Eddig leginkább a bölcsész- és a társadalomtudományos egyetemi képzésben terjedt a kritikai rasszelmélet. Újabban azonban az absztrakt- és a természettudományok terén is kezdni megvetni a lábát.

Valamikor a keresztény jobboldal alkalmazta a módszert, hogy elnyomó politikai rezsimek illetve erkölcstelen termékek és gyártóik elleni bojkottra szólított fel. A módszert időközben átvette a baloldal, amely ma woke célok képviseletére ösztönzi a tőkét, éspedig sikerrel – óriásvállalatok állnak a bojkottmozgalom szolgálatába.

A konkordátum fennállásának 92 éve óta első ízben a Vatikán egy félig már elfogadott törvénytervezet átdolgozását kéri az olasz államtól. Beavatkozás-e ez a világi állam belügyeibe, sérti-e a vallásszabadságot – és egyáltalán, kivitelezhető-e a javaslat?

Liberális zsidó szerzők hevesen bírálják a baloldali zsidó értelmiséget és szervezeteket, amelyek támogatják a Black Lives Matter mozgalmat és a kritikai rasszelméletet. Azzal vádolják őket, hogy legitimálják az antiszemitizmust.

A baloldali történészprofesszor szerint a liberálisok feladták a történelmi haladásba vetett hitet, és a társadalmi igazságosság előmozdítása helyett szimbolikus emlékezetpolitikai igazságtételért harcolnak. Pedig a jobboldal már lemondott a múlt kritikátlan dicsőítéséről. A múltért folytatott kultúrharcnak valódi tétje nincs, de annál ádázabb.

A libertárius és a konzervatív szerző egyaránt az átlagember meggyőződésével ellentétesnek ítéli a járványügyi korlátozásokat. Ám míg az előbbi a gondoskodó állam fegyverének, az utóbbi az emberi közösség elleni merényletnek tekinti azokat, így például a szigorú maszkviselési szabályokat.

A mai eszmei csatározások logikája a szélsőségek felé sodorja a gondolkodást – állítja a francia filozófus. Az okok közt szerepel, hogy az emberek önkéntes rabszolgái lettek a közösségi oldalaknak, miközben a domináns értelmiségi rétegek elszakadtak a köznapi emberektől.

Kínát is megfertőzte a fejlett országok nyavalyája. A népességnövekedés tetőzik, és Kína népessége a század végére akár felére csökkenhet. A korábban egykepolitikát folytató pártvezetés most ösztönözné a gyerekvállalást. De lehet, hogy mindhiába.

Egy nemzetközi felmérés adatai azt tanúsítják, hogy az emberek általánosságban támogatják a szólásszabadság elvét, ugyanakkor a szabad szó korlátozását is helyeslik, már ha az övéktől eltérő véleményről van szó.

Franciaországban betiltották, Németországban és Ausztriában viszont egyre divatosabb a gender-inkluzív nyelvhasználat. A német publicista szerint abszurd feltételezés, hogy a nyelv gender-semlegesítése előmozdítja a nők társadalmi helyzetének javítását.

Egyre több olyan közgazdaságtani kutatás jelenik meg, amely arra enged következtetni, hogy a katasztrófák és egyéb nagy pusztítások a gyors növekedés és az ugrásszerű fejlődés lehetőségét nyitják meg. Legalábbis bizonyos esetekben.

Egyre inkább úgy fest, hogy a korábban összeesküvés-elméletnek nyilvánított elmélet, miszerint a koronavírus laboratóriumi termék, igaznak bizonyul. Bár a paranoiást is üldözhetik néha, félő, hogy az eset tovább rombolja az elit tekintélyét.

Százötven év után is magasra csapnak a kommünár szenvedély lángjai, de csak szűk, ultrabalos csoportokban. Május végén néhány száz „antifasiszta” megtámadott háromszáz katolikus felvonulót, akik a kommün végnapjaiban legyilkolt katolikus túszokra emlékeztek. Egy ember koponyasérülésekkel került kórházba.

A konzervatív baloldali ikonoklaszta szerint Amerika egyre inkább a korporatista állam hagyományos modelljét veszi át, és struktúrájában a kínai kapitalista kommunizmushoz kezd hasonlítani, miközben a nagyvállalatok és a haladó elit koalíciója egyre nagyobb hatalomhoz jut.

Miközben Németországban a rasszista és gyarmati múlttal való szembenézés állandóan napirenden van, a kelet-európaiakkal és a szlávokkal szembeni előítéletekről alig esik szó. A baloldali publicista szerint ugyanis folytonosság figyelhető meg a kelet-európaiakkal szembeni német „rasszizmus” történetében.

A hovatovább népbetegséggé váló áldozatiság egyszerre személyiségjegy és kulturális jelenség. Minél inkább elterjed, annál esélytelenebbé válik a normális közélet. Különösen veszélyes, ha az áldozati szemlélet hatalommal párosul.

A gázai fegyveres konfliktus idején többedik generációs arab bevándorló fiatalok antiszemita tüntetéseket tartottak Olaszországban. A liberális szociológus szerint ez arra vall, hogy mégsem kellene automatikusan állampolgárságot adni mindenkinek, aki olasz földön született és ott járt iskolába.

A populizmusnak a külpolitikában nagyobb a füstje, mint a lángja. A populistának nevezett kormányok gyakran sürgetnek radikális külpolitikai irányváltást, tartanak a nemzetközi elköteleződés erősödésétől, ám a szavakat ritkán követik tettek. A Londonban élő görög külpolitikai elemző szerint a radikális retorika ellenére meglehetősen mérsékelt és pragmatikus külpolitikát folytatnak.

A brit kormány törvényjavaslatokat nyújtott be, hogy féken tartsa az elhallgattatás divatját az ország egyetemein. Nagyjából hetente érkezik hír arról, hogy brit egyetemeken nem tűrik az identitáspolitikai divattól való eltérést. A kormány baloldali bírálói szerint ezek ritka esetek, és pont a törvényjavaslat veszélyezteti a szólásszabadságot.

Az internet átalakítja az emberi közösségeket, és vele saját énképünket is. Személyiségünk tér és idő nélküli, totális, ám egyúttal csupán virtuális identitássá alakul. Az online fórumokban egymással acsarkodva nem kell attól tartanunk, vitapartnerünket viszontlátjuk a való világban. Ez pedig nem kedvez a mérsékelt és racionális vitának.