Az erényesség demonstrálása erkölcsi szempontból egyáltalán nem perverz dolog. Sőt, épp ellenkezőleg, az erény státusszimbólumként való használata az erkölcsösség lényegéhez tartozik.

Az egyre inkább éleződő amerikai–kínai szembenállást sokan Trump elnök számlájára írják. A szerb–amerikai közgazdász szerint erről szó sincs. Peking és Washington vetélkedése a kapitalizmus két változatának versenye, és az győz, aki maga mögé állítja a fejlődő országokat.

Az izraeli kormányválság egyik oka, hogy az alapító atyák függőben hagytak néhány alapvető kérdést. Elsősorban is azt, hogy világi vagy vallási államot alapítanak. A vallás és a világi állam problémája másutt is okoz gondokat.

Egy évtizede még hurráoptimizmus övezte az infokommunikáció fejlődését. Ma viszont a kommentariátus egymásra licitálva jósol teljes összeomlást az internetes cégek befolyásának növekedése miatt. Logikus lenne állami beavatkozással fellépni a piaci szereplők hatalma ellen. Csakhogy ahhoz is túl nagyok.

Oroszországban az évtized kezdete óta meredeken csökkent a terrorcselekmények száma, az orosz politológust mégis aggasztja a radikális iszlám térhódítása. Kivált a Közép-Ázsiából érkező több millió vendégmunkás körében.

A hivalkodó fogyasztást a hivalkodó meggyőződések váltották. A szellemi elit, társadalmi státuszát és erkölcsi felsőbbrendűségét demonstrálandó, olyan értékeket karol fel, amelyeket sem az egyszerű emberek, sem a gazdasági elit tagjai nem osztanak, de talán nem is értenek.

A vezető internetóriások korlátozni kezdték a politikai hirdetéseket. Ez aligha oldja meg az álhírek, a pártos szektásodás és az online gyűlöletkeltés problémáját. Viszont annál súlyosabb mellékhatásai lehetnek.

Az etnikai hovatartozás biológiai alapú meghatározása régen a fajelmélet híveinek módszere volt. Ma azonban a rasszista előítéletek ellen is bevetik a DNS-teszteket. Az ifjú német történész szerint ezzel többet ártanak az ügynek, mint amennyit használnak.

A centrista gazdaságtörténész és az anarchista antropológus szerint a közgazdaságtani ortodoxiák nemhogy nem tudják előre jelezni a válságot, de még utólag sem képesek megérteni. Ha nem újul meg, a közgazdaságtan teljességgel képtelen lesz ellátni eredeti feladatát.

Leginkább a The New York Times és a The Washington Post hisz a maga függetlenségében, de két oldalról is hiteltelennek tekintik ezt az önképet. Egy baloldali és egy konzervatív szerző egyaránt arra a következtetésre jut, hogy az a becsületes, ha egy lap bevallja, hova húz.

A meleg konzervatív publicista szerint a transzmozgalmak alapjaiban kérdőjelezik meg a homoszexuálisok egyenlő jogait. A melegjogi szervezeteknek ezért el kellene határolódniuk a transzmozgalmaktól. Ha összemossák őket, akkor a melegek elismerése is sérülhet.

A baloldalon egyre népszerűbb a radikális klímavédelem. Csakhogy a cechet éppen a fejlett országok szegényebb rétegeinek és a fejlődő országoknak kellene állniuk. A többség ezért nem támogatja a radikális életmódváltást. Az ikonoklaszta szerző szerint a radikális zöldeknek előbb-utóbb a demokratikus renddel kell szembeszállniuk.

Az elmúlt huszonöt évben Olaszországban egymást követték a választójogi reformok, s időközben a polgárok alaposan megtapasztalhatták mind az arányos, mind a többségi választási rendszer összes előnyét és hátrányát. Most éppen egy vegyes rendszer van hatályban, de aligha sokáig.

Amerikában az elit rengeteg ügy iránt elkötelezett, de a társadalom többségétől egyre inkább elidegenedik. Márpedig a társadalmak akkor indulnak hanyatlásnak, ha a vezető réteg nem képes kreatívan jó irányba vezetni őket.

Az örök optimista polihisztor szerint álhír, hogy az álhírek és az emberi irracionalitás korát éljük. Elismeri, hogy gyakran valóban a csordát követjük, de a többség általában nem így jár el. Megfelelő intézmények segítségével visszatalálhatunk a józan ész útjára.

Régen az államtól és a hatóságoktól féltettük leginkább privát szféránkat. Ma viszont az államtól várjuk, hogy megregulázza az adatainkra ácsingózó vállalatokat. De ki védjen meg saját magunktól?

A liberális feministák a prostitúció legalizálását, a nők elleni erőszak és kényszer megtestesülését látják benne. A szintén liberális, de a legalizálást pártoló szerző azt veti a szemükre, hogy egy platformra kerültek az abortuszt ellenző jobboldallal és Trump elnökkel. Van azért érdemi érve is. Őnekik is van.

A nagy madridi liberális lap üdvözli, hogy a Legfelsőbb Bíróság börtönbüntetéssel sújtotta a katalán függetlenség kikiáltóit. Működik a jogállam – úgymond –, mert a törvénytelenséget megtorolják. Ezzel egyben lezárult az elszakadáspárti délibáb korszaka. Amivel szögesen ellentétes megítélés alá esnek viszont a kurdok függetlenségi törekvései.

A hetvenéves kínai kommunizmus a gazdasági nyitás és az internet elterjedése ellenére is köszöni, jó erőben van. Ennek legfőbb oka, hogy sikerült a saját céljainak szolgálatába állítania az internetet, és totális megfigyelőállamot létrehoznia.

Az amerikai fiatalok egyre baloldalibbak, és skandináv jóléti államra vágynak. Európai kortársaik jóval piacbarátibbak, és szkeptikusabbak a bevándorlással kapcsolatban.