Akár lesz orosz-ukrán béketárgyalás Isztambulban, akár nem, Nyugaton már a találkozó gondolata is megtermékenyítette az elemzők fantáziáját. A két ország képviselői három éve már közel jártak egyfajta magállapodáshoz, ám a tárgyalások megszakadtak, és a háború azóta is folyik. A korábbi kudarcnak fontos tanulságai vannak, amelyekből tanulva talán most esély lehet a békére.

Európa szélsőségesen ki van szolgáltatva az amerikai kormánnyal egyre inkább szimbiózisban működő amerikai big tech cégeknek. A kontinens stratégiai szuverenitásához nemcsak önálló hadsereg, de saját online platformok is kellenének.

A veterán olasz politológus elvárná a politikusoktól, hogy az igazság útját kövessék, ne a népszerűséget hajszolják. Kollégái a kézzelfogható tapasztalatokra hivatkozva úgy látják, hogy a mai professzionális politika nem képes ezt az utat követni.

A német alkotmányvédelmi hivatal a demokráciát veszélyeztető szélsőséges szervezetnek minősítette az a radikális jobboldali AfD-t. Baloldali és liberális publicisták is kétlik, hogy a megbélyegzés vagy a tiltással célt érhet. Sőt, inkább csak fokozza a választók kiábrándultságát és radikalizmusát.

A médiában nagy figyelmet kapnak azok a kutatások, amelyek a magány járványszerű terjedéséről számolnak be. A gondoskodó kormányok komolyan veszik a problémát és orvosolni akarják a bajt. Pedig lehet, hogy vaklárma az egész.

Tekintélyes tudósok szögesen ellentétes álláspontot képviselnek a párizsi bíróság ítéletével kapcsolatban, amely eltiltotta választott közhivatal viselésétől a francia jobboldal legnagyobb pártjának vezérét. Az egyik fél szerint a bíróság beavatkozik a politikába, a másik szerint a döntés bírálói a független bíróságot támadják.

Az állami szabályok és hivatalok csökkentése minden politikai tábornak ínyére lenne. Kár, hogy szinte semmit sem lehet belőle megvalósítani. Ráadásul a demokrácia is kárát látja, ha motorosfűrésszel operálnak.

A mesterséges intelligencia átalakítja a felsőoktatást. És nem biztos, hogy jó értelemben. Az amerikai oktatásügyi szakértő attól tart, hogy az egyetem olyanná válhat, mint a pankráció: látványossággá, amelynek minden szereplője és a nézők is tudják, hogy színjáték az egész.

Amerikában nem pusztán kormányváltás történt az év elején. Forradalmi változás zajlik. Értelmezéséhez a bolgár politológus a kommunizmus összeomlásának példájához fordul. Sok a hasonlóság, de még több a különbség.

A hétfőn elhunyt Ferenc pápa felkarolta a progresszív értékeket: a kapitalizmusellenességet, a bevándorlók támogatását, a melegek és a transzneműek iránti toleranciát. Ezzel azonban megosztotta az egyházat. Elemzők valószínűsítik, hogy a vatikáni inga most majd konzervatív irányba leng.

A jobboldali populista pártok a demográfiai hanyatlás megfékezése érdekében családbarát politikával ösztönzik a gyerekvállalást. De hiába a támogatás és az adókedvezmények, a többségükben baloldali fiatal nők kevésbé hajlandók szülni, ha a jobboldal van kormányon.

Miután Marine Le Pent, a legnagyobb francia jobboldali mozgalom vezérét elzárásra ítélte a bíróság és megtiltotta neki, hogy választott hivatalt vállaljon, a konzervatív jogtörténész úgy látja, hogy a bírói hatalom a törvényhozás fejére nőtt Franciaországban.

Trump elnök mögött a jobboldal három párhuzamos áramlata áll, de ezek a párhuzamosok jóval a végtelen előtt találkozhatnak, és összeütközésbe kerülhetnek egymással. Legalább is a francia politológus elemzése szerint.

A női emancipáció nemcsak közvetlenül, de közvetve is hat a párválasztási mintázatokra és a házasságokra. A diplomás nők arányának növekedése felborítja a házasságon belüli hagyományos hierarchiát: egyre több az olyan család, ahol a feleség a fő kenyérkereső.

Az új amerikai vezetés politikája és az ukrajnai háború nyomán összedőlt az a harminc éven át uralkodó hit, hogy az európaiaknak nem kell különösebb erőfeszítéseket tenniük védelmük érdekében. De van-e visszaút a három évtizedes tespedésből?

Amerikai liberális politológusok úgy gondolják, hogy Donald Trump nem egyszerűen más politikát folytat, mint elődei, hanem új rendszert hoz létre, pontosabban a modernitás előtti patrimoniális államszerveződést restaurálja, amelyben a jog és az intézmények helyett a vezér személye és a hozzá való viszony lesz meghatározó.

Rájár a rúd a kormányon lévő pártokra. Az elmúlt évben a választások zöme kormányváltást eredményezett, és egyre gyakoribb a rendszeren kívülről érkező mozgalmak sikere. A venezuelai író-politikus szerint minél könnyebben kerülnek hatalomra, annál könnyebben buknak meg a fűt-fát ígérő demagóg politikusok.

Kutyából nem lesz szalonna, de lehet-e a tartós béke érdekében létrehozott EU-ból olyan katonai nagyhatalom, amely legalább önmagát képes megvédeni az Egyesült Államok gyámkodása nélkül? Az ismert bolgár politológus szerint ehhez nemcsak pénz és politikai akarat, hanem mentális fordulat is kellene.

A szólásszabadság minden politikai oldalnak fontos. De leginkább csak addig, amíg a vele rokonszenvezőket hallgattatják el. Biden elnöksége alatt Trump gyakran kiáltott cenzúrát és ígérte a szólásszabadság visszaállítását. Beiktatása óta azonban őt érik hasonló vádak.

Hiába vesznek körül minket a tudomány és a technika vívmányai, a racionalitásba vetett hit mintha meggyengült volna az elmúlt években. A brit publicista attól tart, hogy a jobboldalon a túlzásba vitt szkepticizmus irracionalitásba fordul, és közben a baloldal is hitét veszti az emberi józan ész erejében.