Az ukrajnai háborútól botorság lenne azt várni, hogy az orosz lakosság majd szembefordul az ország vezetőivel. Nem lát rá semmi okot. Még az sem túlzás, hogy soha ilyen jó dolga nem volt. Aki élve hazatér a háborúból, annak meg egyenesen úri dolga van – egy kis időre.

A német kormány és az értelmiség egy része a holokauszt miatti történelmi felelősségre is hivatkozva támogatja Izraelt. A baloldalon viszont sokan a palesztinok oldalán állnak és azzal vádolják a másik felet, hogy bunkósbotnak használja a holokausztot. Erre aztán őket antiszemitizmussal vádolják.

A konzervatív értékeket és a jóléti államot támogató elemző sajnálkozva konstatálja, hogy a populisták hatalomra jutva megszelídülnek, és nem hajtják végre az ígért reformokat. Kudarcaikat pedig trollkodással és celebpolitizálással próbálják elleplezni. Az elégedetlen választók közben még inkább elégedetlenné és dühössé válnak.

Angolul is kiadták egy veterán olasz futballista és egyben szélsőbaloldali aktivista naplójegyzeteit, amelyekben csaknem ötven évvel ezelőtti élményeivel ismerteti meg az olvasót. A marxista amerikai recenzens örömmel üdvözli a könyvből csak úgy sütő társadalomjobbító szándékot.

A kamatokkal kapcsolatos erkölcsi és gazdasági viták szinte egyidősek a társadalmakkal. Bár a vallás sok helyen tiltotta a kamatot, szinte mindig létezett valamilyen formában. Történelmi távlatokban mindenesetre a kamatok mértéke egyre csökken. Libertárius elemzők szerint az olcsó pénz a gazdasági stabilitást veszélyezteti. Csakhogy a drága is.

Az elmúlt években sorra buknak ki a csontvázak a tudományos élet fellegvárainak szekrényeiből. Becslések szerint a kutatók évente talán százezer hamisított kutatási eredményt is publikálnak. Hacsak nem változik meg gyökeresen a támogatási rendszer, a tudomány tekintélye tovább csökken, és egyre akadálytalanabbul hódíthatnak a veszedelmes ostobaságok.

Izrael és a Hamász háborúja óta Olaszországban is elszaporodtak az antiszemita akciók. Részben a muszlim bevándorlók, részben azonban a helyi baloldali aktivisták rosszvoltából. Pedig általában az antiszemitizmus nem kirívó mértékű az olaszok körében. Az egyetemeken annál inkább.

A nyugati társadalmakban régóta hódít az a felfogás, amely szerint kötelességünk minden emberi szenvedésnek elejét venni, akármi legyen is a következmény. A Nyugat ellenségei örömmel használják ki az ebben rejlő lehetőségeket.

Az akadémiai filozófia az átlagember számára érthetetlen és érdektelen szaktudománnyá vált. A népszerű életfilozófiai munkák pedig leginkább csak közhelyes bölcsességekkel szolgálnak, amelyek megcsúfolják a valódi gondolkodást.

A tekintélyes angol filozófus ateista létére attól tart, hogy a keresztény vallás visszaszorulása és a progresszív baloldali ideológia térnyerése miatt összeomolhat a liberális világrend. Nem tudja megmondani, mi jön utána, de biztos benne, hogy valami sokkal rosszabb.

Izrael és a Hamász háborújának kezdete óta egyetlen hónap alatt háromszor annyi antiszemita incidenst jegyeztek fel Franciaországban, mint tavaly egész évben. Az elkövetők elsősorban arab származású fiatalok. A radikális jobboldal felhagyott az antiszemitizmussal, de ezt nem mindenki ismeri el.

A szociáldemokrata publicista szerint súlyos hibát követ el és maga alatt vágja a fát a tanult elit vezette baloldal, amikor a társadalmi újraelosztás ügyét identitáspolitikai eszményekre cseréli. Recenzensei egyetértenek vele, ám attól tartanak, hogy a baloldal irányvesztésért nem kizárólag az élharcos elit felelős.

Új szelek fújnak a paleontológia területén is. A 19. században az ember evolúciójával kapcsolatos nézeteket nagyban meghatározta a faji hierarchia logikája. Ma éppen az ellenkezője történik. A neandervölgyi ősember így lett a primitív félmajomból az emberi egyenlőség és sokszínűség orvosi lova.

Az amerikai fiatalok és a baloldali értelmiség körében magas a Hamásszal szimpatizálók aránya. Konzervatív és liberális publicisták szerint ez annak a jele, hogy az egyetemeken divatos radikális baloldali nézetek kiszabadultak az intézmények falai közül, és egyre szélesebb körben terjednek.

Kezd komolyra fordulni a dolog: az olasz kormány megpróbálkozik az alkotmánymódosítással, amely elfogadása esetén különleges hatalmat adna a kormányfőnek. Az ellenzők a demokráciát féltik a tervtől, a támogatók viszont a népakaratnak megfelelő kormányzás biztosítékát látják benne. 

Az amerikai zsidókat már jó ideje megosztja az izraeli kormány politikája, mindenekelőtt pedig a palesztin-kérdés. A Hamász terrortámadására adott izraeli válasz tovább mélyíti a szakadékot, sőt, jelentősen átírhatja az amerikai zsidók politikai preferenciáit: a szekuláris baloldaliak elfordulhatnak az Izrael-ellenes progresszív szervezeteketől.

Sokan gondolják hogy a palesztinok, különösen a Gáza területén élők a Hamász kritikátlan támogatói. Az október 7-i terrortámadás előestéjén befejezett, frissen publikált kutatás szerint azonban ez tévedés. A palesztinok többsége békét és demokráciát akar, és nem rokonszenvezik a Hamásszal. A kemény izraeli válasz azonban kapóra jöhet az amúgy népszerűtlen Hamásznak.

A politikai polarizáció több nyugati országban odáig fajult, hogy immár nem a nemzethez tartozás, hanem egy sokkal szűkebb csoport tagsága határozza meg a politizáló emberek identitását. Az amerikai elemző ezt törzsi szellemnek nevezi, az olasz szkizmagenézisnek. 

Amerikában a jobboldal populistái szakítottak a konzervatívok számos alapelvével. Egyebek között az állam segítségével akarják érvényre juttatni az általuk képviselt erényeket és elősegíteni a társadalmi egyenlőséget. A régi vágású konzervatívok zsarnokságtól és pártszakadástól tartanak.

Francia gondolkodók a gázai háború híreit elemezve tanulságokat igyekeznek levonni az álhírek terjedésével, a kultúrembernek ajánlható magatartással és a történelemről alkotott képünkkel kapcsolatban is.