A mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek a generatív nyelvi modellek autonómiájára hivatkozva hárítják a jogi felelősséget. Az Elon Musk tulajdonában álló Grok chatbot antiszemita gyűlöletkeltése kapcsán azonban ismét kiderült, hogy végső soron az algoritmusokról döntők határozzák meg a mesterséget intelligencia nézeteit.

A fiatal európai nemzedék nem látott mást, mint demokráciát, és nincs tőle elragadtatva. A legfiatalabbak nemhogy diktatúrát, de egyenletesen fejlődő demokratikus piacgazdaságot sem láttak. Talán ez a magyarázat.

Felmérések szerint a fejlett országokban jelentősen visszaesett a nemzeti identitásra büszke polgárok aránya. Különösen a fiatalok és a baloldali választók ábrándultak ki a nemzetből. Ez azonban nem a hazaszeretet hiányát jelenti.

Egyes elemzők attól tartanak, hogy az olvasás és az írásbeli kultúra visszaszorulása a demagóg, megosztó és antidemokratikus politikának kedvez. Mások szerint viszont a saját státuszát és hatalmát féltő tanult elit igyekszik pánikot kelteni.

A neves liberális szerző védelmébe veszi a demokratapárti főpolgármester-jeltöltet az antiszemitizmus vádjával szemben, és új antiszemitizmus-definíciót sürget. Bírálói szerint nem a definícióval van baj, hanem a zsidóellenes előítéletek terjedésével.

A populizmus kutatására szakosodott ismert német politológus szerint a baloldal és a jobboldal helyet cserélt. A progresszív neoliberális eszméket felkaroló egykori baloldal elvesztette bázisát, és esélye sincs visszanyerni, amíg lejárt szavatosságú fogalmakat és nyelvezetet használ.

A korábban divatos nyári gyerektáborok olyan mértékben drágultak Amerikában, hogy egyre több középosztálybeli szülő inkább hagyja a gyereket otthon poshadni a vakáció idején. Lehet, hogy ezzel jót is tesz a gyereknek. A hátrányos helyzetű gyerekeknek viszont ártalmas ez a recept.

A radikális baloldal szemrebbenés nélkül kiáll az iráni teokratikus állam mellett, holott a papi rezsim egyértelműen lábbal tiporja azokat az értékeket, amelyek egyébként oly szentek a baloldal szemében. Izrael-gyűlölet és Nyugat-hibáztatás a magyarázat.

Megfordulni látszik az elmúlt évtizedek trendje: a fejlett országokban egyre több a vallásos fiatal. Egyúttal az is megfigyelhető, hogy a Z-generáció nagyobb arányban szavaz jobboldali pártokra, és a vallás egyre inkább politikai fegyverré válik.

Trump bürokráciacsökkentési programját sokan a demokráciát is veszélyeztető konzervatív kezdeményezésnek tartják. Pedig a menedzserek és a hivatalnokok hatalmának megkurtítása egykor a baloldalon is népszerű volt. Többek között Orwellt is megihlette a gondolat.

A brit konzervatívok azon keseregnek, hogy a britek már nem bíznak egymásban és az országban egyre nagyobb baj van a közbiztonság és a köztisztaság terén is. A baloldali kormányt hibáztatják, de elismerik, hogy ennél mélyebb okok is vannak.

Történelmi közhely, hogy a forradalmak gyakran vezetnek zsarnoksághoz és terrorhoz. Az amerikai eszmetörténész szerint kivált egy olyan korban érdemes emlékeztetni magunkat erre, amikor a radikális jobb- és baloldal egyre inkább koloncnak tekinti a mérsékletet és a kompromisszumokat.

Amerikai techguruk szorosabb együttműködést szorgalmaznak a kormány és a technológiai szektor között, mondván, hogy így lehetne a nép szolgálatába állítani az innovációt, megerősíteni a nemzeti összetartozást és érvényesíteni Amerika érdekeit. Igen ám, de vajon a plebejus jobboldal hogyan fogadja a techoligarchák befolyásának erősödését?

Vezető konzervatív értelmiégiek egész sora fordul a vallás felé, mert úgy látja, hogy a klasszikus liberalizmus értékeire nem épülhet erős, összetartó közösség. Az új-zélandi elemző szerint viszont ma sincs jobb a klasszikus liberalizmusnál.

Tavaly novemberben a nyugati jobboldali politikusok örömmel nyugtázták, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Azt remélték, hogy Trump lökést adhat a nacionalista és a konzervatív pártoknak. Egyelőre inkább a baloldal profitál Trump elnökségéből.

A Trump-kormány offenzívát indított több vezető egyetem ellen. A baloldali liberális író szerint az egyetemek maguknak keresték a bajt: még az előtt kellett volna fellépniük a szólásszabadság, az egyetemi autonómia és az oktatás szabadsága védelmében, amikor a progresszív baloldal leigázta őket.

A népességcsökkenést tömeges bevándorlással kezelni nemcsak azért kétélű fegyver, mert óhatatlanul beilleszkedési nehézségekre és konfliktusokra vezet. Ez a terápia – legalábbis az amerikai professzor sejtése szerint – még súlyosbítja is a demográfiai hanyatlást.

A Donald Trump által elindított vámháború nemcsak a közgazdászokat osztja meg, hanem a politikai elemzőket is. Van, aki attól tart, hogy a vámháború fegyveres konfliktusba torkollhat. Mások szerint alaptalan a félelem, Trump eddig sem háborúzni akart, hanem kereskedni.

Az elmúlt másfél évszázad során a világ minden országában jelentősen nőtt a várható élettartam. Az optimista előrejelzések szerint hamarosan akár száz évet is meghaladhatja a születéskor várható életévek száma. Francis Fukuyama attól tart, hogy a további növekedés nem előnyös sem az egyén, sem a társadalom szempontjából.

Macron elnök sürgős javaslatokat vár minisztereitől arra nézve, hogy miként lehet megállítani az iszlamisták térnyerését. A főbb lapok nem vonják kétségbe a veszély súlyosságát, de akadnak bőven ellenvélemények is.