A liberális amerikai professzor esküdt ellensége a nacionalizmusnak, és meggyőződése, hogy a migráció előtti korlátokat le kell bontani, de a világkormányt ő is rendkívül kártékony ötletnek tartja. Nemhogy nem oldaná meg, hanem még súlyosbítaná ugyanis a nemzetközi problémákat.

Az egyre hevesebb méretű Egyesült Államokbeli szoborharchoz képest az olaszországi emlékezetpolitikai csatározások békés huzakodásnak tűnnek, talán mert a fasizmusnak nincs már jelentős tábora, a kommunista párt utószervezeteinek viszont igen.

Az amerikai polgárháború történésze aggasztónak tartja, hogy a mai politika kísértetiesen emlékeztet az amerikai polgárháborút megelőző évekre, és bármikor robbanhat.

A Bertelsmann Alapítvány az iszlám nagyobb nyilvános elismerését sürgeti, a muszlim bevándorlók integrációját elősegítendő. A liberális publicista nem ért egyet a javaslattal. Attól tart, hogy az iszlám elismerése a fundamentalisták malmára hajtja a vizet.

A Charlottesville-i erőszak hatására számos internetes cég bojkottot hirdetett egy amerikai neonáci lappal szemben. Sokan üdvözölték a döntést, liberális szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a politikai cenzúrától megerősödhetnek az elhallgattatott fórumok.

A progresszív professzor arról értekezik a New York Timesban, hogy a kommunizmusban a nőknek bizonyos szempontból jobb volt. Például a hálószobában, hála a gondoskodó és feminista államnak. Konzervatív kritikusai tajtékoznak, és ideológiai szerecsenmosdatással vádolják.

Az amerikai liberális szerző a hatvanas évek baloldali ellenkultúráját okolja a tényeken túli politizálás sikeréért. Úgy véli, hogy a hatvannyolcasok narcisztikus individualizmusa, relativizmusa, a hatalommal és a tekintéllyel szembeni bizalmatlansága készítette elő a terepet a posztfaktuális politikának – és vele Donald Trumpnak.

Barack Obama volt amerikai elnök a charlottesville-i erőszak kapcsán azt írta, hogy a rasszizmust a társadalom tanítja az embereknek. Szociálpszichológiai kutatások szerint azonban éppen fordítva van: az elfogadást, a toleranciát kell tanítani, az idegenkedés a más embertípusoktól magától is megy.

Az amerikai közgazdász szerint nem kell tartanunk a termelékenység stagnálásától. A termelékenységi mutatók és a GDP ugyanis egyre inkább alkalmatlanok a nemzet jólétének kifejezésére. Lehetséges növekvő jólét akkor is, ha a legfontosabb gazdasági mutatók stagnálnak.

Amerikában ismét heves vita bontakozott ki a pozitív diszkriminációval kapcsolatban. Egyre több fehér gondolja, hogy az etnikai sokszínűség szempontjának figyelembe vétele az egyetemi felvételin valójában a fehéreket sújtó fordított diszkrimináció.

A libertárius jogászprofesszor szerint a kínai kommunizmus szörnytetteit fel kell tárni és fel kell mutatni elrettentő példaként. Akárcsak a nácizmus rémtetteinek esetében, a kommunizmus kapcsán már csak azért is szükséges a múlt feltárása és az emlékezet, nehogy a borzalmak megismétlődjenek.

Az elmúlt években kutatások sora igazolta, hogy a vonzó emberek sikeresebbek. Újabb felmérések szerint azonban a csúfság is előnyös lehet. Hiába, a tudomány a kánikulában és az uborkaszezonban sem szünetel.

Miközben statisztikák szerint az eddigi világok legjobbikában élünk, az emberek jelentős része fél a jövőtől és hanyatlásként éli meg a jelent. Az angol publicista mindazonáltal óv a túlzott optimizmustól.

Olaszország vezetői elfogadták, hogy a nemzetállamnak vége, és megpróbáltak feloldódni az Európai Unióban, de ennek az lett az eredménye, hogy más nemzeti érdekek érvényesülnek, az olaszok viszont magukra maradtak.

A bal- és jobboldali populizmus megerősödése miatt egyre több közgazdász emel szót a túlzásba vitt globalizáció ellen, köztük olyanok is, akik korábban a neoliberális szabadpiac hívei voltak. A brit liberális lap publicistája szerint a nemzetállami szuverenitás erősítésére van szükség.

A pénzvilágot egészen a modern korig szigorú erkölcsi és vallási normák irányították. Az amerikai publicista szerint a gazdasági válság hatására ismét nagy igény van a bankokkal és a hitelezéssel kapcsolatos morális kérdések tisztázására.

Nagy-Britanniában az esélyegyenlőségi miniszter azt javasolja, hogy az állampolgárok bármikor más neműre írathassák át magukat a születési anyakönyvben. Az egyik vélemény szerint ez logikus lépés a szabadságjogok érvényesítésének útján, a másik szerint pedig a szabadságfelfogás torzulása.

Kína nemhogy megoldaná a világ problémáját Észak-Koreával, hanem egyenesen jól jön neki a konfliktus. A magyar származású amerikai elemző szerint a kelet-ázsiai nagyhatalom erősnek akar látszani, ami a gyengék fegyvere, de ezzel egyben hátráltatja saját gondjainak megoldását.

Az egyre mélyebb társadalmi és politikai ellentéteket általában a pártok intézményi válságával magyarázzák. Az amerikai politológus szerint azonban sem a pártok centralizációja, sem pedig demokratikusabbá tétele nem enyhíthet a polarizáción.

Sokan vártak progresszív fordulatot az elmúlt évek interneten szervezett tömegtüntetéseitől. Ma már a baloldali aktivisták is szkeptikusabbak. Az internet valóban alkalmas a rapid politikai mozgósításra, de a sikeres politikához ennél sokkal több kell: valódi közösség- és hálózatépítés.