Sosem volt olyan könnyű párt találni, mint manapság. Ám hiába a szabados társadalmi normák, hiába a népszerű a közösségi társkeresők, a fiatalok között egyre több a szingli. A fiatal nők és férfiak talán sosem voltak olyan bizalmatlanok egymás iránt, mint korukban. Elemzők az internetet okolják.

Moszkvai szakírók úgy látják, hogy Ukrajnában Oroszország a létbiztonságáért harcol, ezért nem engedhet háborús céljaiból. Az alaszkai csúcstalálkozó előtt megjelent utolsó elemzések nem látnak esélyt gyors megegyezésre Ukrajna ügyében, de szerzőik remélik, hogy Trump elnök ellen tud állni az európaiak és az ukránok nyomásának.

A péntekre tervezett Trump-Putyin csúcstalálkozó kapcsán ismét elkerültek a történelmi párhuzamok. Az ukrán területek átadásával járó tervezett megállapodást egyesek a müncheni egyezményhez, mások a jaltai konferenciához hasonlítják. De abban egyetértés van, hogy ennél többre nem sok az esély.

A közkeletű narratívák tragédiának, sőt világvégének ábrázolják a civilizációk és a birodalmak hanyatlását. Csakhogy a ránk maradt emlékeket jórészt a birodalmi elit propagandistái írták. A legtöbb embernek egészen más lehetett a köznapi tapasztalata: ők sokszor még jól is jártak az összeomlással.

Izrael gázai céljai irreálisak voltak, és ha makacsul kitart mellettük, elkerülhetetlen a stratégiai kudarc. A gázai háborút ráadásul a zsidó diaszpóra is megsínyli, mert a nyugati világban Izrael elszigetelődésével párhuzamosan erősödik az antiszemitizmus.

A multikulturális brit baloldal hagyományosan a szövetségesének tekinti a muszlimokat. Csakhogy a muszlimok társadalmi kérdések dolgában igencsak konzervatívok és elutasítják a woke eszméket. A baloldal Izrael-ellenességgel hidalná át az ideológiai szakadékot.

A fejlett országokban csökkent a nemek közötti gazdasági és társadalmi különbség. Közben azonban furcsamód nőtt a nők és a férfiak közötti ideológiai szakadék: a nők egyre liberálisabbá és baloldalibbá, a férfiak viszont konzervatívabbá váltak.

Oroszország persze európai is, továbbá ázsiai is, de az amerikai elemző szerint hatalmi kultúrájára és struktúrájára a közel-keleti társadalmakra jellemző patrimoniális jegyek a legjellemzőbbek. Csak rövid időszakokra közeledik a Nyugathoz, pedig ezek a periódusok bizonyultak a legtermékenyebbnek.

A szabályokon alapuló nemzetközi rend nem a feltörekvő nagyhatalmak és a szuverenista politika miatt került válságba, hanem saját természete miatt – állítják tekintélyes politológusok. A liberális világrend a saját sírját ásta meg a jog uralmának túlzott kiterjesztésével.

Az elmúlt időszakban több kutatás jutott arra a következtetésre, hogy megfordult a szekularizációs trend, és a fiatalok körében újra virágzik a vallásosság. A legfrissebb felmérések cáfolják a trendfordulót, és arra figyelmeztetnek, hogy az elvilágiasodásnak jelentős politikai és társadalmi mellékhatásai lehetnek.

A szocialista társadalomkutató szerint a nyugati demokrácia már-már halott. Saját uralkodó osztályának önzése végez vele. A liberális professzor szerint is rossz irányba mennek a dolgok, de az egyensúly még helyreállhat.

A korábbi jóslatokra rácáfolva, Trump elnök nem az elszigetelődés külpolitikájának logikáját követi. Ám egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távon is Washington érdekeit szolgálja, ha a hagyományos diplomácia helyébe az erő politikája és az üzleti szemlélet lép. A régi szövetségesek elidegenítése Kína malmára hajtja a vizet.

Virágkorát éli a tudományos publikációk világa. Soha annyi szakcikk nem jelent meg, mint manapság. Csakhogy a mennyiség a minőség rovására megy. A hamisított és a mondvacsinált dolgozatok elburjánzása súlyos mellékhatásokkal jár.

Olaszországban három éve kormányoz a jobboldal, de a baloldali kulturális túlsúllyal szemben egyetlen valódi kezdeményezése volt, az oktatási irányelv-csomag. Egyébként azonban a hegemóniatörekvés egyelőre vezetői posztok megszerzésében merült ki.

Német elemzők még nem temetik a liberális demokráciát, de az utolsó kenetet már feladták rá. Szép dolog a demokrácia és a jogállam, de ha nincs jólét, akkor a választók elfordulnak a liberális államtól.

A mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek a generatív nyelvi modellek autonómiájára hivatkozva hárítják a jogi felelősséget. Az Elon Musk tulajdonában álló Grok chatbot antiszemita gyűlöletkeltése kapcsán azonban ismét kiderült, hogy végső soron az algoritmusokról döntők határozzák meg a mesterséget intelligencia nézeteit.

A fiatal európai nemzedék nem látott mást, mint demokráciát, és nincs tőle elragadtatva. A legfiatalabbak nemhogy diktatúrát, de egyenletesen fejlődő demokratikus piacgazdaságot sem láttak. Talán ez a magyarázat.

Felmérések szerint a fejlett országokban jelentősen visszaesett a nemzeti identitásra büszke polgárok aránya. Különösen a fiatalok és a baloldali választók ábrándultak ki a nemzetből. Ez azonban nem a hazaszeretet hiányát jelenti.

Egyes elemzők attól tartanak, hogy az olvasás és az írásbeli kultúra visszaszorulása a demagóg, megosztó és antidemokratikus politikának kedvez. Mások szerint viszont a saját státuszát és hatalmát féltő tanult elit igyekszik pánikot kelteni.

A neves liberális szerző védelmébe veszi a demokratapárti főpolgármester-jeltöltet az antiszemitizmus vádjával szemben, és új antiszemitizmus-definíciót sürget. Bírálói szerint nem a definícióval van baj, hanem a zsidóellenes előítéletek terjedésével.