Ha egész társadalmi rétegek elégedetlenek sorsukkal és nem látnak rá reményt, hogy elérjék céljaikat, az biztosan nem használ a társadalmi stabilitásnak. Márpedig Amerikában az egyre nagyobb létszámú értelmiség jelentős része vesztesnek érzi magát.

A kétezres éveket a globalizációs optimizmus jellemezte: azt gondolhattuk, hogy a szabad kereskedelemnek hála, a világ békésebb és biztonságosabb lesz. Ma viszont a Nyugat éppen az ellenkezőjétől, a gazdasági nacionalizmustól remél nagyobb biztonságot.

A mérsékelt baloldalnál népszerűbb radikális baloldal támogatja és mentegeti a külvárosi lázadókat, és ez a szövetség veszedelmes gyúanyag, annál is inkább, mivel a média világában is sok híve van. Az ismert filozófus attól tart, hogy előbb-utóbb egymással szembenálló részekre esik szét a francia társadalom.

Az amerikai egyetemeket eluralta a diákok túlféltése. A liberális feminista jogvédő szerint a lehetséges traumák elkerülése mára abszurd mértéket öltött, ami a fiatalok infantilizálódásához vezet és fokozza a pszichés betegségek esélyét. Akit potenciális áldozatként kezelnek, az könnyebben válik traumatizált áldozattá.

A pártfinanszírozás dilemmái egyidősek magukkal a pártokkal. Sokan a mikroadományoktól remélik, hogy ki lehet szorítani a pénzmágnások befolyását a pártpolitikából. A baj csak az, hogy minél inkább  a politika aktív részesévé és anyagi támogatójává válnak az egyszerű polgárok, annál inkább megosztóvá válik a politikai harc.

A nyolcvanas évektől széles körben elfogadott civilizációs tézis szerint az anyagi jólét és a létbiztonság növekedése a vallás és a hagyományos értékek visszaszorulásához, egyúttal pedig az individualizmus és a társadalmi nyitottság erősödéséhez vezet. Mára megdőlni látszik a feltételezés, legalábbis az iszlám világban és az ortodox keresztény országokban, aminek súlyos világpolitikai következményei lehetnek.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos, széles körben elterjedt csodaváró elképzeléseket olyan szakértők táplálják, akik anyagilag érdekeltek az MI-körüli mánia felkorbácsolásában. A mesterséges intelligencia piaca egyre inkább a holland tulipánlázhoz és a kétezres évek elején kipukkanó dotkomlufihoz hasonít.

Az olasz politikában nagy a gyűlölködés a politikai oldalak között, és ez szinte lehetetlenné teszi az ország nagy problémáinak orvoslását. Az oldalak közötti szembenállás más országokban is egyre erősebb, Olaszországban azonban már szinte bénítólag hat a politikára.

Az izraeli kormánytöbbség korlátozni kívánja a Legfelsőbb Bíróság kétségkívül igen tág jogkörét, és baloldali ellenfelei attól tartanak, hogy ezzel egy antidemokratikus fordulat előtt nyitna utat. A zsidó állam egykori amerikai csodálója velük ért egyet.

Szeretünk a törzsfejlődés csúcsaként tekinteni magunkra, és azzal hízelegni magunknak, hogy uralmunk alá hajtottuk a természetet. Az erjesztőgombák és baktériumok szemszögéből nézve azonban egészen máshogyan fest a történet. Az ő perspektívájukból nézve ők uralkodnak mirajtunk.

A jobboldali populisták egyre népszerűbbek, ám ezért nagy árat kell fizetniük, véli az EU-ellenes baloldali szuverenista szerző. Hiába ígérnek reformokat, az EU keretei között nem tudnak jelentős gazdasági és szociális reformokat véghezvinni, ezért inkább identitáspolitikai pótcselekvésbe menekülnek.

Ha közpénzből tarják fenn az olasz pártokat, az a baj. Ha magánpénzből, akkor az a baj. Márpedig valamiből csak fizetni kell őket, végtére is pártok nélkül nincs többpártrendszer. Most épp az vetődött fel, hogy mégiscsak az állam adjon pénzt nekik, de aki javasolta, már vissza is vonta.

Az elmúlt években hatalmasra duzzadt a kockázati befektetések piaca, és az ezekből származó pénzen egyre több olyan startup indul, amelyek veszteséges működésük dacára monopolhelyzetbe kerülnek. Két amerikai jogász szerint ideje lenne rájuk kényszeríteni a tisztességes verseny szabályait.

Az ismert jobboldali szerző friss könyvében azt bizonygatja, hogy a mai woke ideológia a hatvanas évek erőszakos kommunista mozgalmainak egyenes örököse, csakhogy azokkal ellentétben már meghódította a közintézményeket. Könyvét egyelőre csak jobboldali szerzők méltatják figyelemre.

A fiatal amerikai elemző szerint Ukrajnának és nyugati szövetségeseinek egyaránt érdekében állna, hogy fegyverszüneti megállapodás jöjjön létre Oroszországgal. Az elhúzódó háborúval ugyanis mindenki többet veszít, mint amennyit nyer. Bírálói megalkuvással, naivitással és kishitűséggel vádolják.

Az ember természete szerint az örömöt és a boldogságot keresi, és közben akarva-akaratlanul gondoskodik a fajfenntartásról is. De mi történik akkor, ha a modern technikának hála a fajfenntartáshoz szükséges tevékenyég nélkül is elérhető a boldogság? A tudománynépszerűsítő publicista szerint ki is halhat az emberiség.

Amerikában nagy divat a tizenkilencedik századi protestáns puritánokhoz hasonlítani a mai woke baloldalt, mármint jobboldalról. Ezúttal azonban egy baloldali szerző is csatlakozik ehhez a véleményhez. Azon az alapon, hogy a woke mozgalom intoleráns és ártatlanoktól is bűnbánatot követel.

A gazdasági válságok kapcsán rendre előkerülnek a globalizációval kapcsolatos leegyszerűsítő általánosítások. Pedig az elmúlt közel két évszázad válságainak nincs egyértelmű tanulsága. A válság hatására olykor nőtt, máskor viszont csökkent a globalizáció mértéke.

Minél fejlettebbé válik a mesterséges intelligencia, annál több emberi munkát vehet át. Csakhogy minél komplexebb feladatokkal bízzuk meg, annál több emberi betanításra van szükség. Lehet, hogy a bonyolult feladatokat a gépek veszik át, és ránk csak a betanításukhoz szükséges lélekölően unalmas feladatok maradnak?

A fiatalok körében drámaian megugrott a magukat szexuális és nemi kisebbség tagjaként azonosítók aránya. Közöttük azonban egyre többen csak heteroszexuális intim kapcsolatokat folytatnak. A nemi és a szexuális identitás kezd szimbolikussá válni: nem szexuális preferenciát, hanem közösséghez tartozást, kulturális ízlést és politikai világnézetet fejez ki.