Szorong, mert nem tudja eldönteni, összeegyeztethető-e a haladó szellemiségű jó ízléssel az erkölcsi szempontból kifogásolható, ám esztétikai élvezetet nyújtó műalkotások élvezete? Nincs egyedül.

Egyre többen töltik fel az internetre géntérképüket annak reményében, hogy rálelhetnek távoli rokonaikra. A lehetőséget a rendőrség is felismerte: áldozatokat és bűnelkövetőket is sikeresen azonosítanak a DNS-adatbázisok segítségével. Kezdhetünk aggódni?

Divatos, de teljesen megalapozatlan a mai kort a harmincas évekhez hasonlítani, amikor Európában totalitárius diktatúrák jöttek létre és háborúba taszították a világot. A francia szerző mindenekelőtt köztársasági elnökének címzi ezeket a szavakat, aki a „nacionalizmus leprájának” rémével riogatja híveit.

A papírzacskó gyakorlatilag nem környezetkímélőbb, mint a nejlonzacskó. Ellenben micsoda érzés abban hazavinni az árut! És ez csak egy példa arra, hogy a túlbuzgóság, mint annyi más téren, néha a környezetvédelemben is tévútra vezet.

A baloldali publicista szerint az amerikai baloldal és az európai szociáldemokraták csak a nemzetállami gondolat felkarolásával nyerhetik vissza híveiket. A jóléti állam megerősítéséhez ugyanis elengedhetetlen a képzetlen gazdasági bevándorlók számának jelentős csökkentése és a globális nagyvállalatok megregulázása.

Az arab rezsimeket ötven éve az tartja fenn, hogy az olajjövedelmekből megvásárolják a lakosság beleegyezését az uralkodó körök hatalmához. Amióta azonban a nyersolaj ára messze a csúcs alatt van, biztosra vehető a bukás, hacsak meg nem változik a politikai és a gazdasági rendszer.

Száz éve Max Weber azt gondolta, hogy a tudományos forradalom varázstalanítja a világot. A racionális gondolkozás azonban nem jár szükségképp a mágikus és az ezoterikus nézetek gyengülésével. Sőt, az angol filozófus szerint a harcos ateizmus és a pozitivista tudományosság valláspótlék szerepét is betölti.

Hála az internetnek, mindenki lehet véleményvezér és újságíró. A nyilvánosság kibővülése és decentralizációja azonban aláássa a demokrácia alapjául szolgáló normákat. És nem nagyon látszik, hogyan lehetne ezen változtatni.

Elizabeth Warren demokrata szenátor DNS-teszttel igyekszik bizonyítani őslakos indián származását. A teszt szerint volt is egy indián felmenője úgy 6-10 generációval korábban, vagyis akár a 18. században. A szenátor által támogatni kívánt őslakosok és a baloldal őrjöngenek, és kiátkozzák Warrent.

A cannabis gyógyászati alkalmazása pártolandó, teljes legalizálása viszont annál kockázatosabb. Az eddigi kísérletek eredményei nem biztatóak. A fő drogproblémát pedig meg sem érintik.

A baloldalon alábbhagyni látszik a feltétel nélküli alapjövedelem iránti lelkesedés. A progresszív szocialisták újracsomagolják az alapjövedelem elképzelését, és a szociális szuverén alapoktól remélik az egyenlőség erősítését. A baloldali közgazdász szerint a javaslat ellentétes a szolidaritás eszméjével.

Az olasz politikai elemző nosztalgiával emlékezik a régi szép időkre, amikor a politikai osztálynak még tekintélye volt, és vezető szerepét nem fenyegették a mozgalmárok. A középpártok éléről hiányoznak a régiekhez fogható jó vezetők.

Három kutató közel kéttucat áltanulmányt gyárt. Néhányat kulturális és gendertanulmányokra szakosodó komoly folyóiratok publikációra alkalmasnak nyilvánítanak. Az akadémiai trollkodás jelentőségét a kultúrharc jobb- és baloldala egyaránt a saját szájíze szerint értelmezi – és túlozza el.

A régi vágású liberális publicista szerint a baloldal lényegében magáévá tette az iráni ajatollah harminc éve, Salman Rushdie ellen kiadott fatvájának szellemiségét. A baloldali identitáspolitika nevében szorgalmazott kulturális érzékenység szétzilálja a társadalmat és ellehetetleníti a művészetet.

Az új baloldali radikális eszmék sem nem újak, sem nem radikálisak – véli a kelet-európai származású neokonzervatív elemző. Ráadásul közpolitikai tekintetben nem sokban különböznek a fő riválisnak számító jobboldali populizmustól.

Emmanuel Macron elnök felülről, vezérelvű politikai struktúrában akarja bevezetni a liberalizmust Franciaországban. A neves politológus az önellentmondás feltárásán kívül az osztályalapú választási tömbök felbomlását is elemzi.

Világszerte egyre népszerűbbek a nagy történelmi elbeszélések, egyebek között Yuval Noah Harari munkái. A svájci publicista szerint az efféle narratívák legfeljebb instant világmagyarázatnak tekinthetők, semmiesetre sem hiteles történelmi elbeszélésnek. Az is kétséges, hogy a spirituális igények kielégítésén túl van-e bármi gyakorlati hasznuk.

Az amerikai történész szerint veszélybe került a liberális világrend, amelyben Amerika a maga képére formálja a világot és az államok nem erőszakkal érvényesítik érdekeiket. Éspedig Trump miatt. Könyvének recenzense úgy látja, hogy maga a liberális elit is felelős a történtekért. A neves stratégiai elemző szerint viszont soha nem is volt liberális világrend.

Az amerikai biztonságpolitikai szakértő digitális Pearl Harbortól tart. Azt javasolja, hogy alkossák meg a genfi egyezmények kiberháborúra vonatkozó megfelelőjét, és dolgozzanak ki átfogó kormányzati kiberbiztonsági stratégiát.

A neokonzervatív publicista megpróbálja ledönteni a második világháborús brit mítoszt. A brit katonák hősiesen harcoltak – ismeri el –, de ettől Nagy-Britannia háborús szerepe sem olyan hősi, sem olyan dicsőséges nem volt, mint ahogy hinni szokás.