelem iránti érdeklődés: ha nem tekintjük értékek forrásának, miért is akarnánk elmélyedni a múltban és az irodalomban?

A baloldali konzervatív demográfus szerint a globális népességfogyás súlyos gazdasági válságot, generációs konfliktust és nagyhatalmi átrendeződést hozhat. Az átalakulás különösen hátrányosan érintheti a fejlett Nyugatot.

Konzervatív elemzők szerint a Biden-kormány demokráciafelfogása sokat árthat az Egyesült Államok szövetségi rendszerének. Washingtonnak választania kell a progresszív értékek kérlelhetetlen képviselete és a maga nagyhatalmi céljai között.